Szatmár, 1911 (37. évfolyam, 1-48. szám)

1911-03-19 / 12. szám

Március 19. lai között a fülébe, — s nem a leikébe — mondtak, régen elmosódott az emlékéből, öreg emberek elbeszéléseiből ismerik na­gyobbrészt azt a csodás korszakot. Ünnepelnek igaz, de nem tudják mit. Ha a tüzet nem szítják folyton, — el­alszik. Kialszik a parázs, s vékony hamuré­teg lepi be a helyét. Ha a hamu alját meg­zavarjuk, elővilágit egy pár félig tüzes pa­rázs. Ha a hazaszeretet oltárán égi tüzet is szitnák, ha a félig alvó honszeretet ttizét uj életre élesztenők, akkor nem aludna ki. Ak­kor lobogna vakító fénnyel. Meg kell gyúj­tani az emlékezés fáklyáját. Ne hagyjuk végkép kihűlni a tüzet. Nem iskolai ünnepélyek, léleknélküli szavalgatások s üres szóáradatok között kell megünnepelni a szabadság ünnepét. Valódi népünnepélyeket kell rendezni, mint azt az angolok teszik. A nép számára is ünnepnapot kellene rendezni e napon. Be­lépti dijak nélkül. Hogy a szegény munkás ember szive is együtt dobogjon az úri ősz tály szivével. Hiszen március 15. nem csak a szabadságnapja, hanem az egyenlőségé is. A mostani szabadságünnepek nem fe­lelnek s nem feleltek meg eredeti hivatásuk­nak. Csupán arra volt jó hogy uj tápot ad­jon a kihűlni készülő lángnak. Hogy utolsót lobbanjon kialvása előtt a láng. Nem lélek nélküli fáklyás ünnepségek kellenek ide, ha­nem tartalmas, éneklődést keltő népünnepé­lyek. Akkor talán uj erőre kap a már csak pislogó láng . . . (b.) — Már cius 15. A szabadság ünnepe alkalmából városunk tanintézetei házi ün­nepségek keretében ünnepelték meg a sza­badság hajnalhasadásának emlék ünnepét. * A ref. gymnásium tanárkara és tanuló­ifjúsága az iskola tornatermében tartotta meg szokásos ünnepélyét, szép számú hallgató közönség ^észvételével. Mátray Lajos főgymn. igazgató megnyitó beszéde után az intézet növendékei alkalmi szavalatokat s énekszá­mokat adtak elő. * A róm. kath. főgymn. Kazincy önképző­köre diszgyülést rendezett. Allkalmi szava­latok, énekszámok s egy mellodréma képez­ték a műsor kimagaslóbb számait. * Az állami tanítóképző intézet Vörös- marthy önképzőköre hasonlóképen diszgyü­léssel rótta le háláját március idusa iránt. * Hiszen olyan idegen, újszerű voltál. Előbbi lényed ellentéte. Nem tudtad megbocsájtani, hogy az anyám betegágyához siettem. Hogy itt hagytalak téged egymagádban. Hogy ritkában irtani, mint óhajtottad, szeretted volna. Hidegségeddel halálra sebezted a lelkemet. Nyilat lőttél a szivembe, s azt a nyílvesszőt ott hagytad a sebben. Elűztél magadtól s feleségül mentél máshoz. S én a boldogtalan szerelmes futot­tam a saját énem elől. Ott hagytam azt a fészket, ahova annyi boldog emlék fűzött. Félve kérdem : emlékszel-e ? . . . Azóta már sok év telt el. Az idő ho­mok óráján lassan, de biztosan peregnek le a lomha, örömteleH évek. Deres fejű agas- tyán lett az egykor könnyedén, fürgén mozgó feketehaju ifjúból. Az évek teltek, s azok a fájdalmas sebek, a melyek régen a szivemben támadtak, lassaakint be hegedtek. S Z A T M Á R 3-ik oldal A ref. tanitónőképző intézet és felsőbb leányiskola, a felső kereskedelmi iskola, vala­mint a faipariskola növendékei szépen sike­rült ünnepélyeket tartottak. * Délután és este a színházban ünnepi díszelőadás volt, melyről lapunk más helyén számolunk