Szatmár, 1908 (34. évfolyam, 2-51. szám)
1908-10-11 / 41. szám
okt. 11. S Z A T M A R 3 érdekek is vannak, melyeken e javaslat, ok nélkül, sebeket ejt. Hogy a pluralitás eszméje általános elvi szempontokon kívül a magyar alkotmány szellemében is idegen, azt ezeréves történetünk mutatja. A jogegyenlőséget nem adtuk ugyan meg minden osztálynak ; de a nemesség, a p o 1 i t i k a i nemzet kebelében a legteljesebb jogegyenlőség uralkodott. „Una eademque nobilitas.“ „Nincs is valamely urnák nagyobb és valamely nemesnek kisebb szabadsága,“ tanítja VVerbőczi s tanítják az előző és követő századok. A mi alkotmányunk történeti alkotmány, melynek lénye- j gével ellenkezik egy ilyen reform. Azt tehát j mindaddig, mi a cél más, hasonszellemübb eszközzel elérhető, elővenni nem lehet. Vége. A HÉT. Ez a kormány határozottan ballábbal kelt fel a közjog ágyából. Egyik közjogi botlást a másik után követi el. Egymás után jelennek meg magyar miniszteri ellen- jegyzéssel osztrák császári kéziratok. Egyébként most már nem is osztrák császáriak. A jó ég tudná megmondani, miféle kéziratok az okkupáit tartományok annexiójára vonatkozók. Csak azt tudjuk, hogy soha nagyobb közjogi zavart még nem csinált fejedelmi kézirat, Mert ini lesz ezután Boszniával ? Hova fog tartozni ? „Birodalmi tartomány“ gyanánt Ausztria-Magyarországhoz ?! .De hiszen a „birodalmi“ tartománynak logikai előfeltétele a „birodalom“ ; osztrák-magyar birodalmat pedig nem ismer a magyar közjog. A mi viszonyunk Ausztriához nem a szövetséges állam, hanem az állaraszövet- ség jogi formája, melynek két teljesen szuverén tagja van; mely nem képez a két tagból egy magasab egységet, — „birodalmat.“ Isten mentsen attól, hogy még csak gondolni is lehessen komolyan „birodalmi tartomány“-ra ! Képzelje, mit csináltam a múlt évben, hogy levetkőzzem naormota szokásaimat: Vásároltam egy kakast! A kakas — talán hallotta is már egynémely utazótól — a kakas, mondom, nagyon korán ébred s attól kezdve egyetlen gondja, hogy veszettül kukorikol. Ennél nincs jobb módja kiűzni az ágyból egy magamfajta embert. Vásároltam tehát egy jó kiálltásu kakast és beszállásoltam az erkélyemen. De alig volt ott, a szomszédaim már is elkezdtek zúgolódni, ügy látszik, a kukorékolás megzavarta álmaikat. Ekkor kénytelen voltam kakasomat lakásom belsejében elhelyezni. Azonban a .házmester meggyőzőttt arról, hogy a szalon, dolgozó és ebédlőszoba nem efájta lakó befogadására valók s így a kakast sötét kamarám legmélyére száműztem. Avagy Bosznia annexiója Ausztriához csatolását jelenti P Ez ellen nemcsak történelmi jogunk tiltakozik, hanem józan politikánk is. Épen elégé körül vagyunk már véve kedves szomszédunktól; nem kívánhatjuk, hogy a hurok még összébb szoruljon nyakunk körül. Horvátországhoz sem engedhetjük kap- j csolni e két tartományt; kedves testvéreink j szarvai amúgy is tulnagyok már. A kigyót, j melyet elég bolondul keblünkön melenget- i tünií eddig, nem szabad ilyen zsíros falatok- kat táplálnunk továbbra is. Nem marad tehát más hátra, mint történelmi jogunk, királyi eskü, hitlevél alapján közvetlenül a magyar királysághoz csa- ! tolni a most már nem okkupáit, de annek- ' tűit tartományokat. Részünkről ennek a i módnak se vagyunk hantijai, de ha már a viszony véglegesittetett, a mi szempontunkból ez az egyetlen modus vivendi. Meglátjuk, mit határoz erre nézve a törvényhozás, mely a királyi kéziratok tartalma szerint is hivatva van a kérdést végleges formában megoldani. Bármiként is kihijja tehát a kritikát közjogunk szempontjából az október 6-án megjent annektáló kézirat, tekintettel a bekövetkező törvény hozási rendezésre, — várjunk és reméljünk, j Reméljük és várjuk, hogy a „magyar“ közjog talán kivívja diadalát. Bosznia-Hercegovina a magyar szent korona jogán talán nem fog Dalmácia sorsára jutni. Elvégre a mai kormányt a magyar közjog szülte fel ; a