Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-05 / 49. szám
XXXV. évfolyam, 48-ik szám. Szatmár 1909. decz. 5. /í_ FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS HETI LAP. ELŐFIZETÉSI AH : Helyben : Vidéken : Egész évre 4 kor. Egész évre 6 kor. Egyes szám ára 10 fillér. FELELŐS SZERKESZT Ő : Dr. VERÉCZY ERNŐ. Szerkesztőség: Petofi-utca 1. szám. Kiadóhivatal: Deák-tér 3. szám. Mindenné!» ű dijak a {^adóhivatalban fizetendők Megjelenik minden vasárnap. A tisztujiíás. Hétfőn lesz a tisztujitás. A beadott, pályázatokat vizsgálva, egy esetet kivéve, nem lenne ok arra, hogy ezen kérdéssel a nyilvánosság előtt foglalkozzunk, mert hiszen egyetlen egy állást a közigazgatási tanácsosi állást kivéve a régi tisztviselők pályáztak csak az eddig általuk betöltött állásokra. Épen azért feltűnő az, hogy csak ezen állásra van épen a tisztviselők részéről több pályázat beadva s épen ez az az ok, a ini indokolttá teszi azt, hogy e kérdéssel még a tisztujitás megtörténte előtt kissé hosszasabban foglalkozzunk. Általában a tisztujitásnál lényegesebb változás, eltekintve a politikai hullámzásoktól, nem szokott történni, ltendesen a régi tisztviselők szoktak állásaikban megmaradni. Igen helyesen, mert hiszen nem lehet ok, eltekintve a munkaképesség hiányától, ami indokolttá tenné azt, hogy a tisztviselő állasát, kenyerét vesztve, nyugdíjba menésre kényszerittessék, s ez által úgy maga, mint a családja existentiális érdekeit veszélyeztesse. Szokott ugyan egy két külső ember, a remény minden sugara nélkül szerencsét próbálni, az azonban épen a vállalkozás reménytelensége folytán komolyabb mozgalmat nem szokott előidézni, annál meglepőbb tehát most az, hogy épen a tisztviselők részéről indult meg komolyabb és számottevőbb mozgalom egy régi, szorgalmas és munkás íj tisztviselő kibuktatása céljából. Hogy mi ezen mozgalomnak az oka, az előre törő ambitio-e, vagy más, nem tudjuk; mi csak a száraz tényeket kívánjuk konstatálni, hogy a közönségnek legyen alkalma ezen feltétlenül elítélendő mozgalmat, % megfelelő erkölcsi értékére leszállítani. Árokháty Vilmos a jelenlegi köz- igazgatási tanácsos 30 évet meghaladó idő óta van a város közönségének szolgálatában. E hosszú emberöltőn keresztül kötelességeit mindig rendesen, pontosan, szorgalmasan végezte, sem munkaképessége, sem a munkaképessége által elért eredmeny ellen soha senki részéről panasz el nem hangzott. Árokháty Vilmos ma is rendesen, pontosan eleget tesz kötelezettségének, a tanácsnak egyik legszorgalmasabb előadója, munkaképességének, tetterejének teljében van, vau-e ok tehát arra, hogy állását ott kelljen neki hagyni csak azért, mert ezen állásra más áhítozik. Ha nem lenne munkaképes, dolgozni szerető egyénről szó, mi lennők az elsők, kik feje felett pálcát törnénk és az elsők közt csatlakoznánk az el- lenue irányzott mozgalomhoz, bár ilyen mozgalomra nem lenne szükség mert ismerjük Árokháty egyéniségét, megvagyunk győződve arról, hogy ő önmagától is ott hagyná,"ez esetben állását, Ha nem ismernénk a mozgalomnak a hátterét, egy magában az a körülmény, bogy a mozgalom épen a tisztviselők részérői indult meg, még ha lenne is valami olyan ok, a mely azt támogatná, a mozgalom nem lehetne Napló. Irta : Puskás Károly. . . . május 9. Emlékszem rá, kis iskolás leányka voltam, Klemmi már megyasszony volta Sándor bácsi menyasszonya. Akkor még nem tudtam, hogy mi az ? — menyasszony ! ? Csak azt láttam, hogy Sándor bácsi a mama előtt is megcsókolta Klemmit, pedig azelőtt minden csók, nagyon sok cukorkájába került Sánndor bácsinak — nekem adta. Klemmi pedig nagy nagyon boldog volt, — tudom jól egy szobában aludtunk és Klemmi még álmában is a Sándor bácsi nevét susogta. Tegnap Klemuaiéknéll voltam és megismerkedtem Paál Laczival. Klemmi mutatta be, Sándor bácsi nem volt otthon. Laczi szép fiú, — jogász. A mama megszidott, hogy soká voltam A papa nagyon haragos volt. a mamával pöröltek, — nem tudom miért. A mama azt mondta Sándor bácsi a hibás, —- a papa pedig, hogy nem — Klemmi ! Olyan furcsákat álmodtam, a jogászt láttam álmomban — én nem is tudom mi van velem, olyan különös is volt tegnap az a Paál. május . A papa már három nap óta nem jár a hivatalba, örökösen idegeskedik, a feje fáj, semmivel sem tud folalkozni, csak sétál a a szobában és olyan furcsa az arca — mintha haragudna. Laczi már négyszer volt it. Istenkém add, hogy ma is láthassam, hiszen én nem nem is tudom, olyan jó az a Laczi, olyan kedves tud lenni, igen igen én, én ... én szeretem Laczit. Igaz, hogy a papa nem szól hozzá ha ide jön és a mama van velünk, de elvégre is a papa ideges. . . . május 29. Klerami volt ma nálunk, kisirt volt az arca. Itt volt Laszi is és Klemmi valamit súgott neki. Milyen rossz is ez a Klemmi, a papának van igaza. Laczi azt mondta, hogy kinevezték, nem is emlékszem már hova — talán pénztáritoknak a bankba. A papa azt mondta ezután komolyabb ! legyek mint eddig, mert már nagy lány : vagyok. A mama pedig azt kérdezte, hogy szeretem-e ? Azt nem mondta, hogy kit, de j én tudom hogy a Laczit gondolta. Ma van a Klemmi születés napja és | nem hivtak meg bennünket, pedig eddig mindég elmentünk a papáékkal. . . . julius 4. Ma szomorú napom volt. Lacit láttam az ablakból, észrevettem, hogy azt akarja, ne lássam, de én láttam, igen és fel volt kötve a karja fekete kéndővel, Sándor bácsi pedig meglőtte magát és most haldoklik. Ezt ugyan a cselédtől hallottam, hát én nem is hiszem, — dehát mégis — a papa meg mama Klemmiéknél mentek és nem engedtek magukkal. Nagy csoda ! Karácsonyi ajándéktárgyakban ! kosár és a bőr rnüipar mindennemű remekei, éppen úgy a téli úri- és női divatkülönlegessé- 8 > ^ < ! rT I n , n ,1 , n , n n > í, Ér, Mk-ter í szám. Gilto-lm. vatk ülőn legessé- 8) , I : ./ i gek felhalmozva: Itclgdi) 1 Ilii I,