Szatmári Est, 1914 (2. évfolyam, 1-60. szám)
1914-04-11 / 29. szám
Második évfolyam. 29. szám. Független politikai ufság A szatmári)ármegyei függetlenségi és 48-as párt hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: Dr. Nagy Vince Megjelenik heten kint kétszer szerdán és szombaton délután 6 órakor Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rákőczi-utca 39. szám. Telefon szám S6. Nyilttér sora 40 íiíiér. Temetés Husiiéikor. Husvétra konduló ájtatos harangok, ne a feltámadást, a gyászt hirdessétek. Ünnepi dal helyett carmen lugubre zendüljön. Nem tavaszi illat, az enyészet fagyos lehellete árad szerte a bus magyar földön. Hallelujázó felíárnadási menet helyett bánatredőzte arcok gyászos tömege verődik össze e sugaras szép áprilisi napon s komor, néma menetben nemzeti- szinü selyemszemfedőbe burkolt koporsót kisérünk a temető- kertbe. A fej fa felirata: Sajtószabadság. Született: 1848. április 11-én. Meghalt: 1914. április 11-én. És milyen különös arcok a gyászolók sorában. Gyermekiíjak és száz évesnél öregebb veteránok. Magyar mentés, szigorú tekintetű bácsik és frakkos, cilin- deres, angolképii fiatalok. Ki az a kalpagos, magyar ruhás levente ? Kossuth Lajos. Utána sorban lecsüggesztett fejjel: Kemény Zsigmond, Fáik Miksa, odébb Csá- volszky Lajos, Horváth Gyula, majd Bartha Miklós, Kaas Ivor. És az egész mai újságíró nemzedék. Mind néma, szomorú. Csak néhány sirásó — irodalmi hangzású nevek — állnak ravasz mosollyal a nyitott sir körül, vígan csörgetve Judás-aranyaikat. Bánatos ének hangzik föl. Valami zsoltár-szerű, nehézkes ritmusú, bús ária. Gályarabok panasza, Himnusz, kuruc kesergő s a Szózat daliamai egyesülnek benne csodálatosan keserves, csodálatosan magyar melódiává. ! Ódon hangú kürtök, fátyolos bú- gásu tárogatók zokognak bele a fájdalmas kórusba, ... És közben kopognak a rögök, a rrtagyai; ugar szikkadt rögei a leBöcsátaít halotti bárka í fedelén. ’ '•- r * Elevent temetünk. Tetszhalottat. Akit ma mozdulatlanná tett a hatalom áíompora. Elzsibbasztotta i életerejét, de megölni nem tudta, j Lesz még egyszer Husvét. Szebb, pirosabb a mostaninál. i igazi Husvét: nem temetéssel, feltámadással. A teszhalott óriás meg fog mozdulni, feltépi koporsója fedelét, szétdobja a sirhantot és kilép belőle. És nagy lesz, hatalmas. Nagyobb, hatalmasabb, mint amilyennek eddig tartották a hatalom megijedt helytartói. Hol lesznek akkor már e helytartók? — A politikai és erkölcsi sirgödör- ben. igazi halottak, akik soha többé nem kelnek életre az uj, modern Magyarország egészséges levegőjében. Dr. Nagy Vince. Van feltámadás. Fű zöldül, bimbó fakad. Ibolyák hintődnek a föszőnyegekre. Itt a gondolkoztató ünnep, a husvét. Feltámadást hirdetnek a tor- ! nyokból kiözönlő lágyan búgó harangszók. A robotoló ember fellélegzik és elgondolkozik: ez az ünnep filozofálni kényszeríti, oda állítja a titkok titkának, a létnek nagy, ásító kérdései elé... Szemlélődik . .. Belepillant abba az lire's kősirba, ahova nem tudták. a hatalmas kezű papi fejedelmek elég jól elzárni, eldugni, belefojtani az örökké élő, minden Sírokból feltámadó Eszmét, a Szabadság és igazság leikét, a Krisztust. Maga a gondolat, mely ebbe az ünnepbe van bekeretezve, olyan meleg, olyan nagy. Az élet diadala a pusztulás felett. Mintha a selymes fűszálakra, a napsütött partok korai virágjaira s a sírok szikkadt rögeire volna felírva a nagy sejtelem : van feltámadás. Van feltámadás . . . Ez a messiás-életek ereje s ez a messiás-életek célja. Az a golgotái Szenvedő túl a nagypénteki kietlen borúlátón, túl a megpróbáló egyedülmaradás lélek- sorvaszto fájdalmán, tűi a méltatlan kínok mártirkéjjé változó önkívületein látta, hitte, várta a dicsőséges, a ragyogó, a minden kint, gyötrődést, gyalázatot iul- fizető, megdicsőitő harmadnapot. Leroskadt a kereszt súlya alatt, nemes homlokán a föld szennyes pora elvegyült a megalvadő vérrel ostor vágta és ostornál mélyebben vágó gúny vájta éles karmait a szivébe, de — erős maradt. A próbát kiállotta. Hej, pedig ott hinni a dicsőséges visszatérésben, a haláltverő diadalban, a Piíátus-itéletet megcáfoló, poRuhákat □□□□□□ | Fost najiajer rai Saját üzletek Legszebben □ □ □ □ § Ruhafestő, vegytisztító és fehérnemű Szatmár, Kazinczi-u. 17. Ätilla-u. 2. Legdivatosabban □ 1 U ti if gőzmosó gyára Szüímár, Kossülls Lajos-iilca 19. sz. Debreczen, Nagykároly, Mátészalka. |