Szatmár, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-01 / 35. szám
XXXII. évfolyam. 35-ik 9z. Szatmár, 1906. szept. I. SZATMÄR / /SS"** SfJÍLX • TÁRSADALMI LS SZÉPIRODALMI HETILAP. v 5.,Megjelenik minden szombaton. / ELŐFIZETÉSI ÁB ; Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. jSzERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL ; Deák-tér 3. szám. Mindennemű dijak a kiadóhiTataiban fizetendők Szerkesztőségi telefon 27. szám. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányozabb árban.-*> Wyilttór sora 16 fillér. <^Minél több iskolát. Nehány év óta iskoláink folyton szaporodnak, 111a már városunk kulturális intézményei eg)’ modern város minden követelményeinek megfelel. Evről-évre párjával alakultak a középiskolák, valamennyi a megváltozott viszonyok folytán nemhogy feleslegesnek, hanem nélkülözhetetlennek bizonyult. A két íógymnasium közzül a kir. katho- likust a kormány állította föl, az ev. ref. fő- gymnásiumot küzdelmes időkben a református egyházak, protestáns férfiak és a város áldozat készsége. Ennek a két gymnásiumnak köszönhető leginkább, hogy a város kulturális é; anyagi fejlődése, oly hatalmas lendületet nyert, melynek folytán városunk a magyarország törvényhatósági joggal biró városai között foglal helyet. Felbuzdulva az elért sikereken egyházaink és városaink vezető férfiúi, a társadalom kiválóságai belátták, hogy egy város leginkább a kulturális ügyek fejlesztése, mindennemű közép és szakiskolák létesítésével lehet nagygyá és boldoggá tenni. Évről-évre újabb és újabb iskolák fölállításán buzgólkodtak, részben állami támogatással ma már elértük, hogy bármely közép iskolai képesítőt városunkban megszerezni lehetséges. Városunkban a két főgymnásiumban évenként mintegy ezer tanítvány nyer oktatást, van református tanitónőképezdénk, felsőbb leányiskolánk, van katholikus tanítónői, óvónői, fita- nitói képzőnk, felsőbb kereskedelmi iskolánk, zene iskolánk. Már ópitik a mezőgazdasági és vincellér iskolákat, a közel jövőben az ipari szakiskolát. Azok akik ezen iskolák felállításához akár személyes közreműködéssel, akár anyagi áldozatokkal hozzá járultak, voltak a város legkiválóbb jóltevői, mert mint az élet megmutatta, az iskolai év kezdetén egészen át változik a város képe mindenütt nyüzsgő fiú és leány növendékek töltik be a várost. Ilyenkor egyik másik aratás áll elő, az iparosok és a kereskedők aratása kik az iskolai év kezdetén a városunkba sereglő ezerekre menő családok szükségleteit elégítik ki. Az, iskoláknak is meglehetős küzdelmes volt a fentartások, de most mintegy újabb éra tűnt föl, a növendékek megszaporodásával, az iskolák anyagi helyzeteinek fellendülésével, a mely anyagi helyzet javulása leginkább annak köszönhető, hogy minden téren annyian vannak a jelentkezők, hogy a tandíj az cxistentiát, már részben biztosítja is. Városunk tehát eljutott már azon pontra, hogy a város és a megye különböző rangú és rendű családok gyermekei, azoknak jövő pályá- jok szerinti neveltetésre keliő iskolával bir. A nevelés ügyében felekezeti külömbség nélkül bennünket városi polgárokat, egy nagy érdek közösség köt egybe, és pedig az, hogy továbbra is uj intézetek fölállításával kell foglalkoznunk, uj iskolákat kell szereznünk. Meg kell a létezőket tartanunk tovább fejlesztenünk, és újakat kell fölállítanunk, azokat a melyek az emberi különböző foglalkozásnak előfeltételei, áldozatok árán is létesíteni kell. A legszebb és leghasznosabb beruházás az, a mely a művelődés czéljait szolgálja. Még távol állunk attól, hogy a közép iskolai oktatást is ingyenessé teliessük, de még is elértük azt az időt, a midőn a különböző foglalkozásra számtalan életpályára alkalmat és módot adhatunk. Folytassuk teliát a megkezdett munkát, mert azon százezerek érdeke, a kik mint tanítványok városunk falai között nőnek fel, örökre vissza gondolnak, szivökből a város iránti jó érzést, szeretetet, az érdeklődést, az idő nem törüli ki sem, még akkor sem; ha őket a sors tőllünk messze szóllitja. E mellett pedig városunk anyagi jóléte az iskolák szaporodásával előbbre halad. Előkészület a szüretre. A must hibátlan erjedésének, a bor fejlődésének és jó minőségben való eltartásának első és legfontosabb feltétele a tisztaság. Ez okból, mielőtt a szüretet meg- kezdenők, rendbe kell hoznunk a pincét, a présházat és mindazon eszközöket, melyek a szüret idejében használtatnak Nagyon elterjedt az a rósz szokás, hogy a boros pincébe rakják el a zöldséget, a burgundi répát, savanyított káposztát, ecetes uborkát, tejet, friss vagy füstölt húst, és sok más rothadó, vagy penészedő anyagot, melyek a pince levegőjét megfertőwk, bűzös, rodhadt szagot terjesztenek s különféle