Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-05 / 49. szám
SZÍT M A 8 dac. 5.. A in fiuoPmü!/ lá?iiQl ál2 I ^ képzeli csodagyermakek já'écai megérkeztek, u. m.: valódi francia babák JU l|fü' fíluK J$£Uun,«Jd ! társas ás esyes, Frobel, mozaik, sala, saltavár, ekatározó, festészet ás kézimunkák-----------——------------------------------------ játéka, sakk, dominó és lottó, gőz- és óramüvesvasutak, gőzgépek, motorok, automobilok, babakocsik, bútorok, triciklik, hintalovak, egyes, n , i kettős fogatok és más szebbnél-szebb újdonságok lí <1 ít H 1 V Há l, Szatnii r, D e Ü-l é r 8. száin. Gillyéii-ház. szinpatikus. Hol van a tisztviselők között okvetlenül szükséges egyetértés, | összhang, mikor az egyik tisztviselő a { másik tisztviselő megélhetése ellen tör? j . i Hol van a szeretet, az együvetartozas j érzete, mikor egyik tisztviselő a másikát rnegakarja folytam? Szomorú, igen szomorú tény ez, amely majd hatásai- j ban is igen szomou eredményeket fog szülni ! Végül még csak annyit, hogy az ilyen ős ehez hasonló mozgalmak alkalmasak arra, hegy a közigazgatásnak arnugyis általában alacsony nívóját (Szatmár városa kivétel) még alacsonyabbra szál- ; litsák le. mert ha a legszorgalmasabb j tisztviselő is ki van annak téve, hogy j ok nélkül, a tisztujitás alkalmával kibukik, nem lesz munka erő s szorgal- ; más, képzett ember, a ki ezen pályára ! menjen, hanem a közigazgatás lesz az j a pája, a hol összesereglenek a más | pályán boldogulni nem tudó egyének, j Erről is szó van tehát ennél a mozgalomnál s épen azért el kell tekin- ; teni minden esetleges más érdektől. dr. Veréczy Ernő. | A reklám nálunk és egyebütt. * Sajátságos jelenség, hogy nálunk Magyarországon — ellentétben a külföld más államaival — milyen keveset törődik az iparos a nyomdafestékkel és igy közvetve a reklámmal. Pedig aki véka alá rejti az áruját és kellő avatottsággal nem közli a nagyközönséggel, mit készít és mit gyárt: az manapság, bármily szorgalmas, tehetséges iparos légyen is egyébként, éhen pusztulhat. Minden iparos, a ki a közönség j előtt áruját ismertté óhajtja tenni, kör- j levelet vagy árjegyzéket készíttet a j nyomdásznál. Igen nagy gondot kell arra fordítani, hogy az ilyen célra szolgáló nyomtatvány csinos, olvasható legyen. Mennél több körlevelet vagy árjegyzéket nyomatunk, annál jobban ismertté lesz műhelyünk és annak áruja. Ne menjünk harmadrendű és olcsó nyomdászhoz, mert ez csak a nyomtatvány rovására esik ; ne sajnáljuk megadni a nyomdásznak a kért árat, mert csak jól fizetett, tisztességesen kiállított nyomtatvánnyal érhetjük el célunkat. Ha nem vagyunk jártasak a nyomt’tvány megfogalmazásában, bízzuk azt a hozzáértő etn- beire vagy magára a nyomdászra. Nézzük *ak a külföldi államok iparosait de különösen az amerikait. Nekünk magyar iparosoknak fogalmunk sincsen arról, milyen rengeteg összegeket költenek a nagy ipari államok iparosai reklámra, nyomtatványokra és hirdetésekre. Csak figyelemmel kell kisérnünk a külföldi nagy napilapokat, a belletrisztikus és egyéb időszaki sajtót néhány hónapon keresztül és köny- nyen rájövünk, milyen eszközökkel dolgoznak egyebütt iparosok, kereskedők egyaránt. Vannak nagy cégek, a melyek bizonyos lapnak egy oldalát vagy egy oldalnak jobb-, ba!