Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-11 / 15. szám

2 S Z A T M Á R április 11. lehet boldog, mert keserű csalódás, meghasonlás a vége. De ki győzné | elsorolni a kezdet hibáit! Betértem a szegény ember alacsony kunyhójába, voltam a palotában is és j úgy találtam, hogy mig amott drasz- ; tikus módon nyilvánul meg a házi : tűzhely békéjének felbomlása, emitt a | finom etikett áttetsző palástjába öltö­zik. Mindkettőben van valami figyelemre méltó. Amott a fékevesztett harag, j indulat leplezetlen volta, itt az ellen­tétek dacára is udvarias (bár nem szív­ből való) viselkedés egymás irányában, , melyen meglátszik a finomabb nevelés, | úgy talán megszokás hatalma. Mily borzasztó a házasélet beteg- : sége! Mily borzasztó a családi élet ! egészségtelen voltának kihatása! Mily ! megsértése az Isten rendeletének, ki : már az első pár emberhez igy szólott: : „Sokasodjatok, szaporodjatok és tölt­sétek be a földet“ ; „békében éljetek !“ A mai kor családi életének feldúlói a testiséget előtérbe helyezik a lelkiek ] fölött, a pénzt a lélek nemessége fölött, az egyéni érvényesülés lehetőségét az egymást megérteni tudás és akarás fölött.; A mai kor emberei tulérzékenyek, idegbetegek s ebből kifolyólag tulérzé- kiek. Sok férfi családi élete megalapí­tásának rugója ez! Sok nő pusztán ebben látja beteljesülve a házasélet boldogságát! Mily elfajulása a legszen­tebb érzelemnek, mily téves felfogása a szerelem magasztos rendeltetésének, mely idő előhaladtával — a helyett, hogy szeretetté változnék a szó leg­szebb, legnemesebb értelmében, — szakadást okoz. Pedig az embernek az istenséggel való viszonya után, — mely- ! nek alapja a lélekben a vallásos érze- j lem — közvetlen következik azon vi- i szonv, mely férj és feleség közt áll j fenn ; valamint a gyermeknek is Isten után első a szülő. A szakadás gyakran bekövetkezik. A férfi megunja feleségét és viszont, mert hiszen Írva van, hogy a test nem használ semmit, lélek az mely megelevenít. Mindegyik más célt tűz maga elé. A férfi élete az lesz, hogy csalódásában hite megrendül és meg- hasonlik önmagával, a világgal; vagy céljait más utón kívánja érvényesíteni az isteni és emberi törvények figye­lembe nem vételével; vagy közönyössé válik, s hivatásának fokozott teljesíté­sében talál kielégítést: vagy szakit. A nő ugyanezt cselekszi s hogy céljait elérhesse, hódol a divatnak, feltűnni kíván, újabb, frissebb élvezetek után futkos. Nem ritkán olyan talajra lép, mely alatta folyton sülyed, ingadozik s viszi lefelé a feneketlen mélységbe. A mai kor embereinek az életnek ilye­tén alakulása igen sokszor abban az esetben is előáll, ha a családi élet megalapításának szála különben a leg­nemesebb érzésekből fonódtak. Másik főoka a családi élet boldog­ságának az anyagiak túlságos szere- tetében rejlik. Fő szerep jut itt a pénz­nek, a vagyonnak. A házastársak egyikének szegénységét, alacsonyabb származását gyakran szemére veti a másik. Pedig mily ideális dolog volna, ha annak elkerülése által bizonyos ellentétek elsimittatnának. Hiszen gon­dos kezekben, egymást megérteni tu­dás mellett az ilyen alapra fektetett családi élet hozzájárulna az u. n. ide­ális szocializmus megvalósításához is. A pénz az oka az 1 —2 gyermek­rendszernek is. Valóságos merénylet ez az istenség ellen s merőben ellen­kezik úgy a szentirás intentióival, mint az emberiséggel is. Beleavatkozás az olyan dologba, melyhez csak az Isten­nek van joga. És az ember oly vak­merő, hogy megteszi. Megteszi, mert fél az élettől, annak gondjaitól. Meg­teszi mert lelke nincs megedzve a ter­hek elviselésére. Megteszi, mert elvan vakítva, nem lát tisztán. Megteszi, mert