Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-28 / 48. szám
S Z A T M Á E nov. 28. Ságtól, hogy Ítélkezzen e fölött az asszony fölött. Nem ! És nem csak ebben az esetben nem, de bármily egyszerűnek látszó bűnügyben sem, ha nőről, ha asszonyról van szó. És tud-e ekkor elfogulatlanul ítélkezni egy bűnös szép asszony fölött. — Egy ilyen erő fölött. A férfi esküdszéktől nem lehet várni annyi puritánságot, hogy csak aesthe- tikailag tudomásul vegye, hogy az illető terhelt nő szép-e vagy nem, egy ilyen nőtől mindenki vár valamit ki mihez juthat, hiába ez még ragadozó állat- körünkből maradt fenn, a ki közelebb férhet hozzá az egész testét kívánja meg, mint az említett ügyek egyikében a vád hivatalos képviselője, a másikban — a mint legalább kulissa titokként sugdossák — a bíróság elnöke ; a kinek nincs alkalma ehhez az megelégszik egy kedves pillantással, a tetszés legparányibh jelével, a mi a hiúságra hatva legkönnyebben foghatja meg a férfit legyen az akár bíró, akár esküdt. : A kik az esküdtszéki törvényt al- | kották mindenesetre számoltak azzal, . hogy az esküdtek különösen egy-egy nagyobb port felvető ügyben a közvélemény befolyása alatt fognak állni, és utóvégre ha tudjuk, hogy a* igazság tulajdonképen az a mit az emberek egy bizonyos körén belül a nagy több- j ség igaznak tart a közvélemény által j kialakult igazságot nem lehetne nem I igaznak nevezni, ha ebben a mit ma- i napság már a sajtó úgyszólván sugge- ral az emberre és a melyben leginkább nem a köznek, a — melyben a 2 ____ __________=____ nő véleménye is ben foglaltatnék — hanem a férfiak által vezetett sajtónak a véleménye nyilatkozik meg. Es az ismét az anyagi igazság rovására megy. A kik feminista népgyülósekre járnak, vagy ily irányú társadalom tudományi dolgokat olvasnak, bizonyára több érvet is tudnának felhozni a mellett, hogy az esküdtszékben, ha nőről van szó a nőknek is helyt kell adni. Én elégnek tartok ennyit is, annál is inkább, mert a modern judicatura még nem jutott el addig a pontig, hogy erről még csak gondolkozzék is, de mint a jövő társadalmának egy érdekes és mindenesetre fontos szerepet betöltendő tagja a ,,nó mint esküdt biró“ megérdemli, hogy egy kissé már születése előtt is foglalkozzunk vele. Gutman Lajos. * 4 4 4 4 4 ISiniletili úmmeg = mielőtt = karácsonyi bevásárlását _eszközölné .— Kardos Testvérek úri divat újdonságait. = SZENZÁCIÓS = nyakkendő választék 76 fill-töl feljebb. Szatmár, Kazinczy-u. 4. sz. 4 4 4 4 4 4 4 4 Kossuth Lajos emléke. A budapesti kerepesi temetőben a nemzet nagyjaitól körülvéve nyugossza örök álmait a nagyok között is a legnagyobb, az újjászületett magyarország megteremtője, a magyar nemzet atyja, az örök emlékű halhatatlan: Kossuth Lajos. Emléke, eszméi idők múltával mindjobban erősbödnek. Eszméit szívvel, lélekkel hirdeti a hálás nemzet apraja, nagyja ; emlékét pedig millió és millió szív őrzi, ápolja és védi időtlen időkig. Félszáznál több ércbe öntött, márványba faragott szobor hirdeti, hogy a nemzet külsőségekben is kegyelettel adózik hazája ujjáteremtójónek, útmutató csillagjának. Halhatatlan emlékének nagy adóssággal tartozik a nemzet. — Ezen nagy adósságnak egy részét róttuk le tegnap, mikor Kossuth Lajos hamvait méltó helyére örök nyugalomra tettük. Nemzeti adakozásból, félmillió korona költségen memumentális nyughelyei emeltünk a kerepesi temetőben, a magyar Westminsterben, a másfél évtizeddel ezelőtt haza hozott és ideiglenes sírban elhelyezett félistennek. Tegnap kiemeltük holtestót a hideg, fagyos