Szatmár, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-01 / 35. szám

2

S Z A T M í R.

szept. 1.

Ha már a pince levegője egészen szagtalan és tiszta, következik a hordók és kádak belső felületének megvizsgálása, azaz annak megítélése, vájjon a hordónak nincs e rossz szaga, vagy nem penészes-e a belseje. Nyissuk fel te át a hordó aknáját (száját) és szagoljunk bele: ha annak tiszta vagy kénezésre emlékeztető szagát érezzük, a hordó valószínűleg jó; de meg- eshetik, hogy egy igen vékony rétegű és csak itt-ott mutatkozó fehér szinü penész a hordónak nem ad még rósz szagot, de a bort már elronthatja. Meg kell tehát minden egyes hordónál győződnünk annak tisztaságáról olyképen, hogy egy kis darab kénszeletet (einslag) meg- gyujtva vas sodronyon a hordóba eresztünk; ha az tovább ég, úgy a hordó teljesen penészmentes és a must, vagy bor befogadására alkalmas, — ha azonban a kén a hordóban elalszik, ez annak a jele, hogy a hordó belseje penészes. Ilyen hordóba mustot, vagy bort fejteni nem szabad. Némelyek ezen úgy segítenek, hogy a hordó csapszögét és akonáját kiveszik s hordót 1—2 óráig nyitva hagyja, ezen idő alatt a hordó friss levegővel megtelik; a kén most már jól ég a hordóban. Ám de ezzel a penész nincs eltávolitva s a hordó most is penészes maradt s még nem használható.

Az üres hordók tisztántartása.

Tapasztalásból tudjuk azt, hogy a hordó, ha csak kevés bor marad is benne, ecetes, vagy penészes lesz s igen sok vesződséggel jár az ilyen hordók tisztogatása ; azért valahányszor a hordóból a bort lefejtjük, tisztára ki kell azt hideg vízzel többszörösen mosni s minden seprőrészt, vagy üledéket alaposan kiöblögetni, azután kicsorgatván a vizet, a csapszöget be kell jól verni, a hordót arzénmentes kénszelettel ki kell kénezni és ké- nezés után azonnal jól beakonázni. A kénezésre igen célszerű a kénezú ukona, mely azért igen ajánlható, mivel az el nem égett kén nem csepeghet a hordó fenekére, azt pedig minden boros gazda tudja, hogy ha a kén a hordóban felszaporodik, a must forrása alatt attól a bor záptojás szagot kap, melytől igen nehezen lehet megszabadítani,

Az üres hordókat havonta be kell kénezni, mert különben, kivált nedves pincében, a hordó könnyen penészes lesz. Gyakran kénezet.t hordókat, mielőtt azokba mustot, vagy bort fejtenénk, hideg vízzel több szőrösen ki kell öblögetni, mert a gyakori kénezés a bort savanyúbbá teszi.

Penészes és ecetes hordók megtisztítása.

Penészes hordókból a penészt egyszerűen hideg vizzel, vagy kiforrázással nem lehet letisztogatni, hanem ki kell venni a hordó egyik fenekét s a penészt, meg az alatta levő borkövet és egyéb leraleódást arra alkalmas vakaró vaseszközzel le kell vakarni egészen a fa felületéig, azután gyökérkefével alaposan le kell kefélni s hideg vizzel jól kiöblögetni, utána forró vizzel a hordót meghengergetni s végül ismét hideg vizzel kimosni. A fedelét hasonló megtisztogatás után a hordóba vissza kell helyezni s aztán a hordót ki kell kénezni.

Sokan a penészes hordókba forró vizet öntenek, mely kisebb hordókban a penészt ugyan elpusztítja, de azt idézheti elő, hogy az igen penészes hordókban a penészszag beveszi magát a hordó fájába, s penész- szagu lesz tőle a must, s a bor is.

Nagyobb penészes hordókat az előbb leirt módon kell megtisztogatni, de semmikép sem ajánlható azon eljárás, hogy az egyik feneket kivéve, szalmát égessenek el a hordóban, mert az igy származó füst úgy qeveszi magát a fába, hogy attól több éven át füstös izü lesz az ilyen hordóban tartott bor.

