Szatmár, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-24 / 13. szám
XXXII. évfolyam. 13-ik sz. Szatmár, 1906. márczius 24. f /- t'.'X'Sc* c‘ (f # „'ífev ■i •> ■. .% v 4 f v \* TAHSAI.')A I.jMI Etí SZEPíRODALMI I PETI i A F. Megjelenik minden szombaton. ...h. EL ŐFIZETÉSI ÁR ; Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. ^SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL ; Deák-tár 3. szám. Mindennemű dijak a kiadohivntnibsu firetendfik. Szerkesztőségi telefon 27. szám. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányesabb árban.--$> %ilttór sora 16 fillér. <5Birtok vételek. Az emberiség lázban van, az ingatlan birtokok vásárlásai vágyaitól. A kereslet a birtokok vételére nagy, a kínálat kicsi, úgy hogy, ma minden a mi eladó jó áron értékesíthető. A vásárokon szokatlan áron kelnek el a lovak, szarvasmarhák, sertések, — a haszonbérleti ősz- szegek túl magasra szöktek fel, a háznak földeknek még eddig el nem ért magas értékűk van, úgy, hogy egy nehány évvel ezelőtti állapotot a maival össze hasonlítva, minden birtokos embernek két annyit ér vagyona most, mint pár évvel ezelőtt. Azok a földbirtokosok a kik ezelőtt adósságaik kamatait is alig voltak képesek fizetni és állandóan fejők felett függött a liczitaczió, ma egyszerre jó módba jutottak, mert birtokuk ára kétszer magasabb, — a haszonbér kétszerannyi, akár eladják, akár haszonbérbe adják birtokukat. Ha ezen kedvező gazdasági viszonyoknak okait keressük, a legfőbb okot az amerikai pénzben találjuk meg. Az eladósodott gazdák, az úti költségre szert tevő iparosok és munkások még ma is tömegesen rándulnak Amerikába. Ott nem hagyja el ugyan őket a hon vágy, haza vágynak, de hogy a kellő anyagi eredmény meglegyen, a legnagyobb tekarékossággal és szorgalommal élnek, hogy a szükséges összeget összeszedve mihamarább haza térhessenek. Addig is mig hazajönnének itt maradt rokonaik közbejöttével, egyre-másra vásárolják a földeket és ma már az Amerikában dolgozó Vendéglőben. Elhallgatom azt a czigányt Mily érzéssel játszik............ Szív ből huzza, nem muszájból Játékából látszik ...... Oly szomorú a nótája : Szeme könybe lábbad . . . Tudj’ az Isten magamnak is Minő vágyam támad 1 . . . Ide intem magamhoz — „Hé“ Húzd el a nótámat, Oly érzéssel, mint azt a mást,, Jutalmad egy százas ! . . . Meginstálom nagyságos ur I Elhúzom én szépen : Csak az érzést, azt az érzést Ne kívánja, kérem ! Mit az előbb muzsikáltam Nem szólt az uraknak, Nem vaió az azpknak, kik Vigadnak mulatnak . . . Nem is tudom; hogy került most Ebb’ a szárazfába.................. Nag yságos ur! szivem, lelkem Van azon nótába ! Csenger Baka Elek magyarok tekintélyes száma oly nagy ffiénnyi- ségü pénzt juttattak haza. hogy a pénzbőség első sorban annak tulajdonítható. Az amerikai pénzből való vásárlások egészséges, ek, készpénz fizetés mellett történik a vétel, a föld a munkás kezén marad és igyekszik a gazda is hazájába, hogy élvezze keresetének gyümölcseit. A nagyobb birtok vételek azonban ma is ingatlan talajon nyugszanak. A társadalom nagy részét olyan egyének képezik a kik ipari kereskedői pályától irtóznak, a földbirtokkal járó uraskodhatás után vágynak, ezért minden áron birtokot bérelnek, vagy birtokot vásárolnak, — az alap pedig, a melyen az ügylet nyugszik legalább 75°/0-ra a hitel. Az ilyen természetű birtok azonban nem állandó a vevő kezén, mert a birtok mai jövedelme nincs arányban a magas vételárral. A terményeknek nincs magasabb ára ma sem, ez pedig a gazda közönség legfőbb jövedelmét képezi. A munkás kéz fogyatkozóban van, e miatt a napszám folyton drágul, a cseléd bér emelkedik, az Amerikából vissza tértek meg szokván ott a magas bért, nálunk inkább nem dolgoznak, minthogy ottani 'keresetűknek itt csak csekély részét kaphatják meg. Valami különleges tittcer és jó mód tehát a birtok vásárlásoknál, nem kecsegtetheti azokat a kik a vételt hitelművelettel tudják lebonyolítani. Az ilyen birtokok nem sokára gazdát cserélnek. Az árak azonnal hanyatlani fognak, — mihelyest a kinálat szaporodik, — a Vitézi lakodalom. Irta : Pékár Gyula. Derék kuruc volt Ádám, igazi Bottyán katonája alig husz-egypár esztendős és már is hős, — a legvitézebbek közt is kedves, mint a ráró. Nyusztos süvegét büszke kócsagtoll strázsálta, — őtet