az anyagiság szeretete van bele- edzve s nem tud tőle szabadulni. Pe­dig áldás a gyermek a békés családi tűzhely melegénél felnevelve s mind­egyik egv-egy letéteményese a vallás és hazaszeretet ápolásának, jövendő munkása a társadalomnak s mint egész öröme önmagának és szüleinek. Monoky Sándor. (Folyt, köv.) VÁROS. Az épitö munkások védelme. A ke­reskedelmi miniszter rendeleti utón hívta fel a törvényhatóságokat, hogy minden olyan építkezésről, a melynél legalább 20 munkás dolgozik, a ke­rületi iparfelügyelőt azonnal értesítsék. A tanács a rendelet végrehajtásával az elsőfokú iparhatóságot bízta meg. Lóosztáiyozás. A tanács a városi lóosztályozásra május 4-ének reggeli 8 óráját a hídon túlra kitűzte s arról dr. Lengyel Márton. Pethő György, dr. Lehótzky János lóavató biz. tago- gokat, Kovács Bálint állatorvost és a kapitányi hivatalt értesítette. Erdööri kinevezés. Magyar György lemondásával megüresedett avasi er­dőőri állásra a polgármester Bak Im­rét nevezte ki. Az avasi erdő ügye. A városi ta­nács f. hó 7-én tartott rendkívüli ülés­ben tárgyalta az avasi erdő ügyét s az erdő árában holdankint kikötött három vaggon tűzifán felül kitermelt első osztályú tűzifa árát 81 kor. 52 fillérben, a másodosztályúét 70 koro­Husvét. Irta : Pótor Elemér* A feltámadásnak nincsen bizonysága Az emberi észnél. Mig feljebb nem értél, Mig zárva előtted a hit szép világa : Sötétben tévelyegsz, s legszebb örömödnek Virági elmúlás vizébe peregnek. De ha az isteni szeretet fuvalma Átlendül sziveden : Megérzed hirtelen, Milyen végtelen a jó Isten hatalma ! Mint változtatja át a halandó testet Halhatatlanra ; mert ez neki úgy tetszett. S ezután hiába bölcselkedik eszed, Nem élsz csak a földnek. Szépen kifejlődnek Erényid,- s mint az isten szól, azt teszed. A világ is úgy néz, mint egy dicsőültet, Kit az Ur egykoron szent jobbjára ültet. | I Jó Isten ! Lelkeddel teremts hitet bennünk, Hogy az által lássunk. A feltámadásunk Legyen egy szebb élet, hol ne gyűlölködjünk, Hol a szegény, gazdag mint édes testvérek Mindörökre igaz szeretetben élnek. Boró. Irta: Puskás Károly. A mérnök ur — még nem volt mérnök — de azért mindenki úgy hívta. Május volt, a nap mintha büszke lett volna a ragyogására, minden erejét össze­szedte és szemkápráztató fénnyel bontotta el a sétakert útjait. A virágok színesebbek voltak mint a cátmin, vagy a gumiguttí, illatosabbak mint a Haonbigant Ideál Iocey club, vagy az Alba folia. A levegőben valami éltető szérum kóválygott és pajzán lepke csapat repült virágról virágra. Boró, a tanítónő tanítványaival sétált a lombdus fák alatt. A mérnök ur utánnuk sompotygott és fáradt beteg szemmel bámult Boró után. Mintha a sors is úgy akarta volna, hogy találkozzanak, a vidám gyermek csapatot virágokkal feldíszített kocsi sor állította meg í útjában és a mérnök ur meg Boró egymás­mellen álottak. A Boró arca majd kipattant ae egész­ségtől és nagy kerek szemei szinte megret­tentek a mérnök ur sápadt arcától, az egész ember egy haldokló váz volt, nagy lenba- jussza kuszában bontotta be vékony vér­nélküli ajakát. A mérnök ur arca megpróbált elpirulni az életerős Boró láttára, de nem tudott, Ideges ajakáról halk sóhaj szállt el, együtt a gyermekek vidám kacagásával és ott állott Boró mellett szótlanul. Kálmán az Istenért, miért kelt fel, hi­ssen maga nagyon beteg. Ne kérdezze édes Boró, utolsó utam ez, a haldokló utolsó útja. Azt akarom, hogy Elvállal mindennemű^ papi nttiakák & Legfinomabb szövetekből := lt 6 B 55 1 t ~ CSAPÓ LAJOS FÉRFI SZABÓ. polgári ruhákat pontos gyors elkészítését. |(emei«t.) SZALMÁK, Daák-tér 7 $a legjutányosabb árakban

Next

/
Thumbnails
Contents