Szatmár, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-06 / 10. szám
S Z A T M Á R márc. 6. I I De legyen szabad — végül — reá- mutaínunk életképességünk igazolása céljából anyagi állapotunkra. Bár ily rövid idő alatt s az alakulással járó rendkívüli kiadások miatt anyagi erőnk | gyarapodására nem lehetett kilátásunk j s mégis a múlt évi zárszámadásunk j 3200 kor. vagyont tüntet fel. Mindezek előre bocsátása után mély tisztelettel terjesztjük fel a tele. Tör- j vényhatósághoz azon kérelmünket, j hogy egyházunk részére a méltányos j segélyt kegyesen megszavazni méltóz- j tassék és pedig — jóllehet egyházunk | 1908. március 8 án alakult meg, de I rendes lelkésszel csak 1909. februártól I van ellátva — 1909. február 1 -tő) kér- | jük segélyünk kiutalását. Kérésünkben nem a törvényre hi vatkozunk, hanem a tekintetes Törvény- hatóságnak minden nemes kulturális törekvést méltányoló s felkaroló jó- j indulatára. A nemes város törvényhatósági ! bizottságát bizonyos elvek vezérelhetik j a felekezetek segélyezésénél; ezen elveket mi föltétien tiszteletben tartjuk; I csupán azért esedezünk, hogy egyhá- j zunkat specialis viszonyával s jellegé- i vei méltóztassék elbírálni s a segély j fokánál olyan normát állapítani meg, j mely egyházunkhoz — annak nagy feladataihoz s magasztos törekvéséhez méltó 1 . . . Kélelmünket és egyházunkat a Tekintetes Törvényhatósági Bizottság nagybecsű jóindulatába ajánlva ma2 radunk a Tekintetes Törvényhatósági Bizottságnak alázatos szolgái: az ev. egyház tanácsa nevében Szlávi Dezső Duszik Lajos egyházi felügyelő. ev. lelkész. Justh Gyula városunkban. A függetlenségi népgyüiés! A szatmárnémeti függ. párt pénteken d. u, nagy gyűlést tartott, mely alkalommal Justh Gyula az orsz. függ. párt vezére és vele tiz orsz. gyűl. képviselő városunkba érkezett. Justh Gyulát és képviselő társait mintegy 2000 ember várta a vasúti állomáson hói Biky Károly ref, lelkész üdvözölte őket a város közönsége nevében. Innen hosszú kocsisor menettel, lovas bandériummal az élen, a városba hajtattak, hol is a Deák-téren az e célra felépített emelvényről mintegy 5000—6000 ember jelenlétében tartották meg a népgyülest. Csornay Imre pártelnök a gyűlést megnyitván, bemutatta a vendég képviselőket névszerint : Justh Gyulát, Ábrahám Dezsőt Búza Barnát, Fried Lajost, Luby Bélát, Papp Bélát, Kun Árpádot, Pilissy Istvánt, és Nagy Györgyöt, — majd pedig átadta a szót Justh Gyulának. Justh Gyula hosszú és helyeslésekkel többször félbeszakított tartalmas beszédben ismertette a politikai helyzeteit. Kifejtette prograrnmjál az önálló bank, önálló vámterület, választójog és a nemzetiségi politika tekintetében. — A választói jogot kiterjesztendőnek tartja oly irányban, hogy a magyarság domi- nalása biztositassék. — A választói jog általános és egyenlő legyen. Itt jegyezzük meg hogy az esteli banketten tartott beszédében határozottan ragaszkodik a titkos és községen- kinti választáshoz. — A választói jogosultságot vagyoni cenzushoz nem köti. A nemzetiségieknek kulturális intézményekben szabad kezet óhajt engedni, amenyiben azok a magyar állami eszmének hü fiai lesznek. — Utána Búza Barna aposztrofálta talpraesett humoros beszédben az uj „nemzeti pártot“, annak vezéreit Tisza Istvánt és Kühen Héder- várit. Majd Nagy Györgyöt óhajtotta hallani a közönség, ki szép beszéd keretében a választó polgárok önzetlen haza- fi 3 ágár a hivatkozott és Kelemen Samu mellett kitartásra buzdította a választókat. — Ilivé