Szatmár, 1911 (37. évfolyam, 1-48. szám)
1911-09-03 / 36. szám
2 SíATMAK szept. 3, A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület alábbi felhívását azon kérőimmel tesszük közé, szives kedjenek k. olvasóink ismerőseik révén a magyar közügy érdekében azt mentül szélesebb körben hirüladni s ez által a páratlannak Ígérkező kiállítás sikerét tehetségükhöz mérten előmozdítani. A felhívás szóról-szóra igy hangzik : Tisztelt cim ! Egyesületünk félszázados fennállásának jubileuma alkalmából 1911. évi szeptember hó 21- október 2-a közötti napokon Szatmdr-Németiben általános gazdasági és ipari kiállítást rendez. Jubileumi ünnepségünknek gazdaszempontból különösen nagy fontosságot ad az a körülmény, hogy a „Magyar Gazdaszövetség“ kiállításunkkal egyidejűleg szeptember 28-án, csütörtökön d. e. 10 órakor Szatmár-Néme- tiben Darányi Ignác dr. elnöklete mellett országos nagygyűlést tart. A nagygyűlés napirendje: 1, Elnöki megnyitó. 2, Város és falu. Előadó: Maj- láth József gróf. 3, A gazdák érdekei és a parlament. Élőadó: Mezőssy Béla dr. 4, Földbérlő szövetkezetek. Előadó : Meskó Pál. 5, Közlegelők kérdéséről. Előadó: Jékey László dr. Maga a programm, mely a legaktuálisabb agrár és szociális kérdéseket föléli fel s maguk az országos nevű előadók iránti tisztelet, de gaziiaket kellemetlenül érint, ha idegen nyelven szél, — ám vessünk a körülményekre, amelyek okozták, hogy az idegen hangok lettek egészen sajátjaivá. — de azt kívánni tőle, hogy fojtsa ezért magába, arai lelkének tartalmából ki akar törni, kegyetlenség, s szinte beleavatkozás volna Annak munkájába, ki tetszése szerint osztogatja a talentumokat. Agy pl. Pyrker (a német Pyrker család 1582-ben kerül Magyarországba, mint ama 64 családnak egyike, amely Rudolf királytól a vasmegyei Felső-Őr községben telepíttetett le) német nyelven hozta napfényre, ami szépet gendolt és érzett. Istenadta joga volt hozzá. De vajjonlnem hiába-e abban, hogy nem a magyar, hanem a német nyelvet sajátította el oly mértékben, hogy képessé vált ezen a nyelven költői müveket alkotni ? Jme,’itt és ily formában kapcsolódik be tárgyalásikba is a hazafiiság kérdése. (Vége.) ■ dáink jól felfogott érdeke is azt követeli, hogy o. gazda gyűlésen oly impozáns tömegben jelenjenek meg gazdáink, mely az összetartásnak, vezéreinkhez való ragaszkodásnak imponáló kifejezése. Ezt azonban csak úgy érhetjük el, ha mindnyájan, kik népünkkel közvetlenül érintkezünk, testestől lelkestől oda igyekezünk hatni, hogy a gazda- nagygyülés munkásságának fontosságáról, annak a gazdaérdekekkel való szoros összefüggéséről népünket felvilágosítva, rámutatunk arra, hogy a mai nehéz viszonyok között a Magyar Gazdaszövetség az egyedüli szerv, mely főleg a kisgazdák boldogulását tartja szem előtt s mindenkor résen áll, nehogy a gazdaérdekek bárki által veszélyeztessenek. Tudjuk, hogy t. cim minden akcióban, mely a népboldo- gitás jegyében indul meg, szívesen vesz részt, éppen azért arra kérjük, szíveskedjék hatáskörében minden lehetőt elkövetni, hogy úgy a szeptember 28. i szatmári gazdagyülésre, valamint igen érdekesnek és értékesnek ígérkező jubiláns kiállításunk megtekintésére működési területéről minél számosab- j ban jöjjenek körünkbe. Azon reménvhen, hogy