Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-08 / 32. szám
2 S Z A T M A R aug. 6. Mi a szekularizáció? Városi és megyei törvényhatósági tagok figyelmébe. Utóbbi időben gyakran találkozunk e szóval apró füzetkékben, hírlapok hasábjain egyaránt, — habár már a régi 70-es, 60-as, sőt még előbb : a 40-es évek országgyűlési híradásai között is nem ritkán fordul elő. Mi tehát a szekularizáció? Olyan eljárás ez, midőn a tulajdonos megvonja a haszon élvezeti jogot attól, aki a haszonélvezet fejében reá rótt kötelezettségeknek eleget nem tesz, Az egyházi javak szekularizálása tehát nem más, ama javak egyházi részről való jogtalan tovább élvezésének megvonása s visszajuttatása a tulajdónk ép eni birtokos, az állam kezébe. Vájjon jogos eljárás-e ez s ha igen: miért vált immár halaszthatatlanul sürgőssé ? — ezt kifejteni lesz célja az alábbköziendőknek. Már a legelső javadalmak — I-ső István idejében — oly megkötéssel lettek az egyháznak átadva, hogy ezen javadalmak fejében tartoznak főpapjaink meghatározott számú katonát állítani háború esetén a királyi zászlók alá; tartoznak iskolákat építtetni, azokat tanerőkkel ellátni; tartoznak az összes vallási szükségleteken kívül a szegény ügy és erkölcsfejlesztés minden költségét viselni, vagyis jótéteményeket gyakorolni és bírákat fenttartani. — Az ország soha, csak egy percre sem vette le figyelmét arról, hogy vájjon ezen feltételek betartatnak-e a főpapok részéről. Országos törvényeink egész serege intézkedik ezen javakról, bizonyságául annak, hogy az ország a maga jogát ezen területekre nézve soha sem adta fel. Igen sok esetben a vagyonok jövedelmét városok, várak erődítésére, országos szükségleteinek fedezésére fordította. Tette mert volt hozzá joga. Midőn azonban később a kath. főpapság különösen a katonaság előállításánál időről-időre küllőfélezett: az országgyűlések állami kezekbe tették a katonatartást már III. Károly, — teljesen pedig Mária Terézia idejében. De ugyanezzel egyidejűleg századokra menő hibát is követtek el, mert ott hagyták egyházi kézen a katonatartás alapjául szolgáló birtokot. Igaztalan eljárás ez, mert noha megvolna az alap a katona tartásra, mégis állami adó alakjában hajtják be évenként azt a negyedfél milliónyi összeget, azoktól a polgároktól, kik a lekötött egyházi vagyonból mitsem élveznek. Tehát a kath. egyházi vagyonból nem teljesittetik az első kötelezettség : a katonatartás. De még egyéb sem ! Nem teljesítik főpapjaink az iskolák építését és fenttartását sem. Nem felekezeti iskolákat értek, hanem általában mindenféle rendű és rangú iskolát itt a magyar állam területén, a magyar állam ezen célra adott javadalmaiból. Sőt téved, aki azt gondolja, hogy a felekezeti iskolát is e jövedelemből tartaná fent a kath. egyház. Oh nem ! 0 óriási vagyona mellett is képes államsegélyt kieszközölni azok számára. S panaszkodnak, hogy kulturális életünk anyagi hiányok miatt pang. Igen mert gyávák és lelkiismeretlenek vagyunk. Vallási kiadásait szintén nem az egyházi vagyonból fedezi a kath. egyház. Elhárítja azokat is a kegyurakra, polgárokra és államra. Tessék szét tekinteni : főpapi székhelyeken a plébánosok lakását — igen sokszor — protestáns polgárok pótadójának terhére kell fenntartani. A plébánosok fizetését sokszor pótadóként vetik ki s az állam milliókat ad kath. felekezeti célokra, mintha az egyházi vagyon nem volna az egyház birtokában. Sőt még többet is tett a kath. egyház. Kibújt