Szatmár, 1908 (34. évfolyam, 2-51. szám)
1908-03-29 / 13. szám
A SZATMÁRVÁRMEGYEI FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRT HIVATALOS LAPJA. ELŐFIZETÉSI AR : Helyben : Vidéken : Egész évre 4 kor. Egész évre 6 kor. Egyes szám ára IO fillér. LAPVEZÉR: LUBY GÉZA orsz. képviselő. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. VÁJNÁ GÉZA. Szerkesztőség : Kölcsei-utca 9. szám. Kiadóhivatal: Deák-tér 3. szám. Mindennemű dijak a kiadóhivatalban fizetendők. Megjelenik minden vasárnap. Zászlóbontás Irta: PÍLISY ISTVÁN dr. országgyűlési képviselő A függetlenségi és 48-as balpárt elindult hódító útjára. Nem uj prog- rammnak gyűjt követőket, hanem régi hitükben igyekszik megerősíteni a polgárokat és megvédeni őket azoktól a kishitüektől, akik a függetlenségi és 48-as elvek megvalósításában nem bíznak és e miatt hamis cégér alatt a 67-esek táborába akarják őket csalogatni. Abban a városban, ahol Kossuth Lajos kikiáltotta Magyarország szabadságát és függetlenségét, Debrecenben jelentek meg a balpárt tagjai először, hogy a hazafias polgárság meghívására sok ezer ember előtt hirdessék igazukat, elvhüségüket, és a csüg- gedőket kitartásra buzdítsák. Történelmi jelentőséggel bir ez a debreceni zászlóbontás, bármennyire kisebbítik is azt a kormányparti lapok. Minde'n elfogulatlan magyar ember lelki örömmel szemlélhette a koalíciós uralom óta az első magyar ellenzéki párt megalakulását, és örömmel nézhette a fenséges fogadást és tüntető tetszésnyilvánítást, amelyben az ellenzéki képviselők Debrecenben részesültek. Minden parlamentáris kormányformával biró államban szükség van egy hazafias, elszánt ellenzékre, nékünk pedig az Ausztriával való szerencsétlen politikai helyzetünkben, amikor Béccsel szemben majdnem“ a tehetetlenségig gyengék vagyunk, életkérdés ez. — Igaza volt Deák Ferencznek, amidőn azt mondotta: „Ha ellenzék nem volna, pénzért kellene vásárolni.“ És ha valamikor, úgy igazán most van szükség ellenzékre. Mentői nagyobb bizalommal viseltetik a magyar nemzet a kormány tagjai iránt, és mentői többet akar a kormány hazája javára szolgálni, annál szükségesebb egy hazafias ellenzék, mert egy olyan kormánytól, amelynek ellenzéke nincs, amelynek minden tette a haza javát látszik szolgálni, Bécs annyit követel, hogy belepusztulhat a nemzet. Kossuth Ferencz, a nagy Kossuth Lajos fia, a nemzet osztatlan bizalmával foglalta el a miniszteri széket. Ügyes bécsi politikával nemzetünk kárára használták ki már eddig is ezt a nagy bizalmat. Kossuth Ferenctől mindent követeltek, és ő mindent adott, mert a sok helyeslés őt is megtévesztette, és elhitte maga is, hogy amit tesz, az jól van téve. Meg vagyok arról győződve, hogy ha a kiegyezés megkötése előtt, a tárgyalások kezdetén, kialakult volna egy erős ellenzék, a kiegyezés Magyarországra nézve sokkal jobb feltételekkel köttetett volna meg, és kvótaemelésről szó nem lett volna. Ma sem hiszem ugyan, hogy ez a koalíciós kormány az önálló nemzeti bankot felállítsa, de ha mégis felállítaná, úgy az érdem oroszlánrésze feltétlenül a függetlenségi és 48-as balpárté, amely a nemzetet álmából felébresztette, és amely ébredés a függetlenségi pártot elveinek becsületesebb követésére kényszeríti. Jön a választói törvényreform, jönnek nemsokára a katonai követelések. Mi volna, ha magyar ellenzék nélkül kerülnének ezek a Ház elé. Soha sem kételkedtem a Kossuth Ferenc hazafiságában, de minisztersége óta napról-napra jobban meggyőződtem a felől, hogy a Kossuth Lajos és a Kossuth Ferenc politikája között legalább is oly hagy az ür, mint ég és föld között. A Kossuth Ferenc politikája nem a függetlenségi és 48-as párt politikája. Önmagát ámítja, aki azt hiszi. Emlékeztet a gr. Apponyi Albert régi politikájára, a nemzeti pártéra, de annál annyival rosszabb, amennyivel rosszabb szokott lenni a kormányra jutott programm annál, amelyik ellenzékben múlik ki. — Valóban nékem úgy látszik, hogy gr. Apponyi Albert előbb a szabadelvű pártba azért lépett be, hogy azt megjavítsa, azután amikor ez nem sikerült, a függetlenségi pártba azért lépett, hogy ezt megrontsa. A nemzeti párt programm jának érdekében egy ugrás jobbra, egy ugrás balra. Talán az utóbbi sikerülni fog,, és akkor el fogjuk ismerni, hogy Apponyi a legkövetkezetesebb államférfia hazánknak. Nehéz feladat vár a balpártra, mert a Kossuth Lajos eszméiért Kossuth Ferenc ellen kell harcolnia, de bízunk a magyaroknak függetlenségi törekvéseiben, és akkor nem kételkedhetünk abban, hogy Magyarországban a függetlenségi és 48-as balpárté a jövő. A szatmári kézimunka és háziipar-kiállitás. A Lorántffy Zsuzsánna egyesület által rendezendő kiállítás előkészületei nagyban folynak. Bár kissé későn mentek szét a fel- hivások, az ország minden részéből érkezik a visszhang. Az eddigi jelentkezésekből már most megállapítható, hogy ez a kiállítás a helyi érdekű jellegen magasan felülemelkedik, s méltó lesz nemcsak a rendezés élén álló előkelő bizottsághoz, de Szatmár városához és a vármegyéhez is. Ugyszólva a vármegye összes, kézimunkával és háziiparral foglalatoskodó asszonyai és leányai elküldik munkáikat. Egy-egy család egész kollekciókat, berendezéseket jelentett be. A vidéki háziszőttesek éppúgy ott lesznek a kiállításon, mint a szatmári előkelő urinők
