Szatmár, 1908 (34. évfolyam, 2-51. szám)
1908-02-23 / 8. szám
A SZATMÁRVÁRMEGYEI FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRT HIVATALOS LAPJA. —ELŐFIZETÉSI Helyben : AR : Vidéken : Egész évre 4 kor. Egész évre 6 kor. Egyes szám ára IO fillér. LAPVEZÉR: LUBY GÉZA orsz. képviselő. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. VÁJNÁ GÉZA. Szerkesztőség : Kölcsei-utca 9. szám. Kiadóhivatal : Deák-tér 3. szám. Mindennemű dijak a kiadóhivatalban tir.etendók. Megjelenik minden vasárnap. Irta: VÁJNÁ GÉZA A függetlenségi eszme golgotajárása idején, megpróbáltatásának keserű napjaiban harci riadók harsonája kél Magyarország bércei, rónái íölött. Vészkiáltások szava hangzik, messzeterjedő szózatok hivják csatasorba a polgárok millióit. Talán a veszélybe sodort, a hírhedt lejtőre jutott függetlenségi eszme hívja, szólitgatjamentősegélyre a nemzet fiait? Talán az öntudatra tért nemzeti lelkiismeret szava szólalt meg titáni erővel, a viharok zugó morajával ? Nem ! A nemzet kábult. Ereje ernyedt. Akarata béna. Karja erőtlen. — Oh, mert ha nem volna az, régen odakiáltotta volna megtévelyedett, lejtőre jutott gyönge fiainak: ne tovább 1 Ne tovább az utón, amelynek lejtős alja a pusztulásba, a megsemmisülésbe, a kárhozatba visz. Ne tovább a megalkuvások, a inegfeledkezések csuszamos ösvényén, mert minden lépés a nemzeti lélek erejének, hitének, reménységének egy-egy eltaposott virágát jelenti! Nem a nemzet, nem a függetlenségi eszme valóra váltásának munkájában eggyé vált milliók^ mementója harsán. Nem. Szivünknek, agyunknak idegen szólamok hirdetik a harci jelszavakat. Idegen hangok, amelyek nem a nemzeti érzés, nem a függetlenségi tö- reicvések kohójából fakadnak, amelyekre nem a nemzeti érzések echója visszhangzik, de hideg boriadály és megrettenés lesz úrrá a szivekben. Harci riadó kél. Szaggatott akkordjai a Marseillaise forradalmi melódiáját csapkodják szélyel. A rombolás, a fennálló rend megsemmisítésének, a tulajdon, a család, az egyéni szabadság megszüntetésének vad, embertelen szándéka kerül az ezrek, s talán már holnap, a százezrek és milliók jel-tábláira. A nemzet és a haza állam- és társadalom-tényezői voltát megtagadó, megtaposó é3 kigunyoló nemzetköziség vi- gyorgó arca mered kárörömmel nemzeti múltúnk szent hagyományaira. A kezében szorongatott vérszinü fáklya csak a pillanatra vár, amely a nemzeti eszmények felgyujtásának, porba döntésének kezdetét jelenti. Szakadatlan, nyílt és titkos akna., nka f.dy a nemzeti eszme, a függetlenségi törekvések érvényesülése ellen. Amikor balsorsunk kérlelhetetlen kegyetlenséggel, iszonyú következetességgel sorakoztatja ellenünk állami életünk feketevérü, gonosz tényezőit, a horvát, oláh, tót ultramontá- nizmus ellenséges akcióit, amikor szerencsétlen vezetőink részint könnyelmű ígéreteik által kötve, részint ingadozó gyámoltalanságukban békókat engednek rakni gazdasági erősödésünk eszközeire: akkor ezek a hazátlansággal dicsekvő, egyébként elvakitott áldozataikat szipo- lyozó terrorivadékok nemzeti létfeltételeink biztosítása elé gördítenek akadályokat. Mondjuk ki nyíltan : a szociáldemokrácia magyarországi programmja nemcsak ellenkezik a magyar állam- eszme céljaival és feltételeivel, de egyenesen ellene tör. A szociáldemokrácia fogalmi elemei közé nem tartozik a magyar nyelv, a nemzeti jelleg ki- domboritása ellen való állásfoglalás. Ég amikor a választói jognak a néprétegek millióira való kiterjesztéséről van szó, e kérdés megoldásánál a jogegyenlőség, a jog általánosítása vagy kiterjesztése nem kerülhet szembe a magyar állameszme létfeltételével. Nem, mert ebben az államban minden jognak határa és alapfeltétele: ez állam nemzeti létele. És ha a követelt jogok elnyerésének lehetőségét a nemzeti állam létjogának feltételével szembeállítják, ez csak bűnös agyak ötlete, gonosz kezek tisztességtelen munkája lehet. Emlékezünk. A nemzeti küzdelmek, az alkotmány megpróbáltatásai idején szemközt találtuk magunkat a szociáldemokrácia utcai seregével. A Kristófi judáspénze volt rugója, irányitója és bére tetteiknek. És megdöbbentő, vérforraló cinizmussal dobáltak sárt szent ideáljainkra, segítették ellenünk a darabontbanda hóhórmunkáját, akadályozták küzdelmünk eredményeit. Nyíltan hirdették a párt vezetői, hogy a nemzeti állameszme és a magyar haza nemzeti intézményei ellen küzdenek. Mert haza: nincs, és a nemzet: hazugság! Nem ijjedtünk meg akkor, és nem félünk most sem. Mert a szociáldemokrácia ilyen jelszavai nem félelmes- ségét hirdetik, csak: éretlenségét árulják el. Nem gúnyolódunk. De ismerjük az angol, francia, német és az ausztriai szociálizmus múltját és jelen törekvéseit. És ezekben a munkásnéprótegek jogvédő és jogszerző szociális és gazdasági törekvése, a társadalmi ellentétek kiegyenlítésének keresése a legforradalmibb türelmetlenség mellett is megfér a nemzeti ideálok tiszteletével egy fedél alatt. Emlékezzenek csak a szociáldemokraták Bebel kijelentéseire és a stuttgarti összejövetelre, amely határozottan állást foglalt a nemzeti jelleg megőrzése mellett. Minden törekvés tehát, amely az államélet legértékesebb tényezője, a nemzeti jelleg ellen irányul, nemcsak káros, nemcsak gonosz, de éretlen is. És ezzel sorsa, jövője is megpecsétel- terett. Divide et impera!
