Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-28 / 9. szám
FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS HETI LAP. ELŐFIZETÉSI ÁR : Helyben : Vidéken : Egész évre 4 kor. Egész évre 6 kor. ; Egyes szám ára IO fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ : Dr. VERÉCZY ERNŐ. Szerkesztőség: Petőfi-utca 1. szám. Kiadóhivatal : Deák-tér 3. szám. Mindennm ű d:jhb a kiadóhivatalban fizetendők. Megjelenik minden vasárnap. Észrevételek az uj adó törvényjavaslatokra. A házadó javaslat. A 17. §-ra: Érdekes meghallgatni, mivel indokolja meg a javaslat az ezen szakaszban javaslatba hozott négyféle adókulcsot. A 21. lapon ezeket mondja : „Viszonylag sokkal magasabbnak kell tekintenem (t. i. a földadó 20%-kos kulcsánál magasabbnak) a házbirtoknak 9-től 17%,-íg terjedő adókulcsát. Elviselhetővé teszi azonban azt a házbirtokból eredő jövedelemnek nemcsak állandó természete, hanem a tapasztalat szerint egyre növekedő iránya. Elviselhetővé annak likvid volta és rendszerint biztos befolyása.“ Itt, a föld és házadó kulcsainak egymás mellé állításánál, amint a javaslat teszi, a javaslatnak egy számitásbeli nagy tévedését akarom mindenekelőtt megkorrigálni. A földadó javaslat t. i. (9. lap, 30. §.) az eddigi 25-5%-os kulcs helyett 20%-os kulcs behozatalát javasolja és erre a 20°/„-ra mondja a 20. lap utolsó be- j kezdésében, hogy az a tényleges, t. i. bérlet utján biztosítható jövedelemnek 10%-át alig fogja meghaladni. Hát ebben van a tévedés. Nem bizony ! nem a 10, de az 5"/n.-ot sem fogja meghaladni. íme, szolgálok bizonyítékkal is. Két nagy szomszédos pusztának, aminek a haszonbére ma 150,000 korona, — adójába az eddigi 25,5°/0-os kulcs alapján fizettetik 8056’4 korona adó. Mivel ezen két pusztán művelési ág változás nincs, ez tehát az 1. §. alapján nem is jöhet kiigazítás alá, a tiszta jövedelem marad tehát 15796‘87 forint, mert a kataszterben még mindig forintok szerepelnek; lenne tehát ennek adója a 20°/„-os kulcs szerint 6318 74 korona, ami 150.000 korona haszonbér által biztosított jövedelem után 4'21 ”/„, vagyis minden 100 kor. bérleti összeg után 4*21 korona adó. Milyen messze van ez még a 10%-tól, hát még milyen •' messze van a mi 17, 15, 11 és 9'' ,,-os kulcsaink mögött. Ennek előrebocsátása után vizsgál- j juka föntidézett indokolás egyes pontjait. Ha a javaslat olyan tényekre hivatkoznék. amelyek az állam valamely ténykedésének eredményei lehetnének, vagy legalább kimutatható volna, hogy azokra az államnak valami ingerenciája van és azokra alapítaná a mia főid j adójához arányosítva 400—500%-os | adóinkat, nem mondom, hogy akkor | is hallgatnék, de néni laZikma föl, mert 1 tudatlanságnak tulajdonítanám. De mikor ezt az égbekiáltó igazságtalanságot oly tényekre akarják alapítani, melyek nemcsak az állam valamely ténykedéséből vagy kedvezéséből nem folynak mint eredmények, de amelyekre az államnak legkisebb ingerenciája sincs; ez a sérelmek legmagasb foka. Avagy mutassák ki miféle ingerenciája van az államnak arra, hogy a házjövedelem természete állandó, vagy arra, hogy az egyre növekedő. De annál nagyobb sérelem ilyen tényekre hivatkozni, minthogy azok nem is teljesen igazak. Hiszen a föld jövedelme állandóbb, mert az sohasem üresedik meg; azt ma már senki sem hagyja parlagon. Ha a birtokos beleunt a gazdálkodásba, kiadja haszonbérbe. Ha haszonbérlője elmegy s nem kap másikat, újra maga turkálja. Ha pedig valami csapás jön közbe, árvíz, belvíz vagy szárazság, azonnal jönnek a kárjelentésekkel. A jövedelem növekedő iránya pedig csak akkor állana meg mint indok némileg, ha a kivetés nem minden évben, hanem 10 — 20 esztendőre történnék, mint a földadó kivetése, de evvel indokolni meg a magasabb adókulcsokat, csakugyan sérelmes. Hiszen ha énnekem az idén több jövedelmem van 100 koronával, mint a múlt évben i és azt be nem vallom, akkor agyon- birságolnak. Hát akkor hogyan teszi a növekedés a magasabb adókulcsokat elviselhetővé? Ha a gazda értelmes és intenzive gazdálkodik, tízszeresre is emelheti jövedelmét, és ehhez a növekedéshez az állam a kataszter állandósága miatt nem bir hozzáférkőzni. De az én idei magasabb 100 koronámhoz nagyon könnyen hozzáfér s az egész 100 koronát is elviheti birságba és a tetejébe mégis meg kell fizetnem a 100 korona után az adót. Végül azt mondja, hogy a házak magas adó adósát elviselhetővé teszi a ; jövedelem likvid volta és rendszerint j biztos befolyása. Hát ehhez mi köze az államnak, lehetne kérdezni. De az j állam erre azt feleli, hogy- neki mindenhez van köze és mindenre van hatalma. még arra is, hogy a nem létező jövedelmet megadóztathassa és mégis teszi, mert a 45. g-ban kimondja, hogy a házadó kivetésnél figyelmen kívül hagyandó (azaz nem szabad figyelembe venni) a bérjövedelemnek akár egészben, akár részben beszedhetlen voltát.“ Ha a földbirtokost csapás éri, azonnal szalad a kárjelentéssel és rendesen le is írják az adóját részben vagy egész- ! ben is. Ha tehát a földbirtokos jöve- j define nem folyik be, annak leírják még azt a 3 4°/0-os adóját is; de ha | a háztulajdonos jövedelme nem folyik I be, azért csak hadd fizessen ! Mégis érdemli, miért adott hajlékot olyan nyomorult embernek, aki nem tud fi- zetni! De félre a humorral és azt kérdem, hol itt az egyenlő mérték? Hát ott hol az egyenlő mérték, hogyha a j gazda tízszeresre emeli is jövedelmét, azért nem fizet több adót, de ha a ; háztulajdonos jövedelme emelkedik csak j 100 koronával, azt azonnal megcsípik. (Folyt, köv.)
