Szatmár, 1911 (37. évfolyam, 1-48. szám)
1911-04-02 / 14. szám
-/Vs..-*.. . . ’> /rj'* ' *' őii-VÍ 7 (GAZDÁK LAPJA) TÁRSADALMI-, GAZDASÁGI- ÉS SZÉPIRODALMI HETI LAP. ELŐFIZKTSBI ÁB : Helyben: Vidéken: j Szerkesztőség és kiadóhivatal: j *'í«k • Wedóhiveuibea fleetenrtk Egésa évre 4 kor. Egész évre 8 kor. j Deák-tér 3. szám. Megjelenik minden vasárnap. Egyes szám ára 10 fillér. Hús drágaság. (A. ML) Napról-napra ijjesztőbb mérveket ölt a megélhetés nehéz küzdelme. Drága minden ; lakás, ruházat, fűszeres, iparos, divatcikkek, élelmi- cikkek és ezek között legdrágább a hús. Mind sűrűbben halljuk a húsárak folytonos emelkedése miatt fel- zuduló panaszokat. Ha még sokáig így tart a húsárak emelkedése, maholnap odajutunk, hogy a szegény ember csak az ünnepeken engedheti meg magának azt a luxust, hogy hús kerüljön asztalára. A mind inkább tűrhetetlenné váló húsdrágulásnak többféle oka van. — Ezek között a szerbiai állatbehozatal- nak korlátozása, az ország marhaállományának folytonos apadása, ezzel szemben a lakosság húsfogyasztásának növekedése és a hasított kormü állatok között fellépett járványos betegség miatt rég óta tartó zárlat szerepelnek, mint főbb okok. A szerb állatbehozatal korlátozása érezhetően befolyásolja husszük- ségletünket. Habár a Szerbiából eddig importált vágó állatok legnagyobb része Ausztriába és Németországba szálAki ismeri a nőket. Irta: Berki Géza. Mikor a férfi és az asszony a tó simatükrén egymás mellett elsiklattak, mindig szembe néztek egymással. Gyönyörködtek az egymás biztosságában, szabatos testtartásában. S elfogta bensőjüket ’látszólág valami titkos ösztön, amely minden egyforma ügyességű játékost elfog, ha egymással szembe kertinek. Amint ott széditő röpüléssel, kecses testhaj lássál, izgató bravúrral elsiklottak a jég hátán, szinte észre lehetett venni, hegy ezek egymásnak, egymás gyönyörködtetésére siklanak tova. Mindkettő megállapitota magában, hogy a másik ügyes korcsolyázó. A csöndes, harmonikus hangulatot megzavarta egy kis incidens. A korcsolyázók egyike elesett, s a sebes repüléssel jövő nőnek nem volt annyi ideje, hogy egy hirtelen fordulattal kikerülje a veszedelmet, így hát ő is elesett. A férfi, aki minden littatott, mégis maradt azokból elég itt az országban is, ami most azonban hiányzik. — Ezt a levágásra szánt állatállományt most a saját állatállományunkból vagyunk kénytelenek fedezni, s ez által elvonjuk marháinkat a földmivelés szolgálatából. Ha nem gondolkozunk idejében állat- állományunk szaporításáról, a végeredmény rövid idő múlva az lesz, hogy egyfelől a hús ára elviselhetetlenül magasabbra fog emelkedni, másfelől pedig agrár nemzet létünkre földjeink műveléséhez nem lesz kellő mennyiségű igavonó állatunk. Lényeges tényezője a hús drágaságának az ősz óta tartó zárlat is. Igaz ugyan, hogy a zárlat a járvány tovább terjedésének a megakadályozása és állat-egészségügyi szempontból feltétlenül szükséges, de az is igaz, hogy gazdáink a zárlat miatt eladásra szánt állataikat nem tudják kellőleg értékesíteni. Ha mindezekhez hozzávesszük még ama körülményt, hogy ma a legszegényebb ember is igyekszik hússal táplálkozni, és hogy az ország lakosságának száma az állatállomány apamozdulatát élénk fizyelemmel kisérte, hamarosan segítségére sietett. Á zavart az asszony derűs kacagása oszlatta el. — Sebaj. Ez gyakori eset. Esés közben meglazult a korcsolya szíjjá. A férfi zavartan ajánlkozott! Ha talán . . . megengedi ? Az asszony természetes hangon felelt. — Csak rajta . . . Tessék. S odatartotta parányi cipőjét a férfi elé, aki féltérdre ereszkedett. Az asszony kedvesen fecsegett. — Öa jói korcsolyázik. Csodáltam biztosságát. A férfit kellemesen érintette a szokatlan bók. Az asszony a férfi hasonló bókját nevetve fogadta: — Nem fogadom el. Ez csak amolyan udvariassági bók. Aztán nevetve folytatta: — Kis leány korom óta járok a jégre, igy hát nem C3oda, ha biztosan tartom magam. dásával szemben évről évre növekedik, tehát mindig nagyobb és nagyobb húsfogyasztásra van kilátás, akkor j úgy hisszük elég bizonyitékot szolgál- I tattunk arra nézve, hogy a hús drágu- ; lását leghelyesebben állatállományunk ! szaporításával gátolhatjuk meg. Ez okból célhoz vezetőnek és ajánlatosnak tartjuk, hogy gazdáink I az okszerű állattenyésztést és külö- j nősen a vágó állatok (szarvasmarha, sertés, juh, nyúl) tenyésztését karolják fel. Ez által kettős cél lenne elérve, mert nemcsak saját jövedelmöket fokoznák, hanem a hús drágulását is megakadályoznák. Gazdaság köréből. A hernyóiríás. Későn kezdődött az idén a tél, de aztán hirtelen el is hurcolkodott. Oly gyorsan, szinte meglepően hamar köszöntett be a szép tavasz, hogy a gazdának ugyancsak sietnie kellett ekéje, boronája, szóval gazdasági eszközei előszedésével, ha nem akarta a gyönyörű időt hasztalanul elfecséA férfi készen volt a szijj megigazi- tásával. Feláilt s megtőrölte a homlokát. Bemutatta magát s aztán együtt siklottak tova. Valódi páros mérkőzés volt, hogy itt | a felek mindegyike a másiknak igyekezett | előnyt adni. Szinte vetekedtek az egymás : magasztalásában. Alkonyaikor együtt mentek haza. Kipirulva, kifáradva, de azért, derűsen jó kedvvel. Mint a rendes jégre járók. Úgy beszéltek egymással, mint a régi barátok. Feszélyezés nélkül. A nő az asszonyok lebilincselő kacsérságával, a férfi a nagybilági férfi nyugodtságával, a hóditó férfi bizto*- ságával. Mikor elváltak a férfi ismételte : Tehát holnap . . . Az asszony hamisan mosolygott: — Igen . . . Jókedvvel intettek búcsút egymásnak. Ezen godolatokat foglalkoztatták, most a férfi elméjét. Nem találta elviselhetetlennek, hogy barátságuknak ilyen prózai módon SZATMÁR
