Szatmár, 1908 (34. évfolyam, 2-51. szám)

1908-10-11 / 41. szám

2 8Z.ATM AE okt. 11 vészit egészséges voltából, sőt meg­tisztulva még élvezhetőbbé válik, szo­katlan ize pedig egy. kis citromlével, ! ecettel vagy borral elvehető. Óvakodjunk különösen a szóda­víztől; először ennek palackjai sok helyen fordulnak meg, másodszor, a i csöveket tisztátalan kézzel szokták ? megfogdosni, sőt szopogatni is szokták j azt s tanácsos különösen azért, mert a szódagyártáshoz használt viz maga is fertőzött lehet. Ügyelni kell nagyon arra is, ne­hogy valaki nyilvános helyeken, ven­déglőben, kávéházban szedje fel a bacillusokat. Kolera idején nyilvános helyekre lehetőleg ne járjunk s ha el­kerülhetetlenül szükséges, haza menve át kell öltözni s megmosakodni. Különösen fontos kolera idején a tisztaság és mértékletesség. A tisztaság által elejét vesszük a fertőzésnek. A mértékletesség által pedig fokozzuk az cllentálló képességet, mert régi tapasz­talat az, hogy a mértéktelen evés-ivás által elrontott emésztő szervek az em­bert kolerás megbetegedésre hajlamossá teszik. Minden családfőnek kötelessége cse­lédeit a kolera elterjedésének módjaira és a védelmi rendszabályokra kitani- tani s ezek megtartására szigorúan ügyelni. Általában az tartandó szem előtt s az a tapasztalati tény legyen védeke­zésünk istápolója, hogy a kolerás bete­gek által elhintett kolera csirák, ha bármi utón is az ember gyomrába kerülnek, kolerát okozhatnak. Körülbelül ezek képezik a minisz­teri rendelet alapelveit s magunk ré­széről feltétlen Óvatosságot és elővigyá- zatot ajánlunk közönségünk figyelmébe. A választójog. Demokratikus állami berendezkedés mel­lett nemcsak pozitív, de negativ irány­ban is a' demokratikus alapelvnek kel­lene érvényre jutnia, azaz a választói jogo­sultság szempontjából is csak annak nem lehetne érvényesülni, kit személyes tulaj­donságai tesznek erre képtelenné. Minden más szempont, mely ennél szi­gorúbb mértékkel mér, fokozottabb korláto­kat állít, már ellentétes a demokratikus alap­elvvel. Ellentétes még olyan nyilvánulásában is, hogy némely nem szigorúan személyes tulajdonságoknak a közéleti szereplés legalsó fokán, a választói jognál, fokozottabb jogo­sultságot biztosit. Mint pl. a jelen javaslat, mely a kettes, hármas szavazat alapjául rész­ben több adót, részben több iskolát kíván. Akármelyik alapot vesszük is, mindenik plutokratikus szellemű. A gazdagság érvé­nyesülése. A nagyobb adó nagyobb joga leplezetlenül árulja el ez elv uralmát. Aki 20 koronát fizet, annak 2 szavazata van; aki 100-at, annak három. De a dolog mélyét tekintve, ugyanez áll a több iskolára is. Mert mig az elemi ismereteket ma már a szegény ember gyermeke is megszerezheti, addig 4, illetve 8 középiskolai osztály elvégzésére szabály szerint bizonyos jobb mód kívántatik; az ösztöndijak száma és nagysága épen nem elegendő ahoz, hogy a szegényebb osztály gyermekei számuk és tehetségük szerint ré­szesüljenek magasabb kiképzésben. Nagy részük tehát nem fogja elvégezni sem a 4, sem a 8 osztályt, dacára minden arravaló- ságnak. Aztán meg nagyon távol állunk attól, hogy a középiskola említett osztályainak el­végzése az egyén értelmiségét oly mérvben fokozza, hogy az iskolailag kisebb képzett­ségű embernél kétszer-háromszor többé tegye. Azon értelmiség, melyet a választói jog ész­szerű gyakorlása megkíván s azon értelmi­ség, melyet a középiskola fejleszt, csak igen igen távoli kapcsolatban vannak egymással. Egymás mellett, de nem egymás felett ha­ladnak. De elvben ellene mond a pluralitásnak a jogok és kötelességek egyensúlya is. 4 választói jog a legelemibb politikai jogosult­ság, az állampolgári kötelességek oldalán a legelemibb kötelességekkel áll szemközt. Ezek pedig a hadkötelezettség s a teherviselés. Ha ezek egyenlők, a megfelelő jognak is egyenlőnek kell lenni. A védkötelezettség pedig általános és egyenlő, sőt mintha ez is a szegényebb népre nehezednék nagyobb súllyal. Az adózás terén ott vannak a