földből; és az egész nemzet részvételű i mellett méltó helyére kisértük a legnagyobb halottat. Mély megiiletödéssel | szállítottuk át a nekünk oly drága hamvakat a márványos, oszlopos, aranytól és mozaiktól csillogó, hatalmas muzoleumba. — Eljöttek erre a temetésre idegen nemzet fiai is, a turiniak, kik látták hajdan a nagy számüzöttet, látták hogyan zarándokolnak hozzá erőt, kitartást, bátorságot meríteni a nemzet ezrei. — Eljöttek, hogy lássák a nagy- temetést, lássák a megdicsőült félisten földi maradványait, melyek körül emelS a fantázia nemhogy szaporodóban, inkább fogyatékán van. Olyan mint a bara- boly : magátél is egyre kevesebb. A nagy mesemondók kicaltak. Öreg Dumas, Dickens és Jókai mögött bezáródott a végzetes kapu, mely eddig csak a visszajövőknek nem nyiit meg — de a bemenőknek se fog ezután, mert senki sem maradt kívül. Az angolok vették észre legelőbb. A Shakespeare országa, a praktikus nevelés úttörője szisszent fel legélénkebben. Hopp. Baj van. Fogy a fantázia. Aggsági tünet-e ez, vagy az egyszer egy tiporta le, mint a patkós cipő a virágágyat ? John Bull már öreg, szent igaz, de jól táplált gentleman, aki érzi, hogy nagy dolgot vesztett, mialatt íolztoD a pénzét csörgette. Nosza hamar egy kigondoló albizottságot küldött ki a parlament közoktatásügyi bizottsága, amely segítsen, de könnyebb száz Dreadnought építeni, mint egy uncia fantáziát becsempészni a számokkal megtöltőt koponyákba. Mindegy. Azért a mi tanügyi bácsink mégis azt mondja, hogy nem szabad a fantáziát nevelni a csermekekben. Ki kell dobni a mesét az olvasó könyvekből. . . . Hej, pedié rendkívül fontos szerepet szánnék én, ha tőlem függne, a mesének, különösen a népmesének, különösen Magyarországon. Kedves joujou a népmese mindenütt, a nép lelke, fantáziája érzés és és gondolatvilága él abban, nálunk ezenkívül a nemzeti nyelvnek is a népmese a főforrása. Mondhatnám szinte az egyetlen forrása. Mert hát mi tagadás, még mindig csehül állunk a magyar nyelvvel. A képviselőházba, ahol leginkább kellene ragyogtatni szónokainknak a nyelv ékességeit, ha valaki egy idegen nyelvű idézetben hibát ejt, mint műveletlent kinevetik, ha ellenben a magyar szövegaen nem ejt hibát, megcsodálják : „Nini, hiszen ez még magyarul is jól beszél,“ Egy hajjal se különb (Pgy hajszállal helyett használtatik a Házban) a tudományos könyvek nyelve annak a megemlítésével, hegy nem mindég tudósok Írják, hanem inkább lopok, (tolvajok, plagizáterok helyett használtatik a Házban) s ha valamelyik kenyv nem ilyen, azt külön emeli ki a kritikus, hogy „jó magyarsággal van irva“ ... És épen ez az! Hát mondják azt Angliában, vagy Franciaországban, hogy hibátlan angolsággal, vagy franciasággal ir a szerző. A tudományos nvelv mellett a tanügyi nyelv lepi be a nyelvérzéket mint penész, beleveszi magát a színtelen, száraz, értke- tetle aktanyelv mint rozsda, az újságok németből fordított pongyola nyelvozete fölveri, beborítja mint a burján, hát még a lipótvárosi journyelv és egyéb filloxerák ? Szegény magyar nyelv ! Csak a nemes szőlő- vegyigének vannak annyi ellenségei és betegségei mint neked. De ezt legalább szénkénegezni lehet. Az úgynevezett kabátos embor nyelvére ezer ragály ülepszik épen a műveltség megszerzésével. Magyarul jóformán csak a nép tud. S innen van, hogy mikor a ny elv Elvállal mindennemű É par papi munkák f FÉRFI SZABÓ. pontos gyors elkészítését, ijj(emelet.) SZATMÁR, Deák-tér 7 É Legfinomabb szövetekből . - isi ö 8 z 1 r I mt polgári ruhákat $ a legjutanyosabb árakban.
