Szatmár, 1908 (34. évfolyam, 2-51. szám)

1908-03-29 / 13. szám

2 S Z A T M A R március 29 modern hímzései, fa- és bőrbeégetési, selyem és porcellánfestései stb. Rendkívül érdekes csoportjai is lesznek a kiállításnak, amelyekkel felül fogja múlni a néhány év előtt rendezett s igen sikerült káziipar-kiállitás anyagát is. A máramarosi háziipari műhelyek telje­sen eredeti, népies motívumokkal díszített gyapjú szőnyegei, takarói, hímzései, ame­lyekből egy nagy kollekció a londoni kiállí­tásra is elment, továbbá a s z é k e Uy ud­var h e 1 y i Barcsi testvérek szövetei, füg­gönyei, asztalneműi, eredeti székely faragott munkák, tulipános ládák, tapló-diszmunkák, a Budapesten legutóbb rendezett háziipari kiállításon általános feltűnést keltett Gáspár Gyula és Fülöp Dezső köröndi székelyma­jolika készítményei, vázái stb., — a debre­ceni nőipariskola növendékeinek nagy dísz­munka-kollekciója, Herz Emma budapesti mühimző telepének remek aranyhimzései, a kalotaszegi és torontáli asszonyok munkái, a pozsonyi hímzések és a csetneki csipkék, a nagybányai gyékényfonások stb., amelyeket hamarjában fölsorolhatunk, — mind érdemes és értékes látnivalói lesznek a kiállításnak. A rendezőbizottság a kiállítást napon­ként d. u. 5-6 óra közt tartandó hangver­senyekkel teszi vonzóvá, amelyekben Szat- már és a vidék legkedveltebb műkedvelői és színtársulatunk népszerű tagjai vesznek részt. A kiállítás részletes programmját lapunk kö­vetkező számában közöljük. Pártértekezlet. A szatmárvármegyei 48-as független­ségi párt e hó 25-én délelőtt értekezletet tartott Szatmaran Luby Géza orsz. képvi­selő elnöklete alatt. Az értekezleten Luby Béla orsz. képviselőn kívül a kerületek pártelnökei és a párt számos előkelő tagja jelent meg. Az értekezlet sajnálattal kons­tatálta, hogy a nagykárolyi kerületből senki se jelent meg, ami a pártügyek iránt való közönyösségnek tudható be. Az értekezlet a A kucséber. A Szatmár eredeti tárcája. — Irta: Sas Ede. — I. A nagy étterem villamos lámpái már csak kevés vendégre hintették fehér vilá­gosságukat. Lassankint fölkerekedtek az asztalok mellől a virágos szép asszonyok, üde lányok, akiknek arca mind rózsásabb lett a zene édes mámorától és a bortól, amelyben piros ajkuk megfürdött. Dér Fló­rig azonban, aki egyedül ült az egyik sa­rokasztal mellé húzódva, nem is látta az eleven rózsáskert virulását, nem hallotta ta­lán a csapongó zenét sem. Homlokát te­nyerébe hajtva, tompa kábulatba merülve ült és csak akkor eszmélt fel, amikor egy­szerre csönd támadt körülötte. A vendégek mind távoztak és a cigány elhallgatott, A prímás éppen készült, hogy tokjába csukja a hegedűjét. A fiatal férfi odaintette magához a ci­gányt. Hadd huzza neki kivilágos kivirrad- tig. Karcsú nyakú üvegeket tétetett az asz­talra. S egymásután gyújtott a sötét, vas­tag pirosvörös szivar-rudakra. Mulatott. De nem úgy, hogy ő maga is vidám nótázásba kezdett volna, amikor a legvigabban, ieg­függetlenségi párt részéről Domahidy Sán­dor és Kovács Dezső helyére a várai, köz- igazgatási bizottságba tagokul Luby Bélát és Farkas Sándort, állandó választmányi tagokul Rébay Dezsőt és Rácz Elemért je­lölte. A párt a vármegyei telefonhálózat kérdésében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a telefonösszeköttetés szervezését csak az esetben támogatja, ha azt nem csupán hivatalos használatra tervezik, hanem a magánosok is bevezettethetik és használ­hatják. Hangsúlyozta az értekezlet, hogy a párt minden bizottsági tagválasztásnál a függetlenségi jelölteket támogatja a jövő­ben is. Szatmárvármegye selyemtermelése. Ama keresetmódok közt, amelyek a legkevesebb fáradsággal és befektetéssel a legkönnyebben elérhető jövedelmet biztosít­ják, az elsők között van a selyemtermelés. Ugyszólva semmi költségbe se kerül a se­lyemhernyó tenyésztése, s 3—4 hétig tartó gondozását a szegénye,bb néposztálynak ép­pen ama tagjai — asszonyok, gyermekek — végezhetik, akik vagy képtelenek nehéz fi­zikai munkára, vagy a lakás közeléből nem távozhatnak messzire. A selyemtermelés megismertetésével és terjesztésével a szek­szárdi selyemtenyésztési felügyelőség foglal­kozik, amely az elmúlt évben Szatmárvár­megye 25 községében 3550 hallgató előtt tartatott e tárgyról előadást. A selyemtermelés előfeltétele, hogy ele­gendő szederfa legyen a hernyók táplálására. Az eperfaültetés