-, felsővagy alsó sarkát évről-évre bérbeveszik, úgy, hogy a közönség szinte megszokja, hogy azon a helyen csak annak az egy iparosnak vagy a kereskedőnek a reklámját látja és olvassa. De ennek meg is van az a haszna, hogy annak az iparosnak az áruja azért kelendő, mert kitartóan cs állandóan a közönség szeme előtt van és bármennyire költ is az iparos vagy kereskedő ilyen 1 reklámra és nyomtatványokra, tízszeresen visszatérül a nyomdafestékre szánt összeg az üzlet bevételében. Hogy fogalmunk legyen róla, milyen mértékben veszik igénybe Amerikában a reklámot legyen szabad felemlítenem , hogy például magában Amerikában évenként reklám-célokra sokkal többet áldoznak, mint amennyit a Német-birodalom Francziaország, Olaszország és Ausztria-Magyarország a hadseregre költenek. A polgárháború előtt csodaszámba ment, hogy a FairIstenkém csak ne Laci lett volna, akit én ma láttam — de az volt, én érzem hogy baj van — úgy dobog — olyan nagyon ver a szivem. . . . julius 21. Sándor bácsi meghalt. Szegény Klemmi ismét egyedül maradt. Nagyon bánatos vagyok, Laczi már nagyon nagyon régen nem volt nálunk, azt mondják beteg. Csak ne szeretném ugv, tudom hogy rossz fiú, olyasfélét hallottam, hogy közte és a Sándor bácsi halála közt van valami összefüggés. A papa azt mondota, Klemmi az oka. hogy meghalt Sándor bácsi. A mama örökösen sir. Félek hogy valami nagyon nagy baj fog érni olyan nyugtalan álmaim vannak. Most is azt álmodtam, hogy Klemmi meg Laczi egymást csókolták,- a Sándor bácsi ravatala mellett. Ma van a születés napom, 17 éves vagyok. A lelkem olyan mint egy spongya, tele van minden féle zavart ábrándokkal, úgy érzem hogy valaki megfogja bojgatni. ki fogja facsarni és nekem nem marad semmi, semmi . . . . . . szeptember 27. Ősz van. Hervadás, kietlenség, a természet mélységes gyásza, hűvös hideg esőzés, j mindmegannyi hideg — fagyos hangulat. •Ma van az eljegyzés. Klemmi meg Laci ma tartják j az eljegyzésüket. j X un nem ! nem bírom tovább ! Liso szerelmem volt, szerettem — sze- > retem azt a léha Lacit, hittem r.eki, tudom | hogy bolond voltam, de ha minden gondolatom az övé. mit tegyek, mit csináljak ? Künn esik az cső, fáradtan lomhán hervadt levelek hullanak a fákról, minden minden olyan gyászos, olyan haldokló. Klemmi boldog. A papa már egy hónap óta beteg. Istenkém csak ő ne haljon meg, hiszen akkor én árva leszek egészen. A mama olyan örökösen csak azt hajtogatja, hogy én még kis lány vagyok, hogy ne sírjak, hogy a Laci azért engem is szeret . . . Meghalok, nem állom tovább Laczi meg csalt Klemmit szerette akkor is amikor j titokban megcsókolt. Csak legalább meg ne csókolt volna, itt ég még mostan is ajkamon a csókja, hazug csúnya csók volt. És én hittem neki, azt gondoltam szeret, — szerettem . . . Klemmi azt mondja ne sírjak, hiszen majd kerül nekem is, — más 1! . . . október 30. KÍemmiéknél voltunk. Ott volt a papa is, meggyógyult. Ismét minden a régi, Klerriminek férje van, Laczi! A papa azt mondja óvakodjak Laczitól, ne gondoljak vele. A mama úgy el gyönyörködött, hogy milyen szép egy pár ez a Klemmi meg Laczi. Mégis csak furcsa ez az én sorsom, a mama már nem mondja, hogy kis leányka vagyok, a papa félt, Klemmi azzal biztat, hogy nekem is csak majd megjön a szerencsém és én is nagyon boldog fogok lenni, leszek én is egyszer asszony ! . . . december 5. Rosszat tettem ! De hiszen Istenem nem én vagyok az oka, én nem akartam. Tegnap itt volt Laci, a mamát kereste. A mama nem volt itthon, a papa hivatalban volt és én egyedül voltam. Laci sokáig volt itt, olyan furcsát, olyan szépeket beszélt. Nem tudom mi van velem, rossz vagyok, haszontalan csúnya lettem, a Laci meg csókolt, — bocsáss meg Klemmi, hiszen én nem akartam . . . Elvállal mindennemű^ papi munkák pontos gyors eikeszi; eset. $ (emelet.) SZATMÁR, Deák-tér 7 CSAPÓ LAJOS FÉRFI SZABÓ. $ Legfinomabb szövetekből r_— ....— készít .............— j j igsSF polgári ruhákat 4 a legjutauyosabb arakban.
