Szatmár, 1907 (33. évfolyam, 1-50. szám)
1907-04-06 / 14. szám
XXXIII. évfolyam 14-ik sz. Szatmár, 1907. ápril. 6. SZATMAR. TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. .... ELÖFIZETÉSI ÁR : Ész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. ^szerkesztőség és kiadóhivatal : Deák-tér 3. szám. Miude>iti<*uiü dijak u kiadóhivatalban fizetendők. Szerkesztőségi telefon 27. szám. HIRDETÉS E K: Készpénzfizetés meliett a legjatányosabb árbau. —$> Nyilttér sora !6 fillér. <$-_ Gyermek védelem. ) Egy nagy munka kezdetén állunk, az emberi szív érzelmeit, a gyermekek szeretésót a könyö- rületességet, a ráutaltakon segíteni akarás, emberbaráti nemes érzést akarjuk embertársaink leikében felkelteni, ébren tartani. Az si hagyatott és nyomorban szenvedő gyermekek iránti konyörület követeli ezt, mert ki hinné, hogy dúló szenvedélyek, ádáz harczok és pusztító nyomor képezik rugóját majdnem minden emberi ténykedésnek és hogy az élet egy óriási küzdelem, melynek színhelyén ezren és ezren pusztulnak cl, erkölcsi vagy anyagi romlásban ; és ki hinné, hogy ezen elpusztultak zömét éppen azok képezik, kik leginkább megérdemelnék az emberiség támogatását, mert hivatva vannak a jövő alkotására, a társadalom, a nemzet és a haza felvirágoztatására. Pedig ezren és ezren jönnek ezek a világra, minden vezetés és támogatás nélkül ezéltalanul és nyugtalanul kergettetnek a kérlelhetlen sors által ide-oda, ellepve városainkat, falvainkat, hajtatva az elérhetetlen vágyak, meddő törekvések által, ismeretlen czólok felé, hivatás nélkül, mígnem bekövetkezik a csalódás, az anyagi és erkölcsi elzülés, mely elől oly sokan keresnek menekülést a fájdalmat és szenvedést megváltó halálban. S még ott is árvák, elhagyottak rna*) Bereczky Zsigmond munkálataiból. radnak, nincs a ki megkoszorúzza sírjukat, csak a természet veszi gondjaiba, csak ő viseltetik kegyelettel irántuk, egy-egy szál mezei virágot hintvén sírjukra. Bontsuk ki tehát a könyörületesség zászlaját s lépjünk be azon harcosok sorába, a ki harozi jelvényül az emberszeretetet választva, czélul tűzték maguk elé megmenteni az elzüléstől azokat, kiknek születése csapás, élete nyomor, halála pedig a megváltás. Mert nincs nemesebb czól, mint erkölcsi és anyagi támogatást nyújtani azon ártatlanul és egyszersmind védtelenül a világra jött gyermekeknek, kik kellő gondviselés nélkül, elhagyatva hányódnuk-vetődnek az akaratukon kivül megkezdett élet hullámain, kik éheznek, kik fáznak, kiket ha betegek, nincs a ki ápoljon és a kik gyakran százával pusztulnak el orvosi segély nélkül hosszú, gyötrő betegség után. Ezeket megmenteni erkölcsi kötelességünk, mert mi vagyunk a teremtés urai, nekünk lett teremtve a világ. Miénk mimlen kő, minden rog. Miénk az a fa, a mely ezer éven át nyújtja karjait a felhők világa felé, miénk a szikla, melyből az éltető forrás fakad, miénk a fű, a melynek annyi virága van, De mindezt csak akkor fordíthatjuk ózdijainkra, ha egészséges társadalommá alakulva, mindannyian képesek vagyunk igazi Kötelességünk teljesítésére. Az emberek összessége képezi a társadalmat. De mig az oly társadalom, melynek sorait eltó- velyedett, kötelességérzet nélkül elzülött egyedek sűrűn tarkítják, gyakran bomlasztó és romboló hatású, addig az oly egészséges társadalom, melynek minden egyes tagja öntudatos kötelességérzeti el teljesiti föladatát, egyedül van hivatva arra, hogy fölvirágoztassa és föntartsa mindazt, a mit az emberiségnek a teremtés adott. Mentsük meg tehát egyesült erővel, karöltve azokat, kik ha támogatásunkat nélkülözik, magukra hagyatva, már gyenge, erőtlen korukban