a szabadság szele mindenkép jól táplálta! Ezüst fonattal lógtak le halánték-varkocsai: kertükben ördöngösen fekete az arc és villanok a szemek, — szilaj virtus frisseli őket, mint étket a bors. Most is ott állt az árkolók közt legelői, — nógatta a kurucokat, akik sok deret, hideget meleget kóstoltak alatta, de most az egyszer nem nagyon bíztak vállalkozásuk sikerébne. — Hej kapitány uram, — szólt végre Ketskés Tamás, lekönyökelve az ásójára, — rostával merítjük a kutból a vizet! Mire megyünk a sánccal, mikor nincs ágyunk hozzá ? . . . — Majd lesz, — felelt Ádám dacosan — valahogy csak lesz, mert sehogy még sose volt. Ha törik- szakad is. miénk lesz Tarkő! Rajta fiuk . . . A legények haragosan nézegettek fel a bástyákra, — minduntalan villantak odafent az ágyuk, szakállasok s bizony kapkodni kellett a fejet, hogy a golyóbisok cirógatását kikerüljék. Egyik mégis megiapitotta szegény Szőrös Mihály tizedest. Csak annyit mondott az istenadta, hogy: — Beste labanc . . . Hej komám beteg se voltam én s imhol mégis meghaltam én ! . . . Az ilyen „treffer“-re persze hangos gunykacaj felelt a várból : — Nehéz a körmödén macskának a fára mászni ! mai őrült árak sok szerencsétlen embernek bukását fogják okozni. A birtok ára állandó hullámzásnak van kitéve, a tapasztalat azt bizonyltja, hogy a magas árak csak idéglenesek. Vásároljon azonban az a ki ezt készpénzzel teheti. Mert a pénz legbiztosabb elhelyezése az ingatlan birtok, azok azonban a kik ezt csak kölcsön pénzzel tehetik tartózkodjanak tőle, mert a jövedelem a mai árakkal arányban nem állván, nehány év múlva a kölcsön tőke elviszi a meglevő vagyont is, általában bekövetkezik az a régi állapot, hogy a mai viszonyok okozzák a tetemes bukásokat Az amerikai kivándorlás sem fog soká tartani, mert Amerika sem képes a világ minden részéről odasereglő embernek munkát és kenyeret adni. Ott is napi renden van már a munka bér esése, ami a túltermelés következménye. Ott is uj generáczió fejlődik, a népesség szaporodása aránytalanul növekszik:, nehány év múlva tömeges lesz a haza vándorlás és a kiábrándulás. Nem az illető államok közbe lépése szünteti meg a kivándorlást, hanem az ottani keresleti források hiánya. Ekkor majd az a fő ok, a mely miatt a birtok ára felszökött az is csak néhai a magas birtok árak szintén néhaivá válnak. Amerikai Magyar Szövetség. Hazánkból évente több ezer munkás vándorol I Amerikába. A megélhetés az, ami ezen embereket oly messze viszi hazájuktól, nem pedig az, hogy hazájukat nem szeretnék. Nem! mert napról-napra lá— Nehéz a sánta ebnek Bécset megjárni! . . , A kurucok is káromkodtak: — No megálljatok, — keserű lesz az anyátoktól szopott tej bennetek! — Majd fog Pölöskey uram fürjhus gyanánt még egeret enni ! Majd kiéheztetjük őket . . . Csakhogy Márton ur ép ebbe nem akart belemenni. Az az ő szerelmes titka, az tette őt egyre nyughatatlanabbá . . . Nem várhat ő tovább, pusztulni kell innen hajnalig a kurucnakl Nagy dologra, a végsőre szánta rá magát. Az éj szárnyai alatt bőszült kirohanássá! 1 -pte meg az ostromlókat, — parancsban adta ki: hírmondó se maradjon, le kell vágni mindet. De hát nem számolt ő a Beleznay huszár-éberségével és bizony maga esett vissza a feje lágyára. Az ö emberei kerültek mészárszékre s reggelre tépetten neki kellett bástyái mögé hazamenekülni. Paraszthajszái híja, hogy őt is el nem fogták . . . II. Délfelé járt másnap az idő s a véres játék után kimerültén pihentek meg az ellenfelek, — csak bolondos Márton ur volt nagyon is ébren és méregette izgatott léptekkel bástyaszobája pádimentomát. Nem is annyira a vereséget bánta ő, —-a szerelmetes szív volt az, ami oly erősen dobogott a vén latorban. Minduntalan aggódva tekintett ki az ablakon, — oda a hegyek felé, a messze, völgyi utrafnézett. Végre, — a kurucok ezt onnan alulról nem láthatták — csakugyan porfelhő jelent meg a fordulónál a távolban. Lószerszám csillant hintó villant elő a gomolyból . . . Nosza Pölöskey urain kapott a tar jfejéhez ! Az áldóját, mi lesz most ? Ez a szégyen s hozzá még, meglehet, el is csipik a Tüdőbetegségek, «'ffflÉtNfc szamár- IcöfíSgés, sferofefozis, Influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor ,, Roche“ tsreáctt eto magolást. F. H«ffmani-La Rache ék, Co. Basel (Srije),