sajnos, még mindig igen lanyhán halad. Népünk érthetetlen közönyös­séggel veszi ezt a jövedelmező foglalkozást, amelynek terjesztésére pedig az állam éven­ként milliókat áldoz. A szederfaültetés vár­megyénkben csak 1904-ben indult meg ; 1907-ben 5000 szederfát ültettek el, legtöb- | bet a szatmári járásban. Az ültetést nem szilajabban húzta a cigány. Ő csak hall­gatta a körülötte tomboló dalvihart. Az ö utolsó éjszakája hattyúdalait . . . Mert Dér Flóris el volt tökélve, hogy ez lesz az utolsó éjszakája. Úgy olvasta va­lami regényben, hogy a tönkrement földesur az utolsó százasát odadobta a cigánynak, — s azután főbe durrantotta magát. S az­zal vége volt a mulatságnak. Ezt igazán szép halálnak tartotta. Ilyen csinos halált szánt ő magának is. II. Az árverést délelőtt tartották meg a kissé már rozoga kastélyban, amely szelí­den emelkedő dombról nézett a rónaságra, — a régi földesurak boldog birodalmára. A birtokot a szomszéd szeszgyáros vette meg, aki udvariasan felajánlotta a lakást Dér Flórisnak, ameddig neki tetszik. A ki- árverelt földesurat persze semmiféle hata­lom nem lett volna képes az alatt a tető alatt megtartani. Zsebében a pár százassal, amit a végrehajtó a kezébe nyomott, sietett felülni a legelső vonatra. De hát hová ? Először is a városba. A vendéglőbe. A mámorba. S azután a halálba . . . Mi más is maradna számára hátra ? Ta­lán az atyafiai nyakán élősködjék ? Vagy deresedö fővel nyakába varrja magát valami leányzónak, aki hajlandó öt eltartani, csak­tulságos lelkiismerettel végezhették, mert például Nagypaládon 800 drb. szederfából 500, Nagykárolyban 3>0-ból 165 kipusztult. Elég nagy ama községek száma, amelyek egyáltalán nem törődnek a szederfaültetés­sel, még az olyan intelligensebb községek se, mint Fehérgyarmat, Mátészalka, Szinérvár- alja, — sőt Szatmár városa is csak az idén kezdte a kiültetést pár száz darabbal. Hja, könnyebb a kormányt, a zsidót, a németet meg egyebet szidni a nyomorúságainkért, mint a saját közönyösségünket, lustaságunkat. Vármegyénkben a múlt évben 250 csa­lád 2412 kgr. selyemgubót termelt, amelyért 5096 koronát fizetett ki a szekszárdi felü­gyelőség, s idáig összesen 20.320 koronát fizettek ki a vármegye területén termelt se­lyemért. Kiültetésre eddig összesen 676.43Q darab szederfát osztottak ki vármegyénkben, s ebből mindössze 10 ezer darabot ültet­tek el. Legtöbb, lombszedésre alkalmas fa Nagy­károlyban van, 2258 darab ; itt Benkő Fe­renc ajgubókért 106 koronát kapott, az egész városban 4295 koronát vettek be. Bizony több figyelmet, érdeklődést és szeretetet érdemelne a községek elöljárósága, papok, tanítók, birtokosok részéről a selyem- termelés fejlesztése, amely a legszegényebb néposztályt juttatná kenyérkeresethez. Mint érdekességet említjük föl, hogy a jövő hónapban Szatmáron rendezendő kiállí­táson Kölcsey Gáborné úrnő egy asztalfutót állít ki, amelyet saját termelésű selyemből házilag fonatott és szövetett. hogy férjhez mehessen ? Vagy pedig sorra járja befolyásos, ismerőseit, hogy dugják be valami hivatalba — amihez voltaképp nem ért, csak ingyen szedné föl a fizetését. Eh! sokkal becsületesebben cselekszik, ha egy darabka ólommal véget vet min-- dennek. A gazdálkodáshoz ugyan értene. Mi­kor átvette az apjától rámaradt birtok ve­zetését : eleinte szép siker is jutalmazta a fáradozását. De aztán elragadták a nagyúri élet szenvedélyei. Most már visszatérne az skeszarvához. De hát most már egy baráz­dája sincs, amibe az ekeszarvát beleakassza. Csak az a föld lesz az övé, ami a ke- porsójára fog hullani a véres teste fölött. Ebben a percben egy hang ütötte meg a fülét: • — Nem parancsol, nagyságos uram ? Tessék megtenni egy számot, bizonyosan megnyeri 1 Felpillantott. Egy kucséber állott előtte i nyakában a tarka cukrosságokkal teli ko­sárral, kezében a számokkal csörgő zacskót rázogatva . . . Flóris belenyúlt a zacskóba, hogy ki­vegyen egy számot. Akkor egyszerre felis­merte a házalót: — Nini! Ön az, Leipziger ? A töpörödött emberke ősz szempiliái A HÉT. Semmi se uj a nap alatt. Es örök tör­vények szerint forog a föld, a népek és a társadalmak élete. A mai igazságokat ki- gunyoljuk vagy ledorongoljuk holnap, és akik ma azért Küzdenek, amiért mi tegnap hevültünk, ebek harmincadjára kerülnek. A nagy függetlenségi párt is, hatalomra, több-

Next

/
Thumbnails
Contents