elzüllenek, a nélkül, hogy a társadalom hasznot hajtó tagjaivá válhatnának, mert nólkülök nincs egészséges társadalom és ennólíogva nincsen boldogulás. Fel tehát munkára a Jézus nevében, ő velünk van, s Int ő velünk, ki ellenünk?! Torboszlói Bereczky Zsigmond. Színház. A meghosszabbított színi évadot vasárnap délutáni előadással nyitotta meg a direktor. A régi szereplők közül ott iau.UK ituma^nií, u many 1C7 rtarua Andort és Kiss Miklóst. Az újak közül Ritkáit kell elsősorban megdicsérnünk, ki ezen első fellépésével már is megnyerte közönségünk elismerését Güi baba szerepében. Zulfikár is uj volt Győri személyében. Még fiatal ember és jó színész lehet belőle. Balog Margit és Morvái Gizi tánczosnők is szép sikert arattak sikkes táncukkal. Este „Piros bugyelláris“ népszínmű került színre fél ház elölt. Radványi Dezső bariton énekes mutatkozott be ez este. Úgy alakja, mint játéka megállják helyüket. Szerencsés azonban még sem volt ezen első fellépte, mert be volt kissé rekedve és igy hangja T A R C Á. Daru madár. Viasza jöttél hozzánk Te költöző madár ; Mert ösztönöd súgja . .. Élénk már a határ. Lelkem oly szomorú Volt mikor elmentél, De vidám lett ujra ; Mert te visszajöttél. Kedves daru madár, Ujra látlak téged S bus emlékűn megint Éled, — ujra ébred. Elmúlt ifjúságom Émlékeit látom, Virág fakadásán; Zöldelő rónákon. Mért is szeretlek úgy ? Téged kedves madar Mikor ez az élet, Oly kietlen, — sivár. A te érkezésed Boldogságom napja ; A te bucsuzásod — Halálom órája. Károlyi János. Kapacsali macsali. (Történet a török világból) ík csalafintaságával bajba keverte apját, kárt tett minden magyarnak. Apja pedig már három hete van bezárva a török lyukba. A török lyuknak még mai időben is látható a nyoma. A török lyuk a régi várnak északkeleti oldalát képező domb alatt, a Duna felé egyenes függelékü partba mesterségesen készített barlang volt, körülbelül 2 öl magas, aljában 4—5 láb széles, feljebb mindig keskenyebb, legfelül csúcsíves alakú, éles sarokba fut össze. A mélységben oldalt egy másik nyílás is volt, amely tágasabb volt, a széleken padokkal ellátva. A törökök ez üregbe tették foglyaikat, a honnan, mint már jeleztem, a nyilás felfelé mindig kes- kenyedett, lehetetlen voit kimenekülni. Egy ágaitól megcsonkított fát eresztettek aztán beié, a melyen az üregbe lehetett hatolni. így aztán a foglyokat egyetlen ember is képes volt őrizni, sőt ha <i f it kihúzta, őrizetlenül is hagyhatta. E török lyukban volt tehát az öreg Nagy András is, akkor talán vagy tiz társával. A szegény öreg lábscbeit már valahogy begyógyitgatta s valahogy eltengődtek. Hire futott ezen napokban, hogy a szekcsöi kapaáruló törököt, amint egyszer Bajáról jött haza, az utón valaki agyonütötte, portékáit pedig elrabolta. Ali pasa nagyon mérges volt, de mert magyar nem akadt útjába, azokat a török kereskedőket verette meg, akik ugyanakkor Baján voltak és nem várták meg a tisztelt rokont. Aztán meg a török lyukhoz kirendelt őr tűnt el nyomtalanul. Azt hitték, hogy beleesett a lyukba, de hogy hiába kiabáltak utánna, majd mikor törökök száltak be a lyukba, hiába keresték. Eltűnt nyomtalanul. Pedig ott jártak a holteste felett. Az a tizenegy ember,körmével mély sirt ásott és úgy temette el. És pedig úgy történt az egész dolog, hogy amidőn az eltemetett török katona volt az őr, az a lyuk szélén elszuudikált. Arra ébredt fel, hogy a nyakát Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindénkor „Hoehe“ eredeti csomagolást. F. Háffmsnn-U Rsrhe ék Cd. Hasel (Sfáje) „Roche“ Kapható orvot* rendeletre a RylVgystertálide- % btn — Ara Ovegenkiat 4 — korona.
