Szatmári Est, 1914 (2. évfolyam, 1-60. szám)
1914-04-11 / 29. szám
2 Szatmármegyei Est URflMin Ügyvezető-igazgató: SZIGETI ANDOR. LOZETES JELENTÉS! Április 12-én és 13-án, husvét vasárnap és husvét hétfőn délután 3 órától folytatólagosan vászonra kerül a szezon legszebb filmje. Dr. Csernoch János Ő Eminenciája, Magyarország hercegprímása által személyesen megdicsért filmdrámája. nama JÉZUS. K szentföldön készült eredeti mozgó- fénykép dráma- Előadják a legkiválóbb párisi színészek. Több ezer szereplő a filmen. Rendes helyárak. Kedvezni. szelvények érvényesek. toztató s a siri követ messzehen- geritő feltámadásban, ahol a kis- lelkü tanítványok eltávolodnak, ahol a hozsanná-t kiáltozó ajkak halált ordítanak, a pálmaleveleket hajigáit karok kötéllel pas- kolják a lezuhant Messiást, ott hinni Krisztus tudott csupán. Mert ott a hitnek a látomásokat látó extázisig kellett fokozódnia. Ő hitt. — Van feltámadás. * Húsvéti gondolatok és nagypénteki hangulatok. Ez a mi ünnepünk. Ma a magyar templomokban — jaj, de kevés van! mélyebben, kellene esniök az evangélium szavainak, melyek a húsvéti csodát beszélik el. Ma tüzesebb hittel kell megszólalniok az evangélium szolgáinak — ha van bennük tűz, hit és ha vari bennük lélek — midőn a feltámadásról beszélnek. Mert ma szükségünk van, siralmasan nagy szükségünk van a feltámadás hitére... A mi Messiásunk, ez a sok Golgotát járt, sok nagypénteki halált halt Messiásunk, akit nem tudott megtörni hitében a golgotái fájdalmak hosszú változatos sora, most uj Golgotha felé halad. Mi lesz, hol lesz ez a Golgota: ki tudja ? ^ De rálépett a feléje vivő útra. Árulás az első lépcsője minden Golgotának. Äzon pedig már túl vagyunk. Sőt túl a megkötözésen, túl a megcsúfoláson, túl az arculveretésen. Krisztus Judása is — mint minden Judás későn vette észre gonosziet- tének siralmas sötét következményét. Äz ő kezéből átvették a Krisztust a farizeusok s Pilátus vonatta keresztre, akire judás nem is gondolt, nz önzésben elvakult áruló nem látta meg silány, nyomorúságos érdekeihez korcsosult rövidlátásában a nagy veszedelmet, melybe beledobta mint galambot a vércseketrecbe — a jóságos szerető Mestert. De mindig ez a külömbség a Krisztusok, a Messiások és Ju- dásaik között: mig azok túl tudnak látni virágvasárnapi tűnő ! lelkesedéseken, tűi nagypénteki j gyötrelmeken s hinni tudnak egy eljövendő diadal dicsőségében, ezek beteges, vagy gonosz szem- hunyással csak magukat s a maguk bűnös vágyait szolgálják; de viszont mig a Messiások Golgotákat lépnek át, a Judások a kis göröngyök elsimításán igyekezve is, szirteken zúzzák szét magukat. * Még van egy külömbség Krisztus és judása között: az minden kin és halál dacára örökké él, ez alábukik a megsemmisülés szakadékéba. A mi áldott Szenvedő Messiásunk eddig minden Golgotát Muhit, Mohácsot, Aradot túlélt, minden meggyaláztatásból minden kősirből diadalmasan feltámadt. Bízunk ebben a Messiás-sorsban. A nagypénteket csak egy nap választja el nusvéttól. Az az | egy nap a megmaradt életszik- ! rának a lassú feléledése, az erő- j nek fokozatos meghaíványozása, ' az ellasudott vérnek a hevesebb nekipezsdülése, az elgyötrött testnek megifjodása, megizmosodása volt. Oh hogy elbillent, hogy elgurult, eltörpült az a hideg, otromba kő arról a sirszájról. Hogy megdöbbentek, hogy elfutottak zsoldosgyávasággal azok a sirőrző porkolábok. . . Hogy bontakozott ki a halál karjaiból az Elet, mint a hajnal az Ej öléből. . . Oh mi szép, mi dicső a feltámadás ! Talán mégis íulfizet a husvét minden nagypéntek gyötrelméért ? . . . kondulnak a ha- | rangok. íme Magyarok! Van feltámadás! . . . Baszik Lajos. Sélley főügyész az uj sajtótörvényről. Rpest, ápriiis 11. Sélley Barnabás főügyész az uj sajtótörvényre nézve nyilatkozott egy fővárosi lapnak. Azt mondja, hogy az uj sajtótörvény alapján az első időkben kártérítési perekkel fogják ostromolni a lapokat főleg olyanok, akik a törvénynek a kártérítésre vonatkozó részét ki akarják használni maguknak, a birói gyakorlat azonban le fogja nyesegetni az ilyen igényeket. Egyéni véleménye szerint az uj sajtótörvény nem nagy változást fog okozni, a lapok a régi mederben folytathatják működésűket, legfeljebb a magán-becsületet fogja a törvény fokozottabb oltalomban részesíteni. Tisza mosakszik. Bpest, április 11. Gróf Tisza István legújabb cikke, amellyel meg akarja magyarázni az „Igazmondódba ért első cikke igazi értelmét, újabb koníiktusra adott okot. A bécsi katonai körök megsértődtek a cikk azon kitételétől, hogy a monarchia ragaszkodik a hármas-szövetséghez, mert menedéket talál benne, — mintha Ausztria-Magyarország nem egyenrangú, hanem oltalmat igénylő hatalom volna. Bécsben ugyanis nem nagyon örülnek, hogy Tisza külügyek- ben cikkezik. TÁVIRATOK. — SÄJÄT TUDÓSÍTÓNKTÓL -