fo­gyasztási adók, meiyekből szegény, gazdag egyaránt kiveszi részét, sőt a szegény tud­valevőleg nagyobb mértékben ! Nincs tehát indok, amely elvi szempont­ból támogathatná a szavazati jog egyenlőt­lenségét. Ezért igazságtalan a javaslat lefelé. De igazságtalan felfelé is. Mert ugyan­azon elv alapján, mely 2—3 szavazatot jut­tat egy-egy állampolgárnak, igen soknak 10, 100 stb. szavazatot kellene juttatni. Váj­jon csekély 3 szavazat igazságos-e arra nézve, aki egyetemet is végzett, esetleg több diplomát szerzett, adóba ezreket és ezreket fizet ?! Ha igazságosak és következetesek akarunk lenni, az ilyen embernek egész tu­cat szavazatot, sőt olyiknak egymagának kö­vetküldési jogot kellene adnunk. Ha meg­indultunk a plurálitás utján, ne álljunk meg félúton. Vagy — vagy ! Denique : a demokrata állami lét alap­vető intézményeiben nincs helye részvény- társasági berendezkedésnek; azt a kétség­kívül tiszteletre méltó célt, melyet a javaslat ily eszközzel munkál t. i. magyarság hege­móniáját, elérheti kevésbé méltánytalan és veszedelmes módon is. Mert nemcsak nem­zeti, de a nemzeten belül más szociális A kakas. — Francia humoreszk. — — Allias Álfoaz úrhoz van szerencsém ? — Szolgalatjára, uram. ... Az olvasó szives engedelmével le­szek bátor úgy futólag leírni látogatómat. Körülbelül negyven éves, narancssárga arcszinü, zöldes hajú férfiú. Arcán szomo­rúan lézeng nehány szál szakállnak nevezett szőr és szemeit két hatalmas aranykeretes üveg védi a por ellen. Császárkabátja mé- labusan lóg egész bokáig. Kamáslija vala­mikor gyöngyszürke lehetett; haDgja pingvin szerű és sétabotja szerecsenfejben végződik. — Nem azért jövök, hogy Önt megin- terjuholjam, szól hozzám, de be kell valla­nom, hogy sokat hallottam önről, mint na­gyon különös egyénről. Az ön különcködése szinte egyetlen a maga nemében és ha sza­bad igy kifejeznem magamat, ön fejjel le­felé és zsebre dugót lábakkal rójja az élet utait. És ez nincs minden eredetiség nélkül. — Bizonyára nincsen. — Helyes 1. . . Nos tehát, uram, épen azért egy anekdotát, egy szimpla kis anek­dotát szeretnék öntől egy könyvem számára, melynek cime: „Különcök.“ — Rendelkezésére állok, uram. Ha úgy tetszik, talán foglaljon helyet. S ezzel odanyujték neki egy sörös üveget. Attól való félelmében, hogy velem szem­ben illetlenül talál viselkedni, jól-rosszol elhelyezkedett a különös széken s látható­lag erőltetve a kényelem látszatát, igy folytatta : — Igen uram; egy anekdotát, egy sem­miséget kívánok öntől, de valami megtör­tént, átélt dolgot . . . Biztosítottam, hogy ha átélt történetre van szüksége, akkor nálam épen jó helyen kereskedik. — Uram, jelentőm ki tehát, én kiváló haltenyésztő vagyok . . . Páris környékén van egy kis patakom, amelyben évenkint 20 ezer lazacot tenyésztek. Egy szállal se kevesebbet! ... De talán nem is hiszi, mennyi bajjal jár ez ízletes állatkák neve­lése. Egyszerűen hallatlan! A halcsemeték, melyeket vásárlók, csendes vízben szület­nek és amint a folyóba dobom őket, száz­számra fuladnak bele .. . Százszámra uram l — Úgy, hogy kénytelen vagyok uszólecké- ket adni nekik és kis parafaövet kötözni derekukra . . . Azonban nem erről van most szó ... ez csak . . . — Bevezetés ?! — Eltalálta,uram: csupán bevezetés... Arról van szó ugyanis, hogy én kísérletei­met rendesen júniusban kezdem. Májusban tehát már megkísérlem lerázni nyakamról velemszületstt lustaságomat és hozzászokni a koránkeléshez. Hiszen ön jobban tudja, mint bárki más, hogy a jó haltenyésztőnek a nappal egyidejűleg kell kelnie. írofín E*he!i--Fz étvágyat és a testsúlyt, megszün­teti a köhögést, váladékot, éjjeli »2zadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­köhögés, skrofulozis. influenza ellen számtalan tanár, és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást. 99 Reeks fi © Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárak­ban - Ara üvegenkint 4.— korona. F. ffofiiaann-La Roche & Co. Basel (Svájc)

Next

/
Thumbnails
Contents