penészek képződésére bő alkalmat szolgáltatnak. Ezek aztán a hordó nyílásain, sőt a hordó dongáin keresztül a hordóba jutnak és bőrbetegségeket, ecetesedést, megsavanyodást idézhetnek elő, a bornak dohos vagy penészes szagot adnak s a bort elrontják. Ezeket az anyagokat tehát a boros pincéből el kell távolítani. A hordók oldalait, leginkább alsó dongáit s a gántérfákat, a reájuk rakodott penésztől, arra való erős kefével alaposon meg kell tisztogatni, a pincét ki kell söpörni és jól ki kell szellőztem!, a mi természetesen nehány napot vehet igényibe. Alkonyaikor. I. Ne fájjon az soha se’ néktek, Hogy mit mond rólam a tömeg, Hogy fogja szórni majd síromra, Virágok helyet a követ. Hogy a földön hiába éltem : Ti nem vádoltatok soha. Másnak pedig az Ítéletre Egyáltalában nincs joga. II. Majd össze-össze gyűltök olykor, Csak én hiányzóm egyedül, Tudom, hogy majd mindnyájatoknak A szeme köryel tele gyűl. De ne sírjatok soha akkor, Mikor látják az emberek, Könyütök csak arra való lessz, Hogy titkon kinevessenek. III. Bizony nehéz ut vár reátok, Segítségre hiába vártok. Amit magatoktól elértek : Csak annyit fog adni az élet. Lehet, hogy elhágy az erőtök S az ut felén már összedőltök. Reátok tapos durva lábnyom S úgy vergődtök a rögön, sáron. De egy zugás a nagy világnak Egy sirgödröt nektek is ásnak. Ha elvégződik a földi ut, Bizony ennél több másnak se jut. G. Diószeghy Mór. Tévedések vigjátéka. Irta : G. Diószeghy Mór. Sok dolgon alig tud az ember eligazodni. Nekem is van ilyen esetem. Az ördög se tudná, hogy okosodjam el rajta. A dolog a maga egészében, mondhatni, világra szóló fontosságú; népek, nemzetek bölcsei törik a fejüket századok óta helyes megoldásán és bizony még mindig nem éppen sikerült mindenütt. Nem csodálkozom rajta, Reám az egész dologból csak egy alig látható parány, vagy talán még annyi sem tartozik és mégis — mint mondám — nem tudok tisztába jönni vele. A dolog maga egészében — mint ezt is mondám — nagy kérdés. Az egész világon zsidó kérdés név alatt van forgalomban. A nagy kérdés körül világok, országok népei két táborra oszlanak, az egyiket hívják filoszemitának, a másikat antiszemitának ; ezt az utóbbit nálunk magyarul igy muncHák: üsd a zsidót! Reánk magyarokra ebből a nagy át ís- ből most már alig esik valami, de mégis esii. és ifiből a valamiből reám is esik vaiam'cske. Erről . karok beszólni. De ne tessék megijjed , nem ve rík- kezni akarok. Megesnék belé! k . iséges b .lóság az egész, sőt annyira bohóság, bog” ;1 lehet e' jsz jogosan keresztelni tévedések vigjáVi. anak. Üzletfeleimnek azon tekintélye:, számú serege, amely — közönséges szólásforma szerint — rendezetlen vallási viszonyok között él, sajnos, megrögzött és jarithataílan antiszemitának tart. Mind, egytől-egyig. Persze, hogy ennek is az újság, az irodalmi működés az oka. Sok bajt csinál ez nékem, ha annyi hasznot is hozna, szinte kibírhatnék egy kisebb kaliberű követválasztást. így meg, sokszor, a legszebb speculáci- ómat rontja halomra. Például Friedmann ur, az illédi korcsmáros, mióta a tavaszi szerencsétlen zabüzletet kiírtam, kerül s ha találkozik velem, az égre is néz, a földre is néz, jobbra-balra is néz, hanem az én hervadt ábrázatomra csakugyan nem néz. Ez ugyan még nem volna baj, mert hiszen én magain is tisztában vagyok azzal, hogy az ón ábrázatom régen volt olyan, — ha ugyan volt valaha — hogy kedvteléssel néztek volna reá az emberek ; nagyobb baj ennél az, hogy a zabüzietnek is vége. Friedmann úrral vége. Pedig ennek most már közeledik az évedja. Hol keresek én most már egy másik Friedmann urat ? Rossz hírem van. így vagyok a két régi kipróbált falusi zsidó ügyfelemmel is. Nem szeretnek. Istocinak tartanak, csak éppen, hogy egyfalusiak vagyunk, azért nem szakítanak velem nyíltan, de már aiig-aiig mennek bele velem egy-egy üzletbe ; ha sikerül is olykor egyetA nagytiszteletü lelkész és t. § «, ’ Ä •• i i L a hol mindenféle tankönyvek, tanító urak szives figyelmébe U CíTWITf - PS Í-PT1£17P‘P 117. PtPTTlftT. tanszerek, papír- és Írószerek ajánlom dúsan berendezel! Iskolai A-Vlljf * OÖ IdllD/lÖl UZllt/ lOMlC t, a legjatányosabb árak mellett kaphatók. A tiszántúli ev. ref. egyházkerület összes kiadványaiból és zsoltáraiból, valamint prot. írod. művekből nagy készletet tartok. A kiadásomban megjelent és elterjedt Szatmármegyei irkát, melynek belső szövegét Mihály Ferenc szatmári áll. isk. igazgató irta, ajánlom becses figyelmébe. Szives pártolását és nagybecsű rendeléseit kérve, előre LI..«.»*«» ALtÍA» iskolai könyvkereskedése és tanszerraktáej sí ígérem a pontos, gyors és szakavatott kiszolgálást. Kiváló tisztelettel nilv>fcdl Midiid! SZATftIÁR íiÉíiíiETI, Deák-tér 9. szám.
