Szatmár, 1908 (34. évfolyam, 2-51. szám)
1908-02-16 / 7. szám
A SZATMÁRVÁRMEGYEI FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRT HIVATALOS LAPJA. ELŐFIZETÉSI AR : Helyben : Vidéken : Egész évre 4 kor. Egész évre 6 kor. Egyes 3zám ára 10 fillér. LAPVEZÉR: LUBY GÉZA orsz. képviselő. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. VÁJNÁ GÉZA. Szerkesztőség : Kölcsei-utca 9. szám. Kiadóhivatal : Deák-tér 3. szám. Mirdotn.-oin tb)ak a kiadóhivatalban fizetendők. Megjelenik minden vasárnap. Negyven! nyolc és hatvanhét Irta: KALMÁR ANTAL A kormány és a törvényhozás koalíciós politikája e két numerusról való vitatkozást megint divatba hozta, s tiszta sor, hogy amig az önálló vámterület, az önálló magyar jegybank és a magyar hadsereg problémája megoldva nincs : a vitatkozás megszűnni soha sem fog. A vitában azonban csak akkor látunk tisztán, ha közjogi szabatossággal tudjuk, hogy mi a Negyvennyolc és mi a Hatvanhét közjogi tartalma. Az ország gazdasági független ségtf nem közösügy, és sem a vámterület, sem a jegybank közössége nem folyik a pragmatika szankcióból. Magyarországnak, mint jogilag Ausztriától különálló szuverén államnak, mindenkor jogában állott és áll kereskedelmi ügyeit vámvonalak által szabályozni, s az országnak úgy az önálló vámterületre, mint a jegybankra vonatkozó joga Deák kiegyezési törvényében, tehát a 67-es közjogi alapban kifejezetten benfoglaltatik. A kiegyezési törvénynek azt a rendelkezését tartva szem előtt: az önálló vámterületet és az önálló magyar jegybankot tehát közjogilag nemcsak azok követelhetik, akik a 48-as, hanem azok is, akik 67-es közjogi alapon állanak. Vagyis: minthogy az önálió vámterület és az önálló magyar jegybank jogilag benne van úgy a Negyvennyolcban, mint a Hatvanhétben, tehát mind a kettőnek egyformán alkotja közjogi tartalmát: az ország gazdasági függetlensége mind a két közjogi alapról egyaránt követelhető és kivívható. E ! tekintetben tehát közjogilag nincs akadálya annak, hogy a negyvennyolcasok és a katvanhetesek"— megtartva saját közjogi kereteiket — úgy elméletben, mint a gyakorlatban egyforma politikát csináljanak. Csinálhatnak, ha' akarnak, —- csinálnak is, csakhogv az a baj, hogy nem az önállóság, hanem a közösség felé csinálnak. Mert Wekerle, és mindazok, akik az ő nézeteit vallják, amint kimutattuk, nem a hatvan hetes elvek igaz követői, amidőn az önálló vámterület és az önálló jegybank ellen foglalnak állást. Es nem igaz negyven- nyocasok, akik őket ebben a kétszínű politikájukban támogatják. Másképen álltink azonban TT hadsereg kérdésében. Magyarország hadserege 1867 előtt közjogilag nem .,kiegészítő“ volt; jogilag önállónak kellett volna lennie, de a valóságban nem volt önálló, mert alkotmányellenesen a császári ármádiába kebelezték be. A negyvennyolcas törvények nem beszélnek önálló magyar hadseregről, de a Ili. törvényeitek beszél magyar hadseregről (13. szakasz) és beszél arról, hogy általában minden honvédelmi tárgyakban a végrehajtó hatalmat őfelsége kizárólag csakis a magyar minisztérium által fogja gyakorolni. A negyen- nyolcas törvény értelmében «tehát nem volt birodalmi közös közjogi kormányzat, amely intézmény tette jogilag kiegészítővé a negyvennyolcas önálló hadsereget. Mindazok, akik a 48-as közjogi alapon állanak : perhorreszkálják a 67- es közjogi alap által inaugurált közös közjogi kormányzatot, s vissza akarják állítani a 48-as törvények eredeti rendelkezéseit. Ez a visszaállítás megszünteti a közös közjogi kormányzatot, s ezáltal de lege megszűnnék a kiegészítő magyar hadsereg, és közjogilag önnön- magátó! visszaáliana az önálló magyar hadsereg. Látjuk tehát, hogy a 48-as közjogi alap nem tartalmazza a kiegészítő magyar hadsereget, hanem tisztán csak az önálló magyar hadsereget : viszont a 67-es közjogi alap csakis a kiegészítő és nem az önálló magyar hadsereget tartalmazza. A hadsereg tekintetében ilyen világos a különbség. A kétféle közjogi alapnak kétféle közjogi tartalma van : a ' 67-es alapon állók ezen az alapon nem is követelhetik az önálló magyar hadsereget, mert, ha ezen az alapon követelnék : ebben az esetben 48-as politikát csinálnának 67-es alapon, ami közjogi képtelenség volna, mert a saját közjogi alapjuk j törvényes rendelkezéseibe ütköznék. A I koalícióban lévő 67-esek nem is követelik az önálló magyar hadsereg fölállítását, —- tehát 67-es alapon nem is csinálnak 48-as politikát. Hát a koalícióban levő 48-asok a hadsereg kérdésében milyen politikát csinálnak ? — Ezek bizony 67-es politikát csinálnak akkor, amikor a koalíció keretében nem az önálló magyar hadsereget, tehát nem a saját 48-as alapjuk közjogi tartalmát, hanem csakis a Hatvanhétnek közjogi tartalmát, a magyarul beszélő kiegészítő magyar hadsereget követelik. A 48-as közjogi alapon állók azt a helyes és gyakorlati politikát csinálják, hogy nem adják ugyan föl az önálló magyar hadsereget, tehát nem hagyják el 48-as közjogi alapjukat, de első sorban mégis azt az előnyt követelik, amit már egy meglévő törvény nyújt a nemzetnek, vagyis követelik a törvénybe iktatott magyarul beszélő kiegészítő magyar kadsereget. Az igazi negyvennyolcasok tehát nem a 48-as közjogi alapról csinálnak 67-es politikát, hanem — 48-as közjogi alapjuk érintetlensége mellett — a szentesített 67-es alapról csinálnak 67-es politikát, követelve a 48-as elvek megvalósítását.
