Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-28 / 48. szám
nov. 28. 3 S Z A T M A R kedeit szívvel gyülekezett a nemzet, hogy utolsó, de igazi diadalutjára kisérje legnagyobb, leghübb fiát. A Kossuth mauzóleum impozáns, hatalmas és művészi alkotás. Méltó a halhatatlan halotthoz s méltó a nemzethez, amely nemcsak kegyeletéről, hanem művészi kulturális fejlettségéről tett tanúságot, amikor ilyen emléket állított nagyjai legnagyobbjának. Huszonkét méter a magassága s a hatása olyan, hogy szinte eltörpül mellette a Deák-mauzoleum is, pedig ez valamivel magasabb. Méltóságteljesen komoly, de mégis könnyed, s hatásában a komorságig nem fokozódó görög stílusban épült. A lépcsőzetes, szilárd, tömör idomú alsó építményen emelke-' dik az egyszerű kőszarkofágot takaró, hat görög-dóriai oszlop által emelt, baldachin. Ennek tetején az egész műnek koronája gyanánt áll a Strobl művészetét dicsérő bronzszoborcsoport : az ébredő, rabláncait széjjelszakító, harcra kész oroszlán, a föléje hajló, jobb kezében fáklyát emelő Géniusz szárnyai alatt. Az oroszlán jelzi a magyar nemzetet, a Géniusz pedig a szabadság eszméjét személyesíti. Le- jebb a baldachin előtt, ahol a felvezető kettős lépcsőzet torkolik, a baldachin mellső tengelyében, a sírboltba vezető főkapuzat fölött nyert elhelyezést Hungária kőből faragott ülő alakja, az elülső szabadlépcsőzettől jobbra-balra, pedig két kőből faragott s leláncolt párducz őrzi a bejárót; az alépítmény négy magasba nyúló sarkát pompásan megmodellált bronztriposok foglalják el, mint áldozati lángtartók. A belsőre áttérve, amint az első terraszról nyíló nagy bronzkapun belépünk, fényes, szinte varázslatos szin- hatás fogad bennünket. A stilus itt ó-keresztény, bizánci s ennek felelnek meg az alkalmazott színek is. Középen, a mély sirüreg fölött áll a brazíliai enixlapokból összeállított, mesésen szép stílusos diszszarkofág. Az onixlapok zöldes-fehér, meg barnás habos fénye, az arany-bronz pántok csillogása elkápráztat. Olyan óriási ereklyetartó, vagy ékszerszekrény benyomását kelti. A szarkofág négy sarkán a bécsi császári család által őrzött s Attila kincsének nevezett hires nagy- szentmiklósi lelet mintájára készült, arany-bronz ámpolnák állanak. Borszesz- láng ég bennük s terjeszt áhítatot ébresztő misztikus fényt, amely visszaverődik a márványoszlopokról, az üvegmozaik boltozatokról. A szarkofágot Gerster tervezte az annál jóval kisebb ravennai Gala Piacidia hatása alatt. A szarkofág fölött négy pilléren és süttöi vörösmárványoszlopon nyugszik az árkádos boltozat. A zöldeskék boltozatban két szárnyas angyal diadémos koszorút tart a szarkofág fölé, az apot- heozis jelképéül. A négy oszlop tengelyében egy-egy komor, szárnyas alak áll, a lábuknál pallos, kezükben babérfüzér és pálmaág. Jobbra a nagy falinezőkben a törvény és jog szimbolikus alakja áll, balra pedig az igazság s az ebből folyó hatalom szimbólumai. A középső részen van a Kossuth-család címere, a bejárás fölött levő koszorúkban a születés és a halálozás évszáina. A szarkofág alatt van a sirüreg, amelynek betontalpában van elhelyezve az alapköokmányt tartalmazó, magyar bazaltból készült alapkőtömb és erre fogják ráhelyezni Kossuthnak, uj rézkoporsóba tett hamvait. A mauzolaumban balra és jobbra egy-egy kisebb, kápolnaszerü rész van. A baloldalon helyezik el Kossuth La- josnó, szül. Meszlény Teréz, leánya Vilma, továbbá nővére, Buttkayné Kossuth Lujza koporsóit, mig a jobboldaliban jut hely Kossuth Ferencz Firenzében nyugvó feleségének, szül. Hoggins