Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-28 / 9. szám

S Z A T M A R

fefcr. 28,

2

A szatmári czukorgyár.

Szatinár városában mozgalom indult meg egy cukorgyár létesítése érdekében, az előmunkálatokat már megkezdték s az alapítók a várostól ezer korona segélyt kértek az előzetes költségek fedezésére, amit a város meg is adott. Szinte felesleges leírnunk azt a jótékony változást, melyet egy cukorgyár az egész vidék gazdasági életében véghez visz. A cukorrépa termelés a töld intenzív megmunkálását, műtrágyák alkalmazását követeli, változató' sabbá, jobbá teszi a vetésforgót, kenyeret ád számos gazdasági munkásnak, növeli a gazdasági szakértelmet s tisztességes jövedelmet biztosit a termelőnek. A földek jobb megmunkálása egyéb kultúrnövényeink termés átlagának megnövekedését is magáival hozza, amivel együtt jár az ált lános jobblét s egyéb ipari vállalatokhoz a vállalkozási kedv.

Hasonló ipari vállalatok, mint pl. a börvelyi kendergyár létesítése érdekében is fölemeltük szavunkat s a megalakult.cukorgyárat is a legnagyobb örömmel üdvözöljük. Az alakítással kapcsolatban még is többhelyről olyan hangok hallatszottak, hogy a város részéről nem volt helyes az ezer koronás előmunkálati segély megszavazása.

Ez ellen a felfogás ellen a város érdekei szempontjából csupán azt hozhatnánk fel, jhogy a gyárváilalat létesítése esetén a város úgy népesség, mint fejlődés tekintetében oly sokat nyer, hogy' a csekély ezer koronás befektetés e mellett számításban sem jöhet. A segélyt kérő alapítók ezen ténykedésükkel szintén igen helyesen jártak el; biztositották ezáltal a vállalat iránt a város érdeklődését. Aki csak egy kiesé is tisztában van a cukorgyár létesítésével és üzemével, az tudni fogja, hogy ehez több miliő befektetés kell s az előmunkálatok is kerülnek annyiba, hogy a város ezer koronája nem sokat nyom a latban.

Nagyon téves tehát az a felfogás, hogy a gyáralapítók csupán anyagi érdekből fordultak segélyért a városhoz. A gyár nak nem a város pénzére volt szüksége, hanem igen is annak érdeklődésére és erkölcsi támogatására a jövőben, amit hisszük, hogy meg is kapnak.

Részünkről ismételve örömmel üdvözöljük a gyár alapításának eszméjét, rnely ha testet öltene, a vármegye gazdasági előbbrehaladását nagymértékben előmozdítaná.

Reméljük, hogy úgy lesz !

„Gazd. L.“ i

________'_________ í

A HÉT.

i

Küszöbön a háború. Szó van arról, : hogy' talán Klobucsár Vilmos lovassági tábornok, honvéd főparancsnok volna a főhadvezér. Ez mindenesetre örvendetes dolog, de illetékes körökben minden részletesebb felvilágosítást megtagadnak erre vonatkozólag. Így hát csak tapogatódzunk. —- A mozgósítás j egyébként el van rendelve az egész j országban.

György trónörökös édes atyja ellenkezése dacára is feltette magában, hogy csak mint az önkéntes csapat \rezére megy a háborúba.

Kossuth Ferenc egészségi állapota kétségbeejtően rosszabbra fordult; félő, hogy ily válságos helyzetben veszítjük el kormányemberünket.

A SZÍNHÁZ.