szabadelvi pártot elseprő vihar a magyar közjog kérdéseiből támadt. Hadd ismerjünk rá legalább ez egyszer a közjogi felzajdu- lás teremtettjeire! A VÁROS. A piac visszahelyezése. Tekintette! ama felindulásra, melyet a piac szétosztása s elhelyezése városunk közönségének köréÉs tessék ! E sötét tartózkodási helyen a nyomorult nem kukorékolt többé ! Mert ki ébreszti fel a kakast mély álmából ? A Hajnal! Tüntessétek el a Hajnalt s a kakas a teremtés legérzéketleHebb állatja lesz. Ily módon, mivel a Hajnal nem méltóztatott sötét kamrámba betekinteni, az átkozott kakas a legjobb izüen aludt egész délig s tartózkodott minden kiabálástól. Beláthatja, hogy ez állapot merőben ellenkezett terveimmel . . . Mit gondol, azért mit cselekedtem ily megoldhatatlan helyzetben ? . . . Tudja, hogy én praktikus ember vagyok ... nem sokat teketóriázom valamivel . . . — Megette a kakast ? . . . — Nem, uram, nem ettem meg az én kakasomat 1 Hanem egyszerűen vettem a számára egy — ébresztőórát . . . ben okozott, a főkapitány ebbeli rendeletét visszavonta s igy a statusquo helyreállott. Szent a béke. A törvényhatósági városok f. hó 14-én küldöttségileg járulnak a miniszterelnök elé. A küidöttség célja segélyt kérni azon 2 millió koronából, mely az uj költségvetés- ben’a városok támogatására van előirányozva. Városunkat a küldöttségben dr. Vajay Károly polgármester és Ferencz Ágoston tanácsjegyző fogja képviselni. Ezen kívül a l tanács levélben kéri fel dr. Kelemen Samu í orsz. képviselőnket a küldöttséghez való i csatlakozásra. Törvényhatósági közgyűlés. Folyó hó ! 12-én délután 3 órakor a városháza nagytermében rendes havi közgyűlés tartatik. A közgyűlés nevezetesebb tárgyai: A közpénztári és különféle alapok 1909. évi költ- ! ségelőirányzata. A villamalap 1909. évi költségvetése. A közkórház 1909. évi költség- vetése. A tiszaujlaki Rákóci emlék fentartá- sához hozzájárulás. A M. Á. V. pályaudvar kibővítése. A Kölcsey és Arany János-utcák közötti nyílt árok fedett csatornával való helyettesítése. A Kinizsi-utcai állami óvoda építése. A szatmárhegyi utak továbbépítése. A Kölcsey-kör 200 korona segély iránti kérelme. Az ág. evang. egyház segélyezése. A darai védtöltés végleges méretekkel való kibővítése. A nyugdíjalap 1909. évi költség- i vetése. A honvédzenekar szerződésének re- ; viziója. Hatósági átiratok: Somogyvármegve j átirata a nagyvásárok ünnepeken tartása tárgyában. Nagyvárad átirata városi kötvé- j nyék kibocsátása tárgyában. EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Egyházmegyei közgyűlés Fehérgyarmaton. A szatmári ref. egyházmegye október hó 6-án tartotta őszi rendes közgyűlését Fehér- gyarmaton Biki Károly esperes és L.uby Géza főgondnok kettős elnöklete alatt. Megjelent a íanácsbirói és lelkészi kar teljes számban. Az ülést Biki Károly esperes magasztos imája nyitotta meg, amelyben megemlékezett a nemzeti gyászról is. Ezt követte az esperes megnyitó beszéde, amelynek keretébe beszőtte az egyházpolitikai mozgalmakat, megemlékezett kegyeletesen a püspök haláláról és ama veszteségekről, amelyekkel kiválóbb ferfiaink halála által sulytotta a sors egyházunkat. Kapcsolatosan bejelentette a püspökválasztás eredményét, miszerint az egyház- kerület nagy többségének bizalma nt. Erőss Lajos theologiai tanárban összpontosult. Több esperesi előterjesztés után a főgondnok tett jelentést az egyházmegyei sorsjáték ügyéről, melynek sikere biztos, a huzási határidő 1908. január 25. A gazdag tárgysorozatból kiemelkedtek á következők : A tanítói gyáin- intézet tisztikarát közgyűlés fegyelmi utón elmozdítja. Özv. Papp Kálmánná úrnő 4000 kor. kegyes alapítványát a simái egyház részére hálás köszönettel veszi tudomásul. Széles medrü vitát váltott ki a közigazgatási államsegélynek mikénti felhasználása, vájjon a közgyűlés személyi dotációnak tekintse és kedvező részletfizetésre kaphatók
