Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-25 / 17. szám
XXXV. évfolyam 17-ik szám FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS HETI LAP. ELŐFIZETÉSI AR : Helyben : Vidéken : Egész évre 4 kor. Egész évre 6 kor. Egyes szám ára IO fillér. Szerkesztőség : Petőii-utca 1. szám. Kiadóhivatal : Deák-tér 3. szám. MnidemiHiiű dijak a kiadóhivatalban fizetendők. Megjelenik minden vasárnap. ■ X-'x /. ‘ SO.*?IV 26 H V X. -A 1 . — «*; ' 3* v" Városi közgyűlés. (V:) Április 19-én tartotta Szatmár- Németi szab. kir. város közönsége ápril havi rendes közgyűlését Dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt. A polgármesteri havi jelentés után tudomásul vette a közgyűlés a tanács azon jelentését, amely szerint az avasi erdőségben kitermelendő fa egységárat vaggononkint az I. oszt.-ban 8L60, a Il-od oszt.-nak 70, a III-ad oszt.-nak 60 koronában állapította meg. A borvizsgáló bizottságba kinevezésre ajánlja a közgyűlés Dr. Keresztszeghy Lajos és Litteczky Endre bizottsági tagokat. Elrendelte a közgyűlés a Honvédutcai ároknak korlátokkal való ellátását 1085 kor. költségelőirányzattal. Belépett a városok szövetségébe 100 kor. tagdíjjal és az első szövetségi ülésre kiküldötte a polgármestert, gazdasági tanácsost, a villamos igazgatót és Dr. Kelemen orsz.-gyűlési képviselőt. Harkányi Ede kézi kőfaragó gyár céljaira a dohánybeváltó hivatallaLszem- ben levő területnek kedvezményes árban való átengedését kéri. A közgyűlés tekintettel az ipar fejlesztésre, akként határozott, hogy □ ölenként 80 fillér kedvezményes árban a kért területet átengedi azzal a kikötéssel, hogy kérelmező köteles 30 munkást állandóan eltartani’, a terület a felhozott célra használható s ha 15 év előtt megszűnne e célt szolgálni, köteles kérelmező a keresletért még 5 koronát fizetni □ ölenkint. Elhatározta a közgyűlés Verbóczy- utca és a Kazinczy-utca teljes rendezését. A Tanitóház céljaira a közgyűlés egyhangúlag 20000 kor. helyett 26.000 kor.-át szavazott meg s ezzel lehetővé tette azt, hogy a diszes monnumentális épületet az Atilla utcán Gánossy-féle telken emeltessék fel. Dr. Heller Gyulának & téglagyár melletti területnek 300 G-plekre való parcellázásait megengedte. A közgyűlés őnagysaiga Gönczy Béláidénak nyugdíj címén évi 400 kor.-t gyermekneveltetés cimén pedig évi 68 kor.-át szavazott meg. A hatósági átvétel s letárgyalása után a főispán a gyűlést lezárta. Korunk hibái. I. Család. Családi nevelés. A családi élet nagy hibája az öregek nem elég tisztelete. Ma a nagyreményű fiú, vagy a kevés tudásában elbizakodott unoka természetszerűleg fölényt kíván gyakorolni. Pedig tudás és élettapasztalat két különálló dolog. Az eszmény: a tudás párosulva az élettapasztalattal, de legalább a tisztességgel. Sok anya iskolába, kivált felsőbb iskolába járó gyermekét igen nagyra tartja. Jövőjéről ábrándképeket sző, s nem késik ennek gyermeke előtt is kifejezést adni. Pedig az élet oly sokszor rácáfol ezekre. Korán ad szárnyat, de hamar le is töri Szinte önkéntelen jő eszembe az „Ember tragédiája“ következő részlete : »Nem Messiás-é minden uj szülött? Fénylő csillag, mely feltűnt a családnak, Csak későbben fejük szokott pimasszá“. Nem vagyok peszinista, de be kell vallanom, miszerint igen sok család boldogságát zavarta meg már a korai öröm, s a gyermek iránti szeretet túlságos és gyakori megnyilatkozása. És ez káros nemcsak a szülőkre nézve, kiknek csalódást okoz, hanem a gyermekekre is, ki elbizakodásában letér I a helyes útról, s magát nagyobbnak I képzeli, mint a milyen. Ugyanily ká- ■ ros a szigorúság tulságbavitele. Sok szülő még akkor is megróvja a gyermekét, ha nem első eminens, mint tanuló. Pedig itt igen sok mellékkörülmény veendő figyelembe. A legnagyobb baj pedig abban áll, hogy a szülők leginkább akkor kezdenek törődni gyermekeikkel, midőn iskolasorba léptek. A tanköteles kor előtt igen sok szüle kevés figyelemre méltatja, mert úgy gondolkokik, hogy hiszen gyermek az még, nem lehet sokat követelni tőié. így aztán nincs | meg a természetes átmenet család és ! iskola között. A gyermek hamar, hirtelen lép a játékok, gyermekálmok világából a komoly munkásság terére. A gyermek boldogságának sokszor útját vágja a szülők azon rossz szokása is, hogy serdülő gyermekeiket mindenáron szerepeltetni óhajtják társadalmi téren. Ruházatban, szokásokban utánoztatják azokat, kik talán más I helyzetben, más életviszonyok között 1 élnek. A zsebpénz még a középisko- í Iák tanulóinál is a legszűkebbre volna ! szorítandó. Az ifjú, mihelyt pénzt érez magánál, nem tud nyugodni. Erős a vágya, hogy azon mielőbb tűhegyen. Rászökik a dohányzásra, italra, nyalánkságokra, stb. s mig egyrészt erkölcsi tekintetben kárt szenved, másrészt figyelme elvon atik kötelessége teljesítésétől is, sőt nem egyszer csap át pazarlásba, elzüllésbe. — E tekintetben különösen a fiukat illeti a vád első sorban, mert a lányok már természetüknél fogva is takarékosabbak, ámbár láttam már iskolás leányt is, ki leányoknak való apró cikkekre, édességekre sokat költött, sőt adósságot is csinált. E tekintetbe: irányadó a családban tapasztalt takareaosság és rend lehet. Nagyon célszerű már a FELELŐS SZERKESZTŐ : Dr. VERÉCZY ERNŐ.