Az ecetes hordókat hasonló módon kell megtisztogatni, azon különbséggel, hogy ezeknél minden hektoliter forró vízben 4 kilogramm jegeces szódát oldunk fel és előbb ezen szódaoldattal áztatjuk ki az ecetes hordót, azután gondosan forró vizzel, utóbb hideg vizzel kimossuk, mindaddig, mig a hordóban már legkisebb ecetes szag sem érezhető.

Az uj hordók előkészítése.

Az uj hordótól a benne tartott bornak sajátságos ize és szaga lesz. Ezen kellemetlen hatást kikerülendő, az uj hordókat a bor befogadására elő kell készíteni. Ha az uj hordót magunk készítjük elő, forraljunk fel egy 6—7 hektoliteres hordóra 100 liter vizet, oldjunk fel ebben 2Va kilogr. szódát, öntsük azt a hordóba s az akonát gyengén beverve, hengergessük a hordót minden oldalra, áililsuk fel hol az agyik, hol a másik fenekére ; néhány órai ily kezelés után ereszszük ki ezen lúgos barna vizet még langyos melegen, azután öntsünk a hordóba ismét forró vizet, hengergessük ; meg ezzel is minden oldalára, bocsássuk ki ezen vizet is, s ekkor öntsünk bele egy hektoliter vizet, melybe előbb apródonként és folytonos keverés közt 2 kilogramm angol kensavat kevertünk s ezzel ismételjük azon eljárást, melyet a szódaoldattal végeztünk. Ha a kénsavas vizet kiöntöttük, több napig hagyjuk a hör- I dót hideg vizzel állani. Kő: n a vizet naponta változ- J tassuk meg és pedig minaa ..ig, mig az utolsó viz is színtelen és Ízetlen marad.

Minden törekvésünk dacára sem lesz a hordó olyan tiszta és szagtalan, hogy abba valamely kitűnő ó-bor befejtését ajánlhatnám. Legcélszerűbb az igy előkészített hordókban is először mustot erjeszteni.

Erjesztökádak sajtó és más edények.

A szüretelési eszközöket a múlt évi szüret után a gondos gazda tisztán lemosogatja s megszárogatva a présházba, vagy a pincébe eltcszi. De minden elővigyázat mellett is megesik, hogy ezen eszközök egyike, vagy másika penészes lesz, különösen nedves, szellő- zetlen pincékben. Meg kell tehát a prést és a szürete-, lésnél használandó minden edényt és eszközt vizsgálni s a penészes részeket kefével letisztogatni s vizzel lemosva, és megszárogatva, a szüretre tisztán elkészíteni.

A szüretelés.

A szőlő érése.

A szőlő elvirágzása után a bogyók kezdenek fejlődni s kedvező időjárás mellett elegendő esőzés és meleggel, a gazda örömére, a bogyók mindjobban édesednek s szép napos időben szeptember hó végére, vagy október hó elejére teljesen megérnek. A szőlő, fejlődése kezdetén, igen savanyu izü, — cukros, édes ize nem is érezhető, későbben már a savanyúság helyett mindinkább édes izü lesz, végre a bogyók meglágyulnak, átlátszóbakká lesznek, megsárgulnak, vagy élénkpiros, vagy sötétkék szint nyernek és akkor azt mondhatjuk, hogy a szőlő megérett.

A cukornak ezen folytonos képződésére jó meleg napok szükségesek, de tudnunk kell, hogy a cukrot a szőlőfürt felett levő 5—6 levél késziti, azért igen nagy hibát követnek el azok, a kik a szőlőt levelezik, azt gondolván, hogy a nap hevétől megbarnitott szöllő jobban megérik, mint az a fürt, mely a levelekkel borítva van. Ha leszedjük a leveleket, a szőlló csak kissé megaszalódik, de cukor többé nem képződik; azért soha sem szabad a leveleket a fürt felett leszedegetnf.

Semmi sem bizonyítja jobban a szőlő érésére, s a cukor képződésére a levelek fontosságát és nélkü- lozhetlenségét, mint a szőlőpenész- (peronoszpóra-) betegség, mely ellen, ha elég idejében nem védekezünk, a levelek elpusztulnak, leszáradnak, azok nélkül a sző- löfürt nem fejlődik és terrmésünk teljesen megsemisül. Épen azért, hogy a szőlő leveleit teljes épségben megtarthassuk, még mielőtt a szőlőpenészt észrevennénk, már virágzás előtt meg kell a szőlőt 1 százalékos réz- gálic és oltott mészkeverékkei (bordói keverék) permetezni s ezt a nyár folyamán még 2 százalékos oldattal a szükséghez képest 2—3-szor megtenni, hogy a levelek tápláló képeségét minden módon megőrizzük.

