Szatmár, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-10-27 / 43. szám
XXXII. évfolyam 43-ik sz Szatmár, 1906. október 27. SZATMÁR. TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI ÁR ; Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. ^SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Deák-tér 3. szám. Mindennemű díjaz a Kiadóhivatalban fizetendők. Szerkesztőségi telefon 27. szám. HIEDETESEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányesabb árban.-e> Nyilttér sora 16 fillér. <$frákóczy haza térti A nagyságos fejedelem végre megpihen. A szent kihűlt hamvak nemsokára hazai földben fognak nyugodni. Kétszáz esztendő óta kisértette népét Rákóczi hazajáró lelke. A ro- dostÓMWgy hontalannak legalább földi porai fellelik hónukat e hazában. A mit az irigy sors s egyesek vakmerősége elvett a legideálisabb férfiútól, legendás szabadsághőstől, azt a késő unokák, a háládatlan utókor legalább részben adják neki vissza a miniszterelnöki marsrou tával. Az öreg fejedelem és kísérete tehát haza tér. De lesz-e itt nyugta, lesz-e itt lelkének édes pihenése ? Nem fog-e vissza kívánkozni nemes lelke Nagy Török országba, csendes ro- dostói magányába, további századokra is „hallgatni tenger mormogását“. Juttatnak e annyi helyet kihűlt tetemének, országot kitevő birtokából azok utódai a kik „annyira szerették az öreg fejedelmet“, hogy nem átallották őt elárulni, hontalanná tenni csak azért, hogy a Ju- dások pénzén, a fejedelmi birtokon szépen megosztozzanak. Oh áldott csontok : Oh megszentelt hamvak ! Attól félünk, hogy korán hozott haza a napi politika üres kortünete. Nem fogod megtalálni ides-tova Magyarországon azt, a miért annyit küzdöttél, a miért hőseid annyit hullatták vérüket, magát a népet. Nincs itt nyugalom, nincs itt béke, nem boldog még ma sem Rákóczy népe. A társadalmi megrázkódtatások, osztályok harcza közepeit tér vissza közénk az, kinek szeme előtt életében nem lebegett kicsinyes érdek, osztály irigység, hanem csak egyedül népe jóléte, a haza szabadsága. Mintha csak a kurucz és labancz világ készülne végső harczra, utolsó mérkőzésre egymás ellen, úgy készülnek egymás ellen megvívni a társadalmi osztályok a tétért, a kenyérért a döntő mérkőzést. Hoz-e hült tetemed békét, nyugalmat ? Arra felelnünk bajos volna. Hát családi tűzhelyt, fejedelmi birtokot, hazát, életet becsületet hiába áldoztál volna fel ? Nem, nem hihetjük, hogy el ne üljön a pártoskodás, a kicsinyes érdek harcza. Nem hihetjük, hogy dicső tetemeid felett össze ne dobbanjon a magyar szív egy jobb és szebb jövő hajnalán. Az ereklyék csodát kell, hogy műveljenek. Hiszen már eddig is csodát müveitek, mindőn alkotmányos uralkodónk, a lovagias utód szivét közzel hozták nemzetének szivével a közel múltakban is, ki megértette nemzetének óhaját akkor, mikor Rákóczy teteme előtt kaput tárt s evvel lovagias elégtételt nyújtott annak, kinek előde becsületét igyekezett megbélyegezni, a hazaárulónak deklaráló törvénynyel, annak hírnevét, dicsőségét történelmi nagy alakját vissza állította világ előtt a nemzet és a király. Hazájáért sokat a világon legtöbbet hazáját is elvesztett II. Rákóczy Ferencz századok múlva támadt föl sírjából, de eddig sem volt halott, hire dicsősége élt, most csak megujho- dott, — hogy annál nagyobb, annál dicsőbb legyen. Nemzetünk nem hál/ km nagyjai iránt, a néma csontokat átadjuk az utókornak, hogy Rákócz}'- szellemétől tanuljanak hon szeretetet. T. Z. Világosság - Szabadság. Október harminczegyedike a világosságnak fenséges ünnepe! Tizennégy-tizenöt évszázad nehéz éjszakája hanyatla jól megérdemelt sírjába azon a világraszóló október harminczegyedikén a ezerötszáztizenhetedik évben, hogy feltűnhessen újból a hajnal pirkadás, hogy beteljesüljön immár harmadszor az isteni szózat : „Legyen világosság!