szépen az igazságszolgáltatás fentartása alól is, ami pedig szintén kötelessége voit s most nyög a polgárság a különböző bíróságok fizetésének súlya alatt. íme, már nincs az egyháznak oly kötelezettsége, oly kiadása, mit az egyházi vagyonból kell fedeznie. Hova fordítja tehát annak jövedelmét ? Jótékony cé okra ? Hiszen ha még el is tekintünk attól, hogy ezen jótékonycé- loknak egyik célja a lélek vásárlás, — i még akkor is nevetséges ilyennel előhozakodni, ilyen morzsákkal azokhoz az óriási jövedelmekhez képest. — Mondják, hogy jelentékeny része megy ezen jövedelemnek Rómába és külföldi propaganda céljaira. Megy külföldi handa-band'ázásra, megy Rómába annak a pápának a pénztárába, aki — mint a világtörténelem bizonyita, — átok volt mindig a nemzetek nyakán s amely intézmény — mint Goethe mondja — csak azért van még fenn, mert a föld is restelli elnyelni. — Mi pedig, szegény jámbor magyarok, itt nyomor- gunk, itt rongyoskodunk, hogy jóltartsunk egy Átkot és vérrel szerzett birtokunk verejtékkel kiizzadott jövedelmét külföldön elhandabandázzák. Úgy hiszem, jó lesz egy tekintetet vetni a kath. egyházi birtokok statisztikai kimutatására is. Az esztergomi érseké 95986 kát. hold, az esztergomi káptalané 70910, a nagyváradi róm. kath. püspöké 187893, a nagyváradi káptalané 130000, a nagyváradi gör. kath. püspöké 139657, az egri érseké | 42397, az ergi káptalané 105316, a kalocsai érseké 87433, a veszprémi püspöké 65618, a veszprémi káptalané | 54633. a panonhalmi bencéseké 64848, a zirci cisztercitáké 53798, a csornai i preraontereiekó 17430, a jászóvári sz. r. 39615, a kegy. tanitórendé 26943, az erdélyi r. kath. státusé 19860, a val- i lás és tanulmány alap 221688, egyetemi alapítvány 27051, a megtűrt szer- zetrendé (minők a jezsuiták is) 800000, a r. kath. egyházé külön 87258, r k. lelkészeké 125659, g. kath, egyházé 89031, g. kath. lelkészeké 43270, g. kel. egyházé 46920, g. kel. lelkészeké 35368 kát. hold 1066 millió korona értékben, amihez járul még tőkésített készpénzbeli vagyon 2288 millió K, úgy hogy az összes vagyon 35Q0 millió korona értékű. Hát mikor az ember ilyen nagy | számot lát megáll az esze s fogalmat dehogy tud róla alkotni, hogy mekkora jelentős összeg lehet az ! Úgy hiszem, könnyebb lesz hozzávetni, ha tudjuk, hogy ennek a tisztességes összegnek csak az egy évi 4 százalékos kamata 140 millió korona. Ekkora annak a vagyonnak a nagysága, mely le van kötve a katholikus egyli. részére országos törvényeink félre- és ferde magyarázásának pókhálószálaival s a magyar nép mégis mint mostohát kitaszított gyermek idegen földön kénytelen hullatni véres verejtékét, hogy bebizonyítsa, hogy ő a mostohát is édesnek tartja : visszatér mindég abba az országba, melynek Háza talán nincs nap, hogy rá ne mutatna á kivándorlás óriási arányaira, de azért a polgárok jólétének emelését nem igyekszik megvalósítani úgy és ott, ahogy és ahol kell, jogos és igazságos. Az államnak 3500 milliós értékű vagyona mellett, jogos és igaz vagyona mellett milliók, meg milliók küzdenek egy rettenetes lehetetlenséggel: a ke- nyérszerzéssel. Egyetlen embernek, a nváradi püspöknek évi 4 millióra menő jövedelme van s ezrek meg ezrek nyomorogva járnak az országban, melyért Elvállal mindennemű^ CSAPÓ LAJOS papi munkák I férfi szabó. pontos gyors elkészítését $ (emelet.) SZATMÁK, Deák-tér 7 f a Legfinomabb szövetekből Részit polgári ruhákat legjutányosabb árakban.