„Gazdák Lapja."

Hírek.

— Öröm a jegyzőknek. A községi és körjegyzőknek eddig mindig hónapokig kellett várniok, mig fizetési kiegészítésüket kiutalványozták. Ezen visszás állapotot megszüntetendő a belügyminiszter most rendeletet intézett az összes vármegyékhez, melyben felhívta azokat, hogy a jegyzőknek 1907. évi fizetés kiegészítésére vonatkozó fökimutatását az őszi közgyűlésen tárgyalják le és azután azonnal a belügyminiszterhez terjesszék fel. A belügyminiszur a fizetés kiegészítéseket még ebben az évben me -fogja állapitaui úgy, hogy 1907. január 1-től a jegyz ő fizetés kiegészítések elöleges havi részletekben lesznek kiutalványozva.

— Változás egy szerkesztőségben. Csomay Győző a „Szatmár-Németi“ szerkesztője szept. 1-én, nevezett lap szerkesztőségéből kilépet.

— Nyilvánossági jog. A vallás és közoktatásügyi miniszter a szeptember 1-én megnyíló kereskedelmi iskolánknak a nyilvánossági jogot megadta.

— Helyreigazítás. Előző számunkban közöltük, hogy Asztalos Sándor a gazdasági és iparbank r. t. ügyvezető főkönyvelője biciklijével elgázolta Czillich Dezső öt éves ki< gyermekét és a gyermek súlyos sérüléseket szenvedett a karja is eltörött. Bár hírünket illetékes helyről kaptuk azonban annyiban nem felel meg a valóságnak, hogy a gyermek karja eltörött volna, — mert csak is horzsolásokat szenvedett pár nap alatt meg gyógyul. — Az elgázolás pedig csak is a véletlen szerencsétlenség következménye, — mert a gyermek az egyik utca széléről olyan időben akart Asztalos előtt ált szaladni a midőn már a biciklit feltartóztatni vagy őt kikerülni nem lehetett, ezért hirtelen leugrott az ugrás folytán ő maga is leesett, és az elengedett bicikli horzsolta le a bőrt a gyermek kezéről.

— Hivatalos órák megváltoztatása. A n.károlyi Pénzügy Igazgatóság rendelete folytán a helybeli kir. adóhivatalnál a hivatalos óra szeptember hóban reggel 7-től d. u. 1-ig, október 1-től kezdve pedig reggel 8-tól d. u. 2-ig fog lenni. Pénzkezelés szeptember hó 8—12-ig s októbertől kezdve pedig 9—1-ig.

— Szüreti mulatság. Az iparos ifjak köre, a f. évi szeptember hó 16-áu, Iiákócy utcai Otthonában szüreti mulatságot rendez.

— Munkássors. Suta Demeter Zsadányi gazda ezelőtt egy évvel kivándorolt Amerikába. Suta levélben kapott munkát egy kőszénbányában és keresményéből tartotta fenn itthon hagyott családját. Most mint értesülünk egy bányaszerencsétlenség alkalmával a fejére esett egy nagy darab kő, mely úgy összezúzta, hogy szörnyet halt. A szerencsétlen embert kenyér nélkül maradt feloségo és két kis gyermeke gyászolják.

— Halálozás. Jelinek Róza, Jelinek Gyula szat- márhegyi lakos 18 éves leánya e hó 25-én hosszas szenvedés után elhunyt.

— Emlékeztető. A szatmárnémeti önálló asztalos iparosok táncmulatságára, a kik meghívót tévedésből nem kaptak, de arra igényt tartanak, forduljanak a rendező bizotsághoz.

