Szatmár, 1908 (34. évfolyam, 2-51. szám)

1908-08-02 / 31. szám

XXXSV évfolyam 3i. szám Szatmár, 1908. aug. 2. ELŐFIZETÉSI AE : Helyben : Vidéken : Egész évre 4 kor. Egész évre 6 Egyes szám ára 10 fillér. FÜGGETLENSEGI ÉS 48-AS POLITIKAI LAP. FELELŐS SZERKESZTŐ: ERÉCZY ERNŐ. Szerkesztőség : Petőfi-utca 1. szám. Kiadóhivatal: Deák-tér 3. szám. Mi!)demi>-u.ű dijak a kiadóhivatalban fizetendők. Megjelenik minden vasárnap. (V.) A „Szatmár és Vidéke“ köze­lebbi számában a vásárcsarnok kérdé­sével foglalkozva, annak sürgős felállí­tását szükségesnek mondja s a költsé­geket egy városi bank felállítása utján kívánja fedezni. A helyi lapoknak leginkább az a hivatása, hogy a város haladását, fej­lődését előmozdítani hivatott eszméket felvesse, vagy a felvetett eszméket minden oldalról megvitassa, előkészítse, a közönség érdeklődését felkeltse s al­kalmat adjon arra, hogy az ellenvéle­mények megnyilvánulásával a kérdés tisztáztassók s igv foglalkozhasson az­zal a tanács, esetleg a közgyűlés. Ez a cél vezeti lapunkat, amikor a „Szatmár és Vidéke“ vezércikkéhez hozzá szólunk. Mi a vásárcsarnok építését Szat- már-Németiben még most elkerülhető­nek s igy szükségtelen kiadásnak tart­juk. Ott van szükség a vásárcsarnokra, ahol a piac nincs központosítva s igy a közönség nagy időveszteséggel egyik helyről a másikra kénytelen menni, hogy napi szükségletét beszerezze. Ilyen helyen meg kell csinálni a vásárcsar­nokot közérdekből, hogy a közönség egy helyen megtalálja mind azt, amire szüksége van s a bevásárlás után vé­gezhesse otthoni teendőit. Ugyde ez az indok nállunk nem forog fenn. A Deáktéren öszpontositva van a vásár, s aki oda ki megy, ott megveheti összes szükségleteit éppen úgy, amint a vásárcsarnokban tehetné. Felesleges kiadás lenne tehát a vásár csarnokra nagy összeget kiadni akkor, amikor azzal a közönség kényelme nem mozdittatnék elő. Majd, ha létesül a jövő zenéje, amikor életbe léptethető lesz a millen- náris városi közgyűlés ama határozata, hogy a Deáktér parkiroztassók, akkor lesz ideje a vásárcsarnok építésének, mert akkor a piac szétosztása követke­zik s akkor a közönség érdekében fog állani az, hogy a szükséges háztartási cikkek vásár csarnokban csoportosít­tassanak s egy helyen megtalálhatók legyenek. Amiket a vezércikk indokolásul fel­hoz, azok nem jöhetnek figyelembe, mert mind olyanok, amiken segiteni lehet és szoktak is. A piactér fellocso- csolásához és takarításához nem kell okvetlenül vízvezeték, mert magát ezt a teret a rendelkezésre aJo "hordókkal is meg lehet locsolni ós lehet takarit- tatni, csak takarítsák gyakran. Nézzük meg a Deákteret egy vásári nap után, amikor takarításban részesült. Nem lehet ilyenkor panasz annak tisztasága tekintetében. Tehát gyakran keli taka­rítani. De vízvezeték nélkül a vásárcsar­nokot is csak úgy lehetne takarittatni, mint a Deákteret, t. i. locsolással, mert magáért a vásárcsarnokért nem fogják megcsinálni a vízvezetéket. Ha nem részesülne kellő tisztításban a vásár- csarnok, ott merülnének fel a tisztáta- lanság elleni kifogások A Deáktór kellő tisztogatása tehát éppen úgy megtör­ténhetik, mint ahogy megtörténhetnék a vásárcsarnok tisztogatása. A vásárcsarnokokban is ott vannak a dinye hajak ós káposzta levelek, csak eltakarítják naponként. Hát takarítsák el naponként a Deáktérröl is. Egyébiránt ez a takarítás a Deák­téren elég gyakori. s nagyon sötét szemüvegen nézi a cikkíró a helybeli viszonyokat. Nem olyan piszkos újabb időben a mi Deákterünk, mint ahogy a cikk feltünteti. Ahol nincs vízvezeték, ott alig ta­lálunk nagyobb tisztaságot más he­lyen is. Azért erre : a vízvezetékre és csa­tornázásra kell fordítani első sorban minden erőnket s amig ez nincs meg, addig hagyjuk a mellékeseket, amik közé a vásárcsarnokot is számítjuk. De a csarnok építése most azért sem érdeke a közönségnek, mert áremel­kedést okoz, már pedig elég nagy a drágaság most is, ezt fokozni szükség­telenül nem szabad. Az pedig, hogy a helypónzek ala­csonyak legyenek s ne fedezzék az építendő csarnok törlesztési részleteit s a költségeket, hanem erre a célra városi takarékpénztár állíttassák fel, kivihetetlen volt a múltban s kivihetet­len ma. Nézze meg a cikkíró a köz­gyűlés névsorát s mindjárt látni fogja, hogy a bizottsági tagok és szavazati joggal biró tisztviselők nagyobb része egyik, vagy másik banknál igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tag s nagyon kevesen vannak teljesen érdektelenek. Ezért a városi takarékpénztár felállí­tása céljából előterjesztett indítvány elutasittatott a múltban s elutasittatnék most is. Hasztalanul interpellál tehát e tárgyban az a bizonyos városi képviselő. Egyébiránt valjuk meg, hogy an­nak a városi takarékpénztárnak a fel­állítása most már nem is kívánatos. Több kárt okozna egyeseknek, mint a mennyi hasznot hozna a köznek. Ak­kor, amikor Csomav Imre bizottsági tag ezelőtt mintegy 15 évvel erre nézve indítványt tett, annak elfoga­dása minden bizonnyal nagy haszonnaL járt volna a városra, amit igazol az azután keletkezett pénzintézetek alaku­lása s azoknak mérlege. Akkor még aránylag kevés embernek s csak 2—3 pénzintézetnek érdekébe ütközött volna a városi takarékpénztár felállítása. Ma ez egészen másként van. Az igényeket kielégíti ma már a nagyszámú pénzin­tézet s ezek mellett nagy forgalomra és jövedelme/.ésre a városi takarék- pénztár sem számíthatna. A vásár csarnok kérdéséhez

Next

/
Thumbnails
Contents