ez általános egyenlő, I titkos, községenkinti választó jognak. Ugyancsak a hallgatóság óhajára Kelemen Samu tartott rövid beszédet ; köszönetét mondva a vendég képviselőknek, valamint a választó polgároknak j a szép és lelkes fogadtatásért, — mely után Csornay Imre a gyűlést bezárta. A gyűlés után Justh Gyula mintegy hat képviselő társaságában Ombodra utazott át, hol Pilissy'' érdekében tartott beszédet. Az ombodi gyűlésen a brassói kerület valamenyi községe küidótt- ségileg vett részt. Este a Vigadó összes termeiben Bankett volt a vendég képviselők tiszteletére, melyen oly sokan vettek részt Lesz-e L .. A tömeg lelke. Lesz-e valamikor csendesség és kéke ; Lesz-e valamikor boldog e foki rq e : Terim e számunkra végre örömvirag. Vagy ármány ássa mag a magyarnak sióját ?... Eltűnődik lelkem, kutatom, keresem r Minő jövő vár rád én hazám, nemzetem ?. .. „Régi dicsőségünk“ emlékén merengve Bánat gyöngyharmata szökken a szemembe... De letörlöm könnyem, remény csillag csillan, j Hogy a „királyoknak királyában* bízzam, j „Megbünhődtük mi már a múltat s jövendőt“, | Nem borit ránk az Ur dicstelen szemfedőt!... Tombolhat a vihar, cikázhat a villám, Hogv tüzoszlop gyűljön mártírjaink sírján, Az Ígéret földjét e fénynél meglátva Ködként száll el hazánk sok százados átka... ! j Ha híven kitartunk, hogyha „bízva bízunk“. Csiilagtalan éjben nem nyílik meg sírunk, „Magyarok Istene“ nem hagy el bennünket, „Erős vára“ marad megpróbált lelkűnknek 1... Dombi Lajos. Mi 1 tii i cg. Van e a t imegnek, mint ilyennek lelke Megfigyeléseim. (Részlet a szerzőnek „Tömegló! ktan‘ című cikksoro- zatábós), S.K ember együtvéve még nem tömeg, legfeljebb sokadalom, gyülekezet. Egy-egy vidéki nagyvásáron vagy búcsún sokfélül való emberek gyülekeznek össze, számra nézve hatalmas embercsoport, még sem hat ránk úgy, mintha az emberek tömege volna. Nincs meg benne az a sok vonás, amely a tömeget jellemzi. Érzi ezt a laikus ember is, aki nem a megfigyelés előre feltett szándékával vizsgálja az emberi sokaságot, érzi j a nyelv is és a jó magyar ember soha sem beszél ilyenkor tömegről, hanem sokadalmat emleget. Mik hát azok a vonások, amelyek a tömeget jellemzik és amelyek az ilyen soka- dairaakból hiányoznak. Első sorban az összetartás érzete, a közös célnak már nem is annyira világos képzete, mint inkább ösztönszerü, szinte az egyetlen öntudatlanul működő összeforrasztó erem. Ezt bizony hiába keressük a sokadat inakban. Annak a vásárra összegyűlt embercsoportnak minden tagja mást akar, ki eladni, ki venni szándékszik, sok a lebzselő, aki csak szétnézni jön, aki az árra kiváncsi, sok a kupec, aki vesz és el ad is, mindenféle csőcselék népség közt teljesen ellentétes érdekű egész és fél müveit urak, parasztok, más-más vidékről való, 3—4 féle nyelven beszélő emberek, ezek közt bizony nem lehet közös érdeket találni, sem olyan célt, amely az összetartást követelné, a közös nyerészkedési cél inkább széthúzásra vezet, olyan omnium contra omnes képe van az ilyen sokadalomnak. Egészen más képe van a tömegnek. Többnyire egy nemzetiségű, egy osztályhoz tartozó embercsoport az, közös érdekkel, hasonló gondolkodás móddal, sőt egyforma bajokkal küzködő, egyforma vágyakkal, kívánságokkal biró emberekből áll. Nagyon Elvállal min d e n n < m ü é mr papi munkák pou to» gyors elkészítését. $ FÉRFI SZABÓ. (emelet.) SZATMAR, Deák-tér 7 jfe Legfinomabb szövetekből fp k; e b z i t, || MT polgári ruhákat $ a legjutanyosabb arakban