— Pervesztés miatt gyilkosság. Waldmaun Éliás és Magály Vaszily beregrákosi lakosok hosszú ideig pert tolytattak egy ingatlan birtokért, A per Magály Vaszilira jogerősen kedvezőtlenül végződött, de Waldmannak az ingatlant nem akarta átadni. F. hó 21-én Waldmann, miután a töbszöri felszólítás eredményre nem vezetett, kiment a megnyert ingatlanra és ott áli- tólag tengerit tört. Ezt Magály Vaszily nem akarta engedni, szóváltás támadt közöttük, melynek hevében Magály egy dorongal úgy fejbe ütötte Waldmant, hogy ez a súlyos fájdalomtól földre rogyott Később annyira magához tért, hogy hazavánszoroghatott, de az élő hivott orvos csak súlyos agyrászkódást konstantálhatot ami három órai szenvdés után megölte a külömben életerős embert.

— Gazdasági akadémiák szervazóse. Illetékes helyről jelentik, hogy a gazdasági tanintézeteket, — az 1906. évi budgedben foglalt felhatalmazáshoz képest, — még a f. év folyamán akadémiákká szervezik át. Ezek szerint tehát a magyaróvári akadémián kivid, a debreceni, kassai, keszthelyi és kolozsvári gazdasági tauintOzeteket is az akadémia színvonalára fogják fölemelni. Gimnáziumban, vagy reáliskolában érettségi bizonyítványt nyert ifjak, valamint jeles eredménynye) érettségizett felsőbb kereskedelmi iskolai növendékek már a f. év október 1-től 3-ikáig jelentkezhetnek fölvételre.

— Anna bál. A bikszádi fürdőn, szombaton, e hó 25-én tartották meg az idei Anna-bált, amely évenként a környék és a fürdőző közönség kedvelt mulatsága szokott lenni. Ez alkalommal is a nagy számban megjelentek a fürdőhely nagytermében Fátyol József cigányzenekara mellett a reggeli órákig mulattak.

— GyBmölcsfatenyésztési jutalomdijak. A magyar földhitelintézet által alapított, a községi faiskola kezelő tanítók és gytimölcsfatenyésztést oktató kertészek érdemeinek jutalmazására szolgáló jutalomdijakat Darányi földmivelésügyi miniszter az e célra alakult bizottság javaslata alapján a következőknek adományozta : a 600 koronás I. dijat Makay István békéscsabai gazd, isin. isk. tanítónak; a 400 koronás dijakat: Prager

_ ---------------------------- oll» JOLX őrt eiBörendLű ——- "■ .

im

imlialeslö és vegyészeit tisztító intézete

(varOsliáz mellett) © Z Jk. TM A R X3 eak-ter £

lakú és möátlf Tirteak itus Baját kis. IV

S3

egyet nyélbe ütni, a Bertalan zsidó a végón rejtelmes hangon mindig kiköti hogy : aztán az újságnak tessék békét hagyni.

így vagyok a nagyobb cégekkel is. akikkel olykor érintkezem. A múltkor Biehnenfeld ur, a Gsengeri et Comp-tól a saját békés hajlékomban vont felelősségre, a miért az újságban azt mertem róla írni, hogy lőcslábu. Csak az Isten őrzött, meg a feleségem, hogy jól fejlett kezei érintkezésbe nem jöttek szenvedő arculatommal. Némely igaza is veit, mert olyan egyenes lábszárai voltak, mint a uádszál.

így vagyok az összes feleimmel. Fanatikus antiszemitának tartanak. Persze magam kacagom őket. Csacsik. Fel se gondolják, hogy én élni se tudnék nélkülük s ha egyszer fölkerekednének és kivándorolnának Palesztinába, ki tudja, hogy nem mennék-e utánuk rabbinusnak. De hát csak hadd maradjanak meg az ő boldog hitükben ; mert aztán igy következik ebből a dolognak másik, mulatságosabb oldala. Mert mig ők kérlelhetetlen antiszemitának tartanak, addig igen sokan meg éppen zsidónak tartanak.

Ennek két oka van. Az egyik a Móric név, a másik pedig, hogy a lakásom szemmel es nagyon közel van az utcára. Olykor mulatságos dolgok fejlődtek ebből.

...A Haas Mór druszám, baromfi- és tojás-nagykereskedő (Budapest, Klauzál-utca 14. szám, saját ház) régóta üzleti viszonyban volt velem. Fogalma sem volt és nincs ma sem a rendes foglalkozásom felöl, kartársnak és hitsorsosának tart., ilyen értelemben küldözgeti leveleit.

(Folyt, köv.)