Emíliának, leányuknak Adának s itt tartottak fenn helyet Kossuth Ferencz és Kossuth Lajos Tivadar számára is. színház. Vasárnap d, u. „A varázskeringő“ elő- j adásából csupán Lugossi Irént emelhetjük ki. Franci szerepében szinte meglepett ben- | nünket bájos játékával. Kapott is tapsot I eleget. Este az „Elvállt asszony“ ment negyedszer, jó előadásban, szép közönség előtt. Ohnet „Vasgyáros“-a rikatta meg a női közönséget hétfőn este. Szilágyi és Marko- | vits Margit nehéz szerepeikben nagyon jók : voltak. Kedden egy múlt évi kassza darabot, az „Erdész leányt“ újította fel a direktor. az előadás a jobbak közé tartozott. Bállá, Lugossi, Sipos, Herceg, Somogyi és Rónai, mind hozzájárultak az est sikeréhez. pallérozása felülről indul, olyanforma képet nyújt, mintha a cilinderkalapot a szőrével szemben kefélik. Minélfogva semmi sem nyilvánvalóbb, mint hogy lent kell keresni az arka- numot. Lent, lont a legelején- A népmesén kell kezdeni és a gyereken. Ez a a csalhatatlan mód. A kis gyereknek már bölcsőben meg kell kóstolnia a csalimeséket. Aztán a népmesékre kell őt fogni s hogy mindjárt frissiben azokból szívja be a magyar nyelv titkos szépségeit, csodálatos meleg színeit, fönséges pompáját, utolérhetne izeit és zamatját, eiandalitó muzsiKáját, szóval, hogy fölszivja nemzete lelkét és észjárását. Tisztelet tehát a meséknek, különösen , a népmeséknek, tanügyi urak. Nem hogy j kidobnák az olvasókönyvekből, inkább meg kell rakni velők még jobban, persze megtisztítván őket a póriasságtél és a frivoli- tásoktól, mert csak ez a methodus eredményezheti, hogy a jövő generációk már gyönyörű magyarsággal fognak beszélni: De ehhez épen a fogékony gyermekkort kell felhasználni. Hiába argumentálna egy-egy Pestalozzi, hogy hiszen a megérett ifjú majd később úgy is megtalálja a népmeséket, és főleg azokat, melynket a gyermekkorban nem lett volna képes élvezni, az irodalom művészi alkotásait a földszagu és akadémia- szagu írókét egyaránt; a rózsákat, melyekre rászállnak a méhek, ha bár csak vadon nőttek és a rózsákat, melyeket a műgond, az ízlés, tanultság és izzadás alkotott és szinte még szebbeknek látszanak — csakhogy nem szállnak rajok a méhek. Hát igen, ezeket kétségkívül megtalálja | az ifjú, de már későn. A nyelv tündére ! még talán leveti előtte titkos fátyolát, kitárja édes formáit: „uézd, milyen tudok 1 lenni“, de már nem lehet többé az övé, lényének alkatrészévé, s a bezáródó könyvvel elillan mint egy álom. Nem kell lenézni és jó volna nagyobb nemzeti szolgálatra felhasználni. Azért hogy ő csak csecsebecse, kunyhók mosdatlan szülöttje s unaloműző mulattatója volt, esetleg megr.izkódik mint a táltos lovacska s csodákat tud művelni. Hiszen régi szerepében is kedves volt ő. És vannak akik tartanak rá valamit. Van egy politikus ismerősöm, aki sokat gondolkozik mig valamit mond viszont sokat lehet gondolkozni, ha már mondott valamit. A szocialista tünetek izgatják, az örökös kapaszkodás, a börzei zaj, a pénz utáni lótás-futás kihozza a sodrából, a mai politikai helyzet is bántja, szóval nines megelégedve és arról beszél, hogy öreg napjaira itt hagyja az országot. — Egy kis birtokot veszek valahol. Talán már tavaszra elköltözöm az országból, — Es melyik országra gondol excel- lentiád ? — Nem tudom még. Épen ebben nem vagyok elhatározva. Olyan országot szeretnék . . , — Ahol enyhébb az éghajlat — szóltam közbé, Szomorúan mosolygott, Egy olyan országot — folytatta — ahol még mesélnek az emberek. üézsy Gyula úri- és női csipesz műhelye Szatmár Kanizsiaitcza oszám.
