Szatmár, 1908 (34. évfolyam, 2-51. szám)
1908-02-02 / 5. szám
2 S Z A T M Á R február 2 lülról vezetett párt azért nem is fog boldogulni. Rájött a nép, hogy ez urak <3sak azért gyűjtenek sereget, hogy a maguk javára minél jobban eladják. Csak oly alakulásnak van értéke ezentúl, amelyben a nép milliói maguk kormányozzák a pártot; országos szervezetben kell egyesülnie a függetlenségi harc hiveinek. A legkisebb ember is szólhasson bele a dolgok intézésébe és adjon erőt vezetőjének, ha előre viszi, taszíthassa le, ha megfutamodik. A pártélet nagy erkölcsi erejét nemcsak és nem első sorban a politika terén kell érvényesíteni. Bele kell vonni a sajtó, a társadalmi élet és a gazdasági munka irányítását, előbbrevite- lét is. Gondját kell viselni a népnek, mely zászlónk alá szegődött, kenyeret kell neki adni és nem szavalatot. Ezek az eszmék vezettek a harc előtt és alatt. Ezekért szenvedtem. Ezekért támadtak a segítségemmel, erőmmel, harcaim árán hatalomra jutottak a küzdelem után. Támadtak, mert ott hagyták a népet, elveiket, föladták a harcteret, elvesztették csatáikat. De meg nem tántorodtam S ma már a régi igazságoknak újra sok hive van. Egy seregbe fogjuk terelni, hatalmassá teendjük és győzelmessé tesz- szük végre a népakaratot. Térjetek vissza mindannyian az igaz útra, és áldás lesz munkátokon ! A többes szavazat. Mostanában a választási reformmal kapcsolatban olvashatunk a többes szavazatról, amelyet a kormányhoz közelálló sajtó még csak diszkrét felületességgel emleget, de a kormányellenes érdekkörök, főképen a szociáldemokraták újságjai annál vehemensebb A költő. — A Szatmár eredeti tárcája. — Irta: Főzy Gyula. Kopogtak az ajtaján. Gépiesen kiáltotta: szabad ! És a hires költő gyönyörű szalonjába könnyű léptekkel suhant be egy elegáns hölgy. — Jó napot kedves barátom — szólította meg. — Jó ismerősöd vagyok, én vagyok a Szemérmetlenség. A költő gyorsan rendetlenségbe hozta hajfürtéit, Tiszteletteljesen meghajolt és a szeretetre méltó hölgy kezét meg akarta csókolni. — Ugyan ne mókázz, úgy érzem magamat nálad, mint odahaza, te is tégy úgy . . . Hozass gyorsan pezsgőt, de a legjobb fajtából, majd becsületesen iszunk. Fess gyerekeknek, amilyenek mi ketten vagyunk, ez való. Csak orgiákat ünnepiünk barátocskám. Ezekben a rossz időkben borba kell fojtanunk a pesszimizmusunkat. Na, miért vagy oly hallgatag, beszélj már te is valami szellemességet, hiszen a mesterségedhez tartozik. Eközben János pezsgőt tett az asztalra. A költő megragadta a gyönyörű arany fotámadásokkal tolnak az aktuális napi kérdések sorába. Nem ismerhetjük még a kormány választójogi tervezetét, hiszen az érdeklődő képviselők és politikusok se tekinthettek még bele, oly féltékenyen óvja Andrássy, a javasat apja, a nyilvánosságtól, de egyes elejtett kijelentésekből arra kell következtetnünk, hogy ha nem is döntésképpen, de szó esett a többes szavazat behozataláról is. És emlékezve a házszabályrevízió szőnyegre hurco- lásának előzményeire, föl kell tennünk, hogy a tervezet készítésénél csakugyan szóba jött a többes szavazat. És akár csak ötletként merült föl, akár komolyan foglalkozik azzal a kérdéssel a tervezetkészitő bizottság, szükségesnek látjuk foglalkozni vele, miután ez, mint a választási reformmal szoros öszefüg- gésben levő kérdés, a reformot programmjának egyik sarkalatos pontjaként valló függetlenségi pártot igen közelről érdekli. A többes szavazat lényege abban áll, hogy a választók egv része nem csak egy, de több szavazatot nyer. Ennek föltétele szellemi vagy vagyoni cenzus, esetleg a kettő együtt lehet. Ilyen választást eddig csak Belgiumba hoztak be. A választók egy része tehát két vagy több szavazattal járulna az urnához. A tudományos politika elmélkednetik, rágódhatik azon a kérdésen, hogy helyes-e célszerü-e a többes szavazat. A függetlenségi párt álláspontját a jogegyenlőség elve határozza meg, s ez az elv csak egy kérdést vet föl: igazságos-e a többes szavazat ? Nem az. Mert ha talán elfogadnék is azt a föltevést, hogy egyes polgárokat szellemi vagy vagyoni többletük révén több beleszólási jog illet az ország ügyeibe, amely tétel helyességéhez a jogállam szempontjából igen sok kétely fér, nincs olyan mérték, amely igazságosan megjelölné azt a határt, ahol ez a többes jog megadható vagy megszüntethető. Egész sereg vitás kérdés