be. — Szerkesztőségünkből. Barna Samu szerkesztő lapunk kötelékéből kilépett. — Személyi hirek Róth Fe- rencz kir. törvényszéki elnök betegsé­gében az utóbbi időben tartós javulás állott be. Az egész megyében szinpa- tikus elnök családjához a betegség folyama alatt napról-napra érkeztek érdeklődő levelek. Városunk birói, jegyzői, valamint egész tisztikara na­ponta értesítést kértek törvényszékünk elnöke egészségi állapotáról. — Váro­sunk képviselője dr. Kelemen Samu, mint részvéttel értesülünk betegen fekszik egy budapesti szanatóriumban. Betegségének neme: vöröshimlő. — Gondnok választás Az elhalt Luby Géza helyére a szatmári ref. egyház Ma- darassy Dezső tanácsbirót választotta meg gondnokul. Kinevezés. A m. kir. igazságügy­miniszter Puskás Latos mátészalkai kir. jbirósági Írnokot a székely udvarhelyi kir. jbirósághoz helyezte át. Helyébe Formájer Ödön cs. kir. 3. sz. tiroli császár vadasz ezredbeli számvivő altisztet Írnokká nevezte ki. — Eljegyzés. E hó 12-én tartotta el­jegyzését Tóth Lajos fehérgyarmati ref. s. lelkész Brilla Sándor államvasuti pálya­felvigyázó leányával Jolánkával. — Városi ügyek. Folyó hé 13-án tar­totta városunk közgyűlését Csaba Adorján főispán elnöklete alatt. Elsőnek Dr. Vajay Károly polgármester, kir. tanácsos tette meg szokásos jelentéseit, a többek közt i kiemelve, hogy a miniszter jóváhagyta a | város által megállapított tisztviselői fizetés | rondezést. — Kelemen Samu országgyűlési képviselő azt az indítványt terjesztette elő, hogy Írjon fel a város a kereskedelmi mi- nisterhez, hogy legyen városunkban egész éjjel táviró és telefon szolgálat, majd vé- ; delmezte álláspontját a tisztviselők fizetés- rendezésére vonatkozóan. — Azután egy II. osztályú irnoki és esetleg üresedésbe jövő II. oszt. végrehajtói állás került be­töltésre. Az előbbire 3 pályázó közül Ko­vács Gusztáv, az utóbbira pedig Majdik Árpád választatott meg. — Végre kisebb ügyek elintézése után a közgj ülés véget ért. I Fásult szivü, zsémbes öreg ember lettem. Különcködő agglegény. Nagyurnak tartanak. Boldognak hisznek s irigyelnek. Pedig nem vagyok az. Hiába a fejünk felett tornyo­sodé évtizedeknek, én még érzem az első tavasz, napsütéses derűs varázsát. Érzem az első tavasz nyíló virágának balzsamos illatát. S a mikor igy tavaszai magányos lakom csöndes kertjében bottal kezemben kisótálgatok, magamba szívom a tiszta üde i levegőt, hallgatom a madarak szerelmes turbékolását, lelkemet újra megérinti a ta­vasz csodás varázsa. Újra érzem az első tavasz ébredését. S alkonyaikor, midőn a < lecsüngő lombok közzül fáradtan veti reám. , sugarait a kellemes májusi nap, mikor a lombok között susogó szellő édesfitkokat 1 sugdos, — az én ajkamat is elhagyja egy j elhaló, távolbavesző titkos üzenet: — Emlékszel-e ? . . . Berki Géza. — Bírósági kinevezés s áthelyezés. A király Ágoston Gábor liuszti kir. jbirósági jegyzőt az ugyanottani kir. jbirósághoz al- biróvá nevezte ki. — A kir. igazságügyi- minister Kusz János járásbirót a pécsi kir. járásbírósághoz helyezte át. — Halálozások. Dr. Havas Miklós hely­beli ügyvéd édesanyja 72 éves korában, — Kozma László a debreceni tanítói árvaház nyugalmazott igazgatója 56 éves korában, — Fülöp Lajosné sz. Riczinger Mártha, Fülőp Lajos helybeli cukrász neje. - Máthé