Szatmár, 1911 (37. évfolyam, 1-48. szám)
1911-04-02 / 14. szám
2 S Z AT M A R április 2. relni. Még csak április elején vagyunk, de az időjárás becsületére válna májusnak is. Szántani, vetni, szőllőt nyitni, ásni, hengerelni, stb. kell a gazdának és a szorgos munka halmazban nagyon sokszor megfeledkeznek a legfontosabbról a hernyószedésről, vagy pedig végeztetik gyerekekkel, aminek tulajdonképpen semmi haszna sincs, mert a gyermekek első sorban gyermekek, csak azután munkások, ■ők a hernyószedésben is mulatságot keresnek, a gubókat szétszórják és a gyümölcsösben szétszórt hernyógubók ép úgy életre kelnek, mintha a fán hagytuk volna őket. — Komoly, felnőtt emberek végezzék e munkát, mert a hernyópusztitás igen nagy előnyére van gyümölcs termelésünknek. A jó termés meghozza fáradságunk diját Minden hernyószedőnek egy vízzel telt edény legyen a kezében és abba rakja a levett gubót. Vagy ha •ezt fáradságosnak találja akkor az általa alkalmasnak talált eszközbe szedett gubókat munkája végeztével azonnal égesse el. Nagyon ajánlatos a hernyó-gumóktól eképpen megtisztított gyümölcsöst felseperni és az Így összegyűlt szemetet szintén elégetni, ami által a netalán elszóródott gubóktól is megszabadulunk. Igen hasznos állat ilyenkor a házi veréb, mert ezen gubókból táplálkozik és táplálja fiait. Színház. Hegedős Gyula, a budapesti Vígszínház kiváló művésze 3 estért volt vendége színházunknak. A fővárosi publikum kedvelt művésze legkiválóbb 3 alakítását mutatta be közönségünknek. Pénteken az „Ördög“ címszerepét játszotta azzal a nagy művészettel, amely országos hírűvé tette nevét. Szombaton a „Taifun“ főszerepét, dr. Tokeráraót adta olyan természetes közvetlenséggel, s annyi drámai erővel, bogy a közösség visszafojtott lélekzettel leste minden mozdulatát. Búcsúiéiléptéül „A kis cukros“ tragikomikus hősének szerepét választotta, ezúttal is bizonyságát szolgaitatva sokoldajjiságának. A közönség mind három este melegen ünnepelte a kiváló művészt. Szombaton délután ismét Luxemburg grófját adták a megszokottnál is unalmasabb délutáni-előadásban. Dénes, Komáromi, Szende és Roos igyekeztek némi hatást elérni. Holtai féktelenkedései az összjáték rovására történik. Vasárnap délután az „ Aranylakadal- mat“ láttuk eléggé jó előadásban sok és megérdemelt tapsot kapott Mátray. Jók voltak V. Zöfdy Vilma, Vidor, Sipos. Hétfőn és Kedden egy japán sziaíár- sulat tartotta vendégjátékát színpadunkon Ranako asszony vezetése alatt. A kiváló idegenek vendégjátéka szép számú közönséget vonzott össze mindkét este. A Teaházban és Otake japán dráma között a társulat egy „Szenes legény, szenes leány“ című 1 felvonásos operettel untatta, a közönséget. Játszottak benne Mátray, Komáromi, Heltai és ifj. Bagi. A japánok második vendégjátéka közben kabaré volt, szerepellek Komáromi, Dénes, Burányi, Roos Sipos stb. Szerdán Bródy Sándor életképét a „Medikust“ élvezte a C bérlők közönsége. A közönség szokatlanul távol tartotta magát az előadástól, ami a vendégjátékoknak tulajdonítható. Vidor, id. Baghy, Horváth Lenke alakítása ez estén is kivaló volt. Csütörtökön a „Tiszturak a zárdában“ c. operettet ismételték. Szende szépen énekeit s jel játszott. Hozzájárultak az összjátékhoz Komáromi, Burányi, Dénes, s Pongrácz. Bíró Lajos navy sikert aratott vidéki történetét a „Sárga liliomot“ pénteken um- tatfa be a társulat. Az előadásról referá- dánkat a jövő számunkban hozzuk. b. Ma és minden este a „KIS PIPA“ vendéglőben Mozgófénykép zz zz színház. Beíépti-aij nincs I A Franklin Kézi Lexikona. Megjelent végre, évekre terjedő előkészület után a háron köteles Franklin Kézi Lexikona első kötete, ízléses, fino-n és tartós kötésű, terjedelmes, de nem nehézkes, sőt könnyű kezelésű kötet, lexikonoknál szokatlanul szép, nagy, jól olvasható betűi szinte