merül fel itt, amelyet eldönteni reális politika képtelen. És minthogy ilyen elasztikus theoriák megoldása nem lehet az állam feladata, az államélet berendezésénél csak oly tényezők szerepelhetnek, amelyek lyadékkal telt serleget és koccintott a Szemérmetlenséggel. — Éljen az uj irány és a régi ostobaság ! a Kiáltotta nő, mielőtt poharát érzéki ajkához emelte. Azután fenékig ürítette a serleget. — Tölts újra, tudod, én nem szégyen- kezem, becsületes vagyok és nem ordítok soha sem erkölcsi megbotránkozásról, nem tartozom azokhoz az álszenteskedőkhöz, akik mindig tudják, hogy mikor kell pirul- niok. Tehát koccintsunk: egészségedre ! Éljen az élet és legédesebb barátnőm : Fifin. Lelkesen itta a bort. Beszélgettek és remekül mulattak. A Szemérmetlenségnek oly vidám szemei voltak, amelyek mindig nevettek, ha a költőnek cinizmusa különösen brutálisan hangzott. Hirtelen fölemelkedett, a költőt szivélyesen megölelte, megveregette vállát és elbúcsúzott. — Igen, ma fölkeresem összes kedveseimet, mert én hű asszony vagyok és megnézem, mint megy a sorsuk ... Na, és a pezsgőt is szívesen iszom, hiszen én találtam fel. Téged legjobban szeretlek, de nem is panaszkodhatom rád, mert a színdarabjaidban a legnagyobb tiszteletben részesitsz engem. Csak maradj tovább is ilyennek, hogy j a jogok gyakorlásának biztos alapjául szol- ! gálhatnak. A többes szavazat tehát politikai képtelenség. Mert sem jogi, sem erkölcsi alapja nincs. Ezért nem is hisszük, hogy komolyan foglalkoznának vele a belügyminisztériumban. Érdekes és fontos azonban az ok, amely e kérdést fölszinre hozta. A kijelentésekből következtetve, a magyarság parlamenti túlsúlyának biztosítására szolgálna a többes szavazat, a nemzetiségekkel szemben' Alapja az volna ez ideának, hogy Magyar- országon a magyar elem úgy a szellemi képzettség, mint vagyon tekintetében túlsúlyban van, és igy a többes szavazat segélyével a nemzeti politikára nézve veszedelmes nemzetiségek túlságos érvényesülése megakadályozható lenne. Igazán szomorú lenne, ha a magyar állami hegemónia megtartása ilyen eszközöket igényelne. Nem. A jogegyenlőség ilyen igazságtalan megsértésére semmi szükség nincsen. A legalsó korhatár, amelyet az „általános“ választójogot követelő szocialisták is föltételül tűznek, a 20. életév. Az ország jelenlegi, 20 éven felüli férfi lakossága 4.322.960. Ebből választó 970.841, nem választó 3.352.119. A húsz éven felüli férfiaknak tehát nem egészen egy negyede választó. Nem foglalkozva ezúttal azzal, hogy lehet-e a választójogot a szociáldemokrata követelésnek megfelelően, úgy általánosítani hogy egyedüli hatara bizonyos életkor legyen, csak azt szándékozunk megvilágítani, hogy minő különbségek mutatkoznak, ha a a húsz éves kort véve alapul, föltételül a magyarul irni olvasni tudást vesszük, vagy ezt a feltételt elvetjük. Amint tudjuk, a függetlenségi párt a magyar nyelv tudásához ragaszkodik, a magát „szabadelvűnek“ tituláló nemzetközi szocialista, az ezzel rokon darabont és a velők közös érdekektől mozgatott nemzetiségi törekvések rettenetesen tiltakoznak a magyar nyelv tudásának teltétele ellen. Lássuk tehát a különbségeket. A 20 éven felüli magyar anyanyelvűek száma 2.248.166 (52° o), a nem magyaroké 2.074.794. Az utóbbiak közül magyarul beszélni tud még gazdagabb lehessél. Nesze egy szép csók . . . Isten veled ! A viszontlátásra! És boldogan ellibegett. Még mielőtt a költő a történtekről gondolkodhatott volna, már egy másik alak állott előtte. Rongyos ruhát viselt, szeme szomorúan pillantott, homlokát és arcát foltok borították, — Én vagyok a Csúfság, — szólt és hangja úgy rikácsolt, mint valami öreg asz- szonyé, — és eljöttem hozzád, hogy megköszönjem, hogy nagylelkűen protezsáltál. Milyen büszkén vándorolhatok a világot jelentő deszkákon. Most már nem pillantanak oly megvetően reám mint egykor, most tisztelnek és nem törődnek a hazug szépséggel. El a ragyogó napfénynyel, leánykacajokkal. Minden a rendszer hazugsága; csak én élek, létezem, nézz ide, mindez valódi piszok. Végre felfedeztetek, miután sokáig, sokáig félreismertek; velem kezdődik számotokra az igazi művészet, mert csak a csúfság : igazság. Miután igy a szivéből beszélhetett és a költő örök hűséget esküdött nyugodtan távozott. Majdnem örömpirban égett az arca, de még idejében eszébe jutott, hogy mint