“ És a nagy alkotó uj életre, munkásságra ébresztő szavát megértette széles e világ. A vak éjszakában csak sínylődő tudás, az éj ólom szárnyai alatt nyögő művészet, a sötétség nehéz bilincsei által lenyűgözött lélek a mint megórezi a világosság által felüdi- tett uj atmospkerát, mind, mind örömmel zengi a himnuszt: Legyen dicsőség a magasságban a fény, — a világosság áldott Istenének ! A fényben és világosságban azóta lett gazdagon virágzó, dúsan gyümölcsöző fává a tudás, azóta lett sokoldalú, szinponpás, a tökéletesedés magasztos czélja felé haladó, a művészetek minden ága is, a lélek ezóta jár öntudatosan az igaz vallásosságnak kies ösvényén, melynek végéről a világ világossága szórja felénk káprázatosán fényes sugarait! Üljünk azért ünnepet minden évfordulón egy szívvel lélekkel, mint ilük a világosság fiaihoz és leányaihoz, hiszen október harminczegyedike a világosságnak fenséges ünnepe ! Október harminczegyedike a szabadságnak is örökké élő ünnepe ! Az éj nyűgöz, a sötétség bilincsekbe ver, a vak homály szolgákká te- szen ... a fény felemel, a világosság szárnyakat teremt, a nappal ujult erőt, szabadságot ad nekünk. Oh ha testileg is jobb szabadon halni, mint a szolgaság csörgő békjóíba zárva élni vaj= jón mint sóvárg — eped szabadság után az isteni szikra, a lélek, hogy száguldva repülhesse be az ösmereteknek, a művészeteknek, az igaz vallásosságnak, a tiszta hitnek vége beláthatatlan kies térségeit ? 1 De hajh ! tizenöt hosszú évszázad alatt a szolgaság erős bilincseit hatalmasan megalkotta a hierarchia, a Klérus! Oh nem csoda, hogy mikor újból elviharzott az Ur TÁRCA. Virágos kertekben. ■gos kertekben na virul a rózsa: Sok dalt elzengenek A poéták róla .... Gyönyörű virág is : Dísze minden kertnek, (A költők rá mindig Szebb-szebb rímet lelnek !) Én is úgy szeretem, Nekem is virágom: Megifjul a szivem, Ha virulni látom . . . De azért dalt akkor Még se irtain róla : Nekem úgy kedvesebb Egy — elkésett rózsa .... (Csenger) 0 Baka Elek. A szép boszorkány. — Irta : Pataky István. — I. Anna meg is várta. Mondták ugyan, hogy a szomszéd Kesely Balog fia, a Jóska, azzal az ürügygyei, hogy Andrást már szétvágták a labancok, el akarta feleségnek csábítani, de a leány nem ment. Meg ott volt András öcscse Szőrös Szabó Dani, a hires vadász, ez sem engedte. Olyat is mondtak, hogy nem egészen a bátyja számára őrizgette. De hát sokat beszélnek az emberek, a minek legtöbbször fele sem igaz. Akármint is volt, sem a Balog gyerek nem mert mukkani a kuruc előtt, a Dani pedig meg sem várta a lakodalmat, hanem elkérte az András ruháját, hogy ő elmegy Bercsényihez, tárogató* helyett tárogatósnak. András még üzenetet is küldött a fővezérhez, hogy azért, hogy ő megházasodott, elmegy ám labancot aprítani, csak tessék neki izenni! A lakodalom a háborús világhoz képest fényesen sikerült. És pedig az akkori szokásoknak megfelelőig korán reggel „éhhomra“ s a mennyasszony meztelen lábbal járult az oltár elé, annak jelzéséül, hogy szegény leány és csak úgy lesz csizmája, ha férje vesz. A férjnek szabad csizmát venni és vesz is, de a vőlegénynek nem, mert Írva vagyon : „a nősülő legény ne csináltasson mátkájának csizmát, mert az Isten parancsolata ellen vagyon.“ (V. Mózes XXII. r. 5. vers.) A hires tárogatós azonban bicentős maradt. Az átkozott labancgolyó valami csont mellé fészkelhette magát. A deliségböl ez által veszített ugyan András, de pótolta helyette a hírnév, a mi mint Bercsényi kedvencét vette körül. Az asszony is szerette. Néha-néha ugyan esett egy megjegyzés, de hát Istenem, az még a mai időben is megtörténik. Aztán azok az asszonyok annyit szeretnek beszélni. Csepet sem lehet csudálkozni, ha néha a férjek is szóba kerülnek. Hogy hát András, kuruc létére mennyire meg- jámborodott. Hogy talán nem is a lábába, hanem a fejébe ment a golyó. Vagy hogy tulajdonképen nem lett egy golyóval több a testében, hanem inkább mint ha kevesebb volna egy kerékkel a fejében, mint azelőtt volt. Különösen Kesely Balognénál mondogatták ezt, a kinek fia a Jóska csak azért is elvett egy olyan leányt, a kit azelőtt nem akart elvenni. András nem törődött az asszony járásával. Bízott benne feík aül és ő már sokszor aludt, álmodott a kurucok , a midőn haza került. Ha éppen felébredt, megkérdezte tőle, hogy hol volt. A felelet mindig ugyanaz, hogy a szomszédban Keselynónál. Sirolin a* IMfjat la a teftsdljrt, mcgsxaa- • MMeöt, vffladlM, éjjeli Izzadlst Tüdőbetogségek, nummk, szamár köhögés, skrofoiozís, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat Is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti Ctomaffolást. F. Hoffmanu-La Hoch© & Co. Hasel (Svájc),
