Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-17 / 3. szám
Szatmár, 1809. jan. 17* SA . XXXV. évfolyam Hrí 3-ik szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS POLITIKAI LAP. ELÖFIZ&TESÍ AK : Helyben : Vidéken : Egész évre 4 kor. Egész évre 6 kor. Egyes szám ára 10 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ Dr. VERÉCZY ERNŐ. Szerkesztőség: Petőfi-utca 1. szám. Kiadóhivatal : Deák-tér 3. szám. Mpidentiro ű dijak a kiadóhivatalban fizetendők Megjelenik minden vasárnap. Közgyűlés. . (V) 11-én, hétfőn tartotta Szatmár- | németi szab. kir. város törvényhatósága , január havi rendes közgyűlését dr. Falussy Árpád főispán úr elnöklete alatt. Polgármesteri jelentés az összes resortoti 908. évi működéséről. Az-ügy- számok minden resortmd tetemesen emelkedtek, s igy a végzendő munka igen megszaporodott. Dacára azonban e munkatöbbletnek, fennakadás az ügyek elintézésében nem volt. Kimagasló része volt úgy a polgár- mesteri jelentésnek, mint a közgyűlési tárgysorozatnak a kir. kath. gimnázium | elhelyezésének kérdése. A dolog e tekin- í tétben ugyanis úgy áll, hogy a vallás- J és közoktatásügyi minisztérium azt határozta, hogy a kuiturtárea terhére egy monumentális és az igényeket hosszú időre kielégítő gimnáziumot épít. A város közönsége, bár e kérdésben anyagilag csak annyiban van érdekelve, hogy méltányos árban a Kazinczy-utcai régi gimnáziumi épületet hajlandó lesz átvenni, a hely megszerzése tekintetében karöltve működik a kormánnyal. Ez idő szerint két hely van kiszemelve. Egyik a Kazinczy-utca sarka Rózenblatt és a szomszédos telek s az István-térnek a mizeriek rendházáig terjedő részlet; a másik a Verbőczy- utca íolytatásaképen nyitandó uj utca mentén a zárda kertből kihasítandó terület. Magunk részéről egyfelől a város fejlődését tartva szem előtt, másfelől azonban szem előtt tartva a célt is, amelyet ez épület hivatva lesz szolgálni, határozottan a második terv mellett vagyunk. Egy meglehetősen elmaradt városrész lépett ugyanis a gyors fejlődés stádiumába, másrészről a Kazinczy-utca zajos, s óriási forgalmával tanintézetek helyéül abszolúte nem alkalmas. A kérdésnek minden oldalról való megvilágítása után, a közgyűlés köszönetét fejezte ki a főispán urnák szives közreinüködésaért, egyben felhatalmazást j adott a polgármestarnek a további tárgyalásokra, s az esetleges, a régi gim- ' názium megvételére szükséges kölcsön I előkészítésére. Hosszasabban foglalkozott a köz- I gyűlés az újonnan megalakult ág. ev. j egyház segély iránti kérelmével. Mi e tárgyban kifejtetjük nézetűn- J két. Kifejezést adtunk annak, hogy mi nem lehetünk más élvben, sem barátja annak, hogy 90 100 ember uj egyházat alapítson, de annak meg. hogy 100 embernek, ha tetszik egyházat alapítson, s a terheket pedig az úgy is annyira igénybe vett városunk közönsége viselje, határozottan ellene vagyunk. Különösen ellene vagyunk annak, mert igazán reményűnk sem lehet arra, hogy az egyház fent maradjon. A gazdasági szakosztály mérlegelvén a helyzetet, 000 kor. segély megszavazását hozta javaslatba; bár a többi egyházaknak adott segély s a lélekszámot véve tekintetbe, csak 54 kor. 94 fül. jutna. A közgyűlés ezzel szemben Kereszt- szeghy, Mátray, Thurner, 0 so may bizottsági tagok s a polgármester felszólalása után ugv határozott, iio^ry mindaddig, inig az egyház ki nem mutatja fehtállásának erkölcsi és anyagi biztosítását, az adandó segély tárgyában érdemileg nem határoz. Igen helyesen, mert ha nincs biztosíték arra, hogy az egyház, mint ilyen, fenn álljon, nincs miért segélyezni. Ismételten hangoztatjuk azonban azt, hogy mi az uj egyház megalakulásának célját és szükségességét nem méltányolhatjuk annyira, hogy már ez évben is elismerhetnénk a megalakulás jogosultságát. Mert hiszen, ha pl. a hívek nem nyernének lelki szükségleteikben kielégítést, a cél szent lenne, s támogatni kellene, de amidőn itt van két református egyház, s mint eddig, úgy ezután is, minden ág. ev. hivő lelkiszükségletét kielégíthesse, nincs célja annak, hogy 100 ,ember magának külön egyházat alapítson. A mai viszonyok mellett egyesülésre, még pedig szoros egyesülésre van szükség, nem szakadásra, már pedig minden uj egyház alakulása a másik oldalról szakadást idéz elő. Tekintettel kell lenni azonban egy másik szempontra is. A városnak, mint erkölcsi testületnek elejét kell venni minden oly törekvésnek, amely, polgáraira terheket ró. Már pedig amidőn 100 ember akarja viselni egy egyháznak minden terhét, ez annyira megter- heltetése a polgároknak, hogy ehez segédkezetet nyújtani nem lehet és nem szabad. Ezután több apró-cseprő tárgy következett, átiratok, telek megosztások stb., mind oly kérdések, amelyek a közönséget nem érintik annyira közelről, hogy indokolttá tenné a velük való foglalkozást. Megemlíteni kívánjuk még azt is, hogy a közgyűlést megelőző legrend- kivüli közgyűlés volt, a melyen a közgyük s egyhangúlag elfogadta a vízvezeték céljaira szükséges kutak fúrására ; alkalmas terület mevételére vonatkozó | szerződést s elhatározta a közgyűlés, | hogy a Sóspatak mentén elterülő föl- | ddk megvételére vonatkozó szerződés ! jóváhagyása céljából a február havi I közgyűlést megelőzőleg rendkívüli köz- | gyűlést tart. Á másik kérdés. Múlt számunkban rövid elmefutta- tatást tartottunk az egyik aktuális kérdés fölött, mely a jelen politikai életet foglalkoztatja. Már akkor jeleztük, hogy gazdasági berendezésünk mellett , ott van a katonai berendezkedés nagy kérdése is, melynek megoldása talán még nehezebb. Az önálló vagy közös bank kérdé- | sében való döntés tövényünk intézkedése teszi szükségessé. A katonai kérdések fölvetődésénél főleg Bosznia- Hercegovina anexiója s az ezt követő nemzetközi zavarok játszották az oroszlánszerepet. Az annexió okozta meglepetést nyomon követtte az a feszült hangulat, mely csaknem minden külállamot ellenfelünkként mutatott be. A nyilt szinen csak Szerbia és Montenegró játszották ugyan a háborút szomjazó ellenfél szerepét, de nem volt kétséges soha, hogy a kis színjátszók csak drótbábuk, melyeket i háttérben hatalmas kezek mozgatnak. Anglia, Francia és Oroszország voltak a drótbábuk mozgatói s bár nyilt ellenségként nem
