Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-11 / 15. szám

XXXV. évfolyam 15-ik szám. Szatmár, 1909. ápril II. FÜGGETLENSÉGrI ÉS 48-AS HETI LAP. ELŐFIZETÉSI AR : Helyben : Vidéken : Egész évre 4 kor. Egész évre 6 kor. Egyes szám ára IO fillér. e Szerkesztőség: Petőfi-utca 1. szám. Kiadóhivatal : Deák-tér 3. szám. Miiidenneu.£ dijuk a kiarióhívutalbaa íizetendék. Megjelenik minden vasárnap. 19 száz esztendő örölődött meg az idő vas fogán a „Feltámadás“ óta. Majdnem kétezer esztendő rakta rá az emberiségre kérges patináját, és mi, halandó emberek itt állunk ez esz­tendőben is a hit legszentebb ünnepé­nél, a feltámadás ünnepén ! Husvét van ! Az ember lelke kutatva bolyong a golgotától a feltámadásig, vissza-vissza néz a történelem elsárgult lapjain egy- egv világforgató eseményre, — és ké­telkedve kérdi önmagától, vajon a küz­dés az élet a sírig íarí-e vagy lesz feltámadás ? ! Próbáljuk meg magunknak azt fe­lelni, hogy nem ! Hát akkor mit ér az életünk ? Hol van a cél amiért izzadva — verejtékes arccal, tűrve, szenvedve — rójuk le a munkát, a mindennapiért ? Hol van az éltető remény, — lenne e szivünkben meleg vágyva-vágyás a szépért, a jó­ért ? Volna e számunkra csak egy biz­tató szó is, aminek a tudatában átszel­lemülhetnénk ? Nem ! Nekünk kell a hit, mi reményke­dünk ! kell reménylenünk, a szent eszme diadalában, hogy a lelkünk nem hal meg, hanem újra él jobb szebb vi­lágban. Tudna-e erőt adni belénk annak a tudata, hogy fáradozásunkért vizes föld lesz a jutalom ? Nem ! A mi lelkűnknek biztatóra van szük­sége, hogy élni tudjon. A biztató, ami életet lehel belénk a Krisztus vallása, a hit, — a feltámadás ! 1 Sajnos, ezt a hitet ma épen csak ritka esetben találjuk meg, a tudomány konok tagadása kezd uralkodni e hi­tetlen lelkekben — az anyag elve— a ma., iálizmus. Mindjobban előtérbe lép a hús és a vér hatalma, a fertelmes büzü erkölcstelenség. A szerencsétlen, nyomorait ember — élvet — percekig tartó boldogságot keres. Es vajon megtalálja-e ? Hát boldogság az, rothadó árnyként bolyongani napról-napra abban a vi­lágban ahol épen úgy van szép, jó nemes mint sár, mint bűzös kórság ? Nem lehet 1 A boldogságnak ott kell uralkodni a lelkekben, és nem a mámoros pusz­tító elvekben. „Nincs szükség hitre“ — mondja a matériálista hitetlen ajjakkal. „Az anyag elég erős arra, hogy önmagát kormányozza “ 1 Hát hová lett a dicső anyag — egy szerettet elvesztett ember társunknál ? Összedőlve alároskadva, — elpusztulva ha nem lenne meg a lélek hite, ha nem bíznánk, nem reménylenénk a ta­lálkozásban a síron túl, a lélek feltá­madásakor. Mivé lenne a halandó test, a rothadó anyag az élet küzdelmeinek terhe alatt, ha nem volna hitünk ? Hogy kormányozná magát — a re­ménykedő lélek nélkül? És mindmeg- annyi, számtalan kérdések, amelyekre a felelet: hogy hit nélkül, remény nélkül, az élet semmit sem ér ! A hitnek, a feltámadásnak ünnepét üljük ma, lelkünket áthatja valami biz­tató boldogság, hogy nem hálunk meg, feltámadunk — a lelkünk élni fog még a siron túl is. És hogy ennek igy kell lennie, példa rá a Krisztus. Értünk élt, — emberekért — ne­künk adott hitet, a mi lelkűnkbe oltotta a reményt — és ime 2000 év óta ól bennünk a feltámadás magasztos hite, a lelkünk diadala 1 Tápláljuk magunkban ezt a hitet, őriz­kedjünk a kontár materiálizmus gyilkoló szavától és esdekelve kérjük Istenünket, j hogy fejlessze bennünk a Krisztus val- 1 lását. Ha meg van bennünk a hit, ha tu- . dunk célért küzdeni, akkor lesz feltá- ! madás 11 Ünnepeljünk, keresztyének a feltá- \ madás ünnepén és vessük meg a hitet­leneket, az ő életük csak egy tökéletlen gépezet rendetlen működése, ha egyszer elfogyott az anyag, ha nincs energia, megszűnik a működés, mert nincsen ami uj életet öntsön az elfáradt, kime- ! rült testbe, nincs hit — nincsen biztató ! remény. Éljen bennünk a feltámadás szent hite, hogy Krisztus példájára elmond­hassák lelkűnkről:-— Nincsen itt,"feltámadott! ! Puskás Károly. Korunk hibái. !. Család. Családi nevelés. „Család s tulajdon lesz a világnak kettes mozgatója“, mondja Madách. Család, melyben a béke, szeretet, meg­elégedés, egyetértés, hit lakozik. Csa­lád, mely a maga egészséges, üde le­vegőjével egy egész kis világ. Család, mely függetlenül, minden társadalmi alakulattól is tud élni önmagáért : ön­magának. Család, mely megvalósítha­tó] a a legnemesebb idealizmusnak : a szeretetnek. Nem mondana valót az, ki állítaná, hogy a jós szavak teljesen valóra vál­tak. Nem pedig két okból. Először azért, mivel a család fogalma igen sok lélekben alárendelt fogalmat jelent; másodszor azért, mivel olyan egész­séges családi élet, mely magasztos céljának teljesen megfelelne, valóban kevés van. Sajnos ! E szavak igazak. S hogy igazak, annak oka sokszor a kezdet kezdetében van. Mikor az érdek hoz össze két szivet, vagy jobban mondva két egyént, ott nem lehet teljes | boldogság. Mikor a meggondolatlan ! fiatal ész hirtelen fellobbanása követ­keztében jő létre családi élet, az sem Hős v é t. FELELŐS SZERKESZTŐ : Dr. VERÉCZY ERNŐ.

Next

/
Thumbnails
Contents