ingerük a szemet az olvasásra. Mám ijeszt vissza a sok any-igot kevés térre zsúfolni akaró, szemrontó apró nyomás; a papiros szépsége, a nyomás gondossága előri is bizalmat kelt, hogy szolid, praktikus, megbízható könyvet kaptunk a kezünkbe. S csak egy-két csikkét keil elolvasnunk, hegy meggyőződjünk róla: ez a lexikon nem elméleti meggondolások, hanem teljesen praktikus szempontok szerint, a művelt ember szükségletét szem előtt tartva készült. Nem ad hosszú, adathalmazzal túlterhelt olvasmányokat czikkeiben, nem kíván olvasójától, a ki keres benne valamit, órákra terjedő tanulmányt, hanem röviden, tömören és mégis világosan, mindenki számára érthető módon közli azt, amire az embernek a hirtelen tájékozódás czéljából szüksége van. Nincs tehát benne semmi fölösleges, ellenben meg van benne minden, a mit a lexikonból tudni akar az ember. Senki sem nyúl I azért a lexikonhoz, h -gy hosszas búvárkodással me- i rüljön el czikkeiben, hanem azért; hogy azt az egy j adatot, pillanatnyi felvilágosítást, a melyre szüksége I van, hamar és könnyen megtalálja. Ennek voltunk hí Kardos kalapja tartós! szakadt vége. De kQlömben tudatában is veit a levél értékének. Csak bántotta, hogy ez a biztos fellépés, az a merész kacérkodás, a tűzzel való játszásnak az a félelmet nem ismerő biztossága, most . . . most így összezsugorodott. Hogy abból a különleges női ideából, a melyet az ő fantáziája körül aggatott a női erém ek üres jelzőivel, nem maradt egyéb, mint egy levél . . . A megállapított időre azért pontosan megjelent a férfi. Az asszonytól úgy tudta, hogy az ura vidéken van, igy hát bátran tehette. Az asszony fogadta. Kissé zavartnak látszott. — Mégis eljött . . . s a levél , . . ? A férfi nyugodtan felelt : Megkaptam, Sőt ... mi több. . . magammal hoztam. Mintha egy kis zavar állott volna kßz- aéjük. Más tárgyra terelték a beszédet. Sok mindenről beszéltek. A színházról, estélyekről, divatról, jégről . . . Elvállal miiidenneinüí űr papi munkák! pontos gyors elkészítését,| Az asszony közbevágott. Minden összefüggés néíkül. —- S ha nem fogadtam voina ? A férfi mosolyogva felelte : Tudtam, hogy fogad. — Csodálom a bizonyosságát. S honnen gondolta ? J Az ön jelleméből. Ne értsen félre. Az alatt a pár óra alatt, amelyet megismerkedésünk után együtt töltöttünk, meggyőzött engem arról, hogy merőben külömbözik a többi asszonyoktól, Szabadon jár, kel, s nem tűr felügyeletet. Nem gondolja, hogy ez imponáló. Éa úgy találom, hogy egész lényében van valami különleges. Az asszony nevetve felelt: — Ha ez bók akart lenni, akkor kevéssé sikerült. Én azt hiszem, hogy ezt nem azért mondta el nekem, hegy a magam eredetiségét bebizonyítsa nekem, hanem azért, hogy meggyőzzön engem a maga különleges asszonyi ismereteiről, tapasztalatairól. Ez utóbbi megvallom inkább sikerült. Bár megvallom e tekintetben, — a nőkről alkotott felfogását értem — nem egyezők a véleményeink. Maga túlságosan szigorúan, inkább felületesen vizsgálja a nőket s igy nem is ismeri eléggé . . . Merész állításaiért nem ritkán büntetést érdemelne. Nevetve mondta, s a férfinak nem volt oka megsértődni. Hogy fogadott az is az én álláspontom erősíti. — Ellenkezőleg. Csak azt igazolja, hogy kiváncsi voltam megismerni magát. Semmi egyebet. Aztán más témára tértek. Az asszony megvalotta, hogy régóta érdeklődik iránta. Felfogásaik némely tekintetben azonosak, s ez mintha lelki harmóniát teremtet volna közéjük. Benső vonzalommal látszottak egymással beszélni. A férfi tényleg vonzódott a nőhöz. Egy uj asszony típust látottbsnne. Egy uj lelki alakot. S az érzelem közösség, az érdeklődés, a lelki harmónia ellenállhatatlan CSAPÓ LAJOS É Legfinomabb szőve tökből :: — e s k 1 t •: ____ (emelet.) F ÉRFI &ZABÖ. SZATMÁR , Deák-tér 7 [j 9tT polgári ruhákat $a legjutáuyosibb árakban.