közérdekű ügyünkben támogatását nem vonja meg tőlünk maradtunk : Szatmár, 1911. augusztus hó hazafiias üdvözlettel: . Az elnökség. A kiállítási ünnepségek programm- j ját és a kiállítás beosztását lapunk jövő számában fogjuk közölni. í Kardos kalapja tartós! I Üzlethelyiség: Kazinczy-u. 4 szám. Legújabb divatu újdonságok ! Még egy borzalmas tűzvész Csegöídön. Egy fajmagyar község irtózatos pusztulása. Saját tudósitónktól. Még égfelé merednek a Csegöídön pár hét előtt pusztított rémes tűzvész maradványai, a szánalmas látványt nyújtó csupas vályogfalak, még hallható a hajléktalanul maradottak könnyet préselő jajjgatásai, már is újabb tűzvész pusztított a szinmagyar, szorgalmas, munkás nép házai közt. Csegöídön emberemlékezet óta nem volt számottévő tüzeset. Ha nagy ritkán, évtizedenként ki is ütött néha jelentéktelenebb tűz, azt a józanéletü, egymással emberséges barátságban él» lakosság nyomban hamvába folytotta. Valósággal megáll az ember esze ily rettenetes elemi csapás láttára és önkéntelenül is arra gondol, hogy itt valami aljas magánérdeknek kell közreműködnie. Beszélnek ugyan a községbeliek a tűz miként keletkezéséről többféle változatban, de ez a képze- lősködő, toldott-foldott fantáziái szüleménye gyáitalán nem bír hiteles fontával, Nem dönti meg a nyomorult egyéni cél gazmerényletének feltevését az sem, hogy a tűz napközben támadt. Hisz az ily becstelen cselekedetek értelmi szerzői furfangosok és előrelátók. Hihetetlen, hogy itt szerencsétlenségről, vagy véletlenségről volna szó, mert mindkét alkalommal szeles időben ütött ki a tűz. Ezért szigorúan ajánljuk az illetékes hatóságok figyelmébe a tűz keletkezése okának kikutatását. A tűz eset részletei a következők : Múlt hó 29-én, úgy d. e. 10 óratájban gyuiadt ki a Sályi György háza. A tűz rohamosan terjedt a szomszédos épületekre. Csakhamar lángban állott a Tóth György, Tóth Mihály és Tóth János háza is, a melléképületekkel együtt. Tóth Mihálynak 50 métermásza búzája, ifj. Tóth Mihálynak 1000 korona készpénze lett a tűz martalékává. Nemsokára lángban állott az id. Fazekas József istállója is, amikor megérkeztek a jánki önkéntes tűzoltók Czmór György gör. cath tanitó, tűzoltó al- parancsnok vezetése alatt. Az istenigondviselésen kívül e lelkes csapatnak köszönhető, hogy a tűz nem terjedt tovább. Óriási erőmegfeszitéssel és kitűnő szakképzettségükkel megakadályozták a tűz továbbterjedését, így hát e becsületes lelkű magyar emberek közbelépése folytán csak öt ház melléképületeivel meg egy istálló, azonfelül rengeteg takarmány menny iség lett a tűz áldozatává, de nagyon is szárnbavehető, óriási vesztesség ez azon község népére, amelynek csak pár héttel előbb volt része hasonló pusztításban. Ez év valóságos istencsapás rájuk nézve. Búzájuk a sok esőzés folytán kiveszett s az első minőségű föld alig-alig termett 3 magot. Tengerijek esőhiányában nem csüzött, Úgyszólván az éhhalállal néznek szembe. Ez okokat becsületességgel mérlegelve, úgy véljük, humánus dolog volna e szerencsétlenül jártak ez évi Elvállal mindennemüÉ mr. papi luiitikakjjj CSAPÓ LAJOS If Legfinomabb szövetekből ..... - keséit FÉ RFI SZABÓ. polg-ári ruhákat poEtos gyors elkészítését, * (emelet.' SZATMAR, Deák-tér 71 a legjutáayosibh árakban.