Paulika oki. tanítónő, Vásárhelyi Zsigmond szamosujlaki ref. lelkész leánya e héten elhunyt. — A Deák Kálmán jótékony asztal­társaság évi közgyűlését f. hó 12 én-délután tartotta az iparos ‘ifjak körében. A titkári jelentésből kitűnik, '.hogy az asztaltársaság a fejlődés utján halad', mivel tagjainak száma az elmúlt évben is szaporodott. Elfogadta a közgyűlés a múlt évi számadásokat és meg­ejtette az uj tisztujitást, mely szerint meg választattak : Deák Ferenc és dr. Dómján János védnököknek, dr, Glatz József tisztelet­béli és Véber János diszelnök, Lénárd Ká­roly elnöknek, Szent-lvány Kálmán ügyv. elnök, Braunstein Ferenc és Haller Ferenc alelnököknek, Deák Kálmán és Horn Pál titkároknak, Kálik István és Maruska János jegyzőknek. Csapó Lajos háznagynak, Szé­kely Sándor Pénztárosnak, Számvizsgálókká Bartha Ferenc, Egry Antal Balogh Dezső és Fehér Gvusztáv ? ellenőiökké pedig Szász József, Gedő Károly, Würstlein József, Vér- tessy Árpád Székely István, Czilik Dezső és Szabó Lajos választattak meg. Végül 30 tagból álló választmány választatott. — Ä7: ököritóiak segélye még mindig nem utalható ki, mert a Csengerben tartott ankét jegyzőkönyve elveszett. Tehát csak várják türelemmel az ököritóiak világhírű szerencsétlenségük évfordulóját, hisz úgy sincs már messze. — Ügyvédi kamara közgyűlése. Folyó hó 12 én tartotta a helybeli ügyvédi ka­mara közgyűlésiét, melyre a tárgyalás alá kerülő ügyek fontosságára tekintettel, a helybeli 58 ü gyvéd közül 53 volt jelen és a vidékről 78» küldte be szavazatát. Dr. Schönpflug Jenő titkár először a figyelmi ügyeket ismertette, majd az ügyvédi kar bajaira, sérelmeire mutatott rá. Határozot­tan kívánják ;a bíróságok régi munkaidejé­nek visszaállítását, majd elismerésüket fe­jezték ki a helyi kir. t.-szék, ügyészség és járásbíróság működése fölött. S végül meg­választották a tisztikart, mire a közgyűlés befejezést myert. — Egy tamár szerencsétlensége. Föl­kel Béla róBfl. Lath. tanár a Pannónia ét­termében oly szerencsétlenül csúszott el, hogy zuhanása közben jobb lába 2 helyen eltört — FiezelÄ orvosának véleménye sze­rint műtét eszközlése végett a fővárosba fog szállíttatni. —■ Hangverseny. Hawel Edit zongora művésznő e hó 20 én tartja meg városunk­ban hangversenyét. — A gonesz mostoha. Hamar befejezte boldogságát, Molnár Janos tiszabökónyi gaz­dálkodó elsß feleségével, aztán megoősült ujjra, kogy anyátlan gyermekeinek anyát szerezzen., — Nagyon rosszul választott, mert gye rmekeinek nem anyát, hanem gyil­kost kerített. — A napokban a vadállatias asszony csecsemő gyermekét rábízta 4 éves, J nlis nevű mostoha leányára. A kis dajka elszunnyadt és a kis babát elejtette. Mire dühösen rohant reá a némber, ma­gasra* emelte, s aztán a földhöz vágta úgy, hogy a kis árvának eltört a lába. . ■— Csáki contra Sipos. Ismeretes, hogy Sipos Zoltán szinész és Csáki Gusztáv nagykárolyi üdvédi írnok, Nagykárolyban a polgári olvasó tánctermében párbajt vivtak. A kir.. törvényszék annek idején Sipost 14. Csákit: 8 napi fogházra Ítélte, tnely ellen nevezettek felebbeztek. A kir. Ítélőtábla most ezt az Ítéletet helybenhagyta. —• Vasárnapi korcsmaszünet. A váro­sok törvényhatóságainak a korcsmák bezá­rására, .vonatkozó, még 1908. évben beadott

Next

/
Thumbnails
Contents