E héten ismét vendégünk volt. Régi ismerősünk, Papimé Kornai Margit lépett fel néhány előadáson. Igazán kíváncsian vártuk az első előadást, midőn viszontláthatjuk. Látni óhajtottuk, hogy mióta elhagyott bennünket, mennyiben fejlődött művészete. De kíváncsiságunk nem nyert kielégítést, vagy legalább is nem egészen kedvező kielégítést, amennyiben fejlődésről nem igen szólhatunk. Evvel azonban nem akarjuk játéka feletti rosszalásunkat kifejezni, mert hiszen a régi kedves ismerősünket láttuk viszont a maga változatlan művészetében. Játékának elevensége és kedvessége eléggé lekötötte figyelmünket. Egyszóval eléggé megvolnánk elégedve játékával, de értékéből még hangjának nem elég tiszta csengése is sokat levon. Vendégszereplése alkalmával színre került a „Lotti ezredesei“, „Az arany kakas“ és „Akis szökevény.“ Legjobbnak a „Lotti ezredeseidben mutatkozott.

A színigazgató úrhoz szólva, nieg- ! jegyezni óhajtjuk, hogy mindég szívesen látnok viszont régi, megkedvelt színészeinket, mert közönségünket igazán örömmel tölti el, ha színészeink művészi fejlődéséről személyesen tudomást szerezhet.

Heti műsor.

1909. március 1-én, hétfőn: „Szerencse malac“, operette. Zóna.

Március 2-án, kedden: „Forradalmi nász“, színmű.

Március 3-án, szerdán: „Páholy“, bohózat.

Március 4-én, csütörtökön: „Boccaccio“, operette.

j

,.£s ha hallgat a cigány . .

Dal. Irta: Bartha Imre. Zenéjét szerző: Fuelk Gyula. *)

I

Az életem legszebbik pillanatát A lelkemben zártam belé,

A mikor a szerelem fuvallatát Az én szivem megérezé :

Az első bál tündéri fényözönén Ott láttam meg először őt.

Egy-két forduló s szivem nem volt enyém Öt perccel ép éjfél előtt Öt perccel ép éjfél előtt.

A szivem meg remegett rá Mikor fülembe dudolá:

Refrain : Lágy zenének hangja száll,

Rózsa illat árad.

*) E báj SS és szivekbe lopódzó dal a főváros legújabb dalszenzációja. Szövegét olvasóink érdeklődése folytán leközöljük. Zenéje minden zene- ás könyv- kereskedésben megrendelhető.

Égő ajkam csókra vár,

Hadd csókolom a szájad.

Mig a nóta szól babám Jöjj karomba zárlak.

És ha hallgat a cigány, Betöltjük a pauzákat,

Csókkal a pauzákat.

II.

Pár nap múlva megkérte a kezemet S én boldogan montam igent.

Ő forrón megcsókolta szám s szememet És rögtön a mamához ment.

Majd mikor letérdeltünk a pap előtt, Úgy felragyogott a szemünk Öt perccel éppen tizenkettő előtt,

A szép dalon járt az eszünk A szép dalon járt az eszünk.

S az ég is lemosolygott ránk Mikor némán igy dudolánk :

Refrain : Lágy zenének hangja száll, Rózsa illat árad.

Égő ajkam csókra vár,

Hadd csókoljam a szájad. Mig a nóta szól babám Jöjj karomba zárlak.

És ha hallgat a cigány, Betöltjük a pauzákat, Csókkal a pauzákat.

Egy túzok vadászat.

Irta: Sziávik Nándor.

(Folytatás.)

Rákövetkező másnap reggel korán, sunyi pofával a kanász számadónk állított be hozzám.

— Mi baj no ? — kérdém.

— Baj az nincsen kérem, hanem mondani akarok valamit a tekintetes zumak és sunyi módon néz jobra, néz balra, tusako- kodás látszik arcán, hogy merjen-e szólni, ne-e ? Végre meg embereli magát s elkezdi panaszát, hogy őtet már régebben ugyan,

Kovács Gyula temetkezési intézete

Szatmár, Kazinczi-utcza 15. sz. (volt Vajay-ház) alatt megnyílt. A hol a legmagasabb igényeknek is megfelelő----- temetéseket a legjutanyosabbaii eszközöl. -----