Szatmár, 1905 (31. évfolyam, 1-51. szám)

1905-02-25 / 9. szám

XXXI. évfolyam. 9-ik sz. Szatmár, 1905. febr. 25 SZATNAR. TÁRSADALMI Étí SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. ^Szerkesztőség és kiadóhivatal : Deáktér 3. szám. Mindenu^mü dijak a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: Késipéuafiietée mellett a legjutányosabb Árban. Nyllttér sora 16 fillér. Kijózanodás. Előre jelezzük, hogy nem politizálunk. La­punk nincs be rendezve politikára. Hála Isten­nek ! Ezentúl már-talán remélhetjük, nem lessz oly kelete a politikának a magyar nemzetnél. Megcsömörlhetett tőle. A magyar nemzet ezentúl nem lessz politikus nemzet, mint eddig volt; hanem lesz munkás, dolgos nemzet. Ezentúl dolgozni fog a magyar, s dolgozni kell, hogy szellemileg is, anyagilag is erősödjék gyarapod­jék. A kifejlett magyar műveltség és a megerő­södött magyar gazdaság, vagy mondjuk gazdag­ság, meghozza mind azt, a mire vágyik, a mire szüksége van, a mit a nagy politikussággal nem tudott elérni. — A mai politikai helyzet, politikai zűrza­var, melyet; az erős politikai küzdelmek idéztek elő, meggyőzték a nemzetet arról, hogy társa­dalmi fejlődésének egyáltalán nem fő kelléke a politika. E cikknek is az a czélja, hogy közelebb a mai politikai helyzetnek társadalmi életünkre vo­natkozó hatását viszonyát fejtegesse. Minő tapasztalatot nyújt a politikai élet ed­digi folyása az egyéni és a társadalmi életre ? és mik voltak következményei ? A felelet rövid, és nem fényes, nem vi­gasztaló. Az eddigi politikai élet, lélektanilag azt a gondolatot érlelte meg különösen a magyar em­berben, a magyar középosztály tagjaiban, a mi a régi, jobbágy rendszerből, — melyet Petőfi igy énekelt meg; nem irok, nem olvasok,' ón ma­gyar nemes vagyok! Jól készítsd paraszt az utat, stb. stb. — is származtatható, hogy nem kell dolgoznia, ha nem úgy megy a dolga, a mint kéne lennie, rósz állapotának az oka a politikai helyzet, mely Ausztriával össze kötött bennünket. Azt gondolta, hogy csak ezen a helyzeten kell változtatnia, és azonnal „boldog lesz a magyar.“ Ennélfogva neki feküdt a politikának, gazdasá­gát elhanyagolta és elszegényedett, ezután el­adósodott és szerencse, ha éppen el nem ; züllött. Nem látszik süksógesnek, hogy bővebben fejtegessem ezt a képet. Teljesen elegendő ha a politikus életnek ezt a romboló hatását e pár sorban feltüntetjük. Sajnos, hogy ezt nem akarta a magyar meglátni mindeddig. Azt hiszem, meg­látja most már. A chaosból világosság támad, és lehúzza szeméről a szürke hályogot! Ez a szellem, mindennek oka. Áthatott, mert át vitte, át erőszakolta az alsóbb nép osztályra nézve gyilkos korteskedő?, a haragot a gyűlöle­tet a tespedóst. Az alsóbb néposztályt kiszakította, erőszak­kal kitépte, kiragadta csendes munka köréből, napszámjából, korcsmázni, inni tanította és még­is szoktatta. És ma már nem igen találni kitartó munkást a magyarok közt. A vetés és aratás munkájában még páratlanak mondható a magyar, de hát ez a munka nem foglalja le az egész évet és az óv nagy részét elmulathatja, meg­szokta a korteskedéskor ; de ipari kitartó, foly­tonos munkára nem kapható. A közép osztály is azért nem tud gyárat építeni, mert elkorteskedi a jövedelmét és va­gyonát és nem tud munkát adni az alsóbb nép- osztálynak. És a nép már mintegy rátámaszko­dik a korteskedósre, de nagyon megérzi már azt is, hogy messze van az egyik évtől a másik ötödik év és közelebb volt a régi 3 éves forduló. — De hogy dolgoznék mikor vivátozásból is megélhet! De már ez a kortesjövedelem nem elég, dolgozni restel, el szokott tőle s nyomorba jut és inegyen Amerikába. Ezért megyen Ame­rikába. A nép is kezdi most már érezni, hogy a politika másodrendű kellék. És ha a korteske- dós szűnni fog, mert szüni kell, reátér a nép a munkára. Bizony! Mámorossá, részeggé tette a poli­tika a nemzetet. A bor is szerepelt, de főleg a politika kéjes varázsa tette mámorossá, mintha egyedül a politika juttatná az • ódenkertbe. Most ki fog józanodni, ki kell józanodnia. Ezek azok az újabb politikai helyzet lélek­tani mozzanatai. Figyeljék ezt meg, akik vezető szerepet vihetnek a társadalomban és használják, fel a pillanatot, hogy egészséges vérkeringést hozzanak a társadalom életébe. Ma. TÁRCA. Emlékül. Ha egykor szeretni fogsz emésztő lánggal S felcseréled a nagyot egy kis világgal, Mely boldogságot igér. Ha beteljesül legédesebb álmod, Hogyha szerelmedet viszonozva látod, Ne áruld el, semmiért. De ne zokogj ! ... Mosolyogj akkor is tovább Ha szived fáj,... ha álmod csalfa délibáb, Eltűnik nyomtalan Égő fájdalmadat mosolyod elrejtse, Hogy a szived vérzik, senki meg ne sejtse, Légy bár boldogtalan. De ha fájdalommal csordultig a szived, Menj oda, hol madárdaltól zeng a liget Sírd ki ott jól magad, Mert a világ olyan részvéttelen rideg Könnyed nem törli le, dalod nem érti meg Mig szived nem hasad. N. Sy r. Révész Ilona jutalomjátéka. Ma nagyon puskaporos volt a szatmári levegő. Pattogott, csattogott, ropogott miden, sugtak-bugtak az emberek, megteltek a kávéházak és a „Szamos“ lap hasáb számra hozta a nyilttereket. Az ügyek is magán tulajdont képeznek, és nyil­ván könyve is van, — éppen ez az oka aztán, hogy azokkal idegenek is törődnek, egyik vagy másik ügye érdekel bennünket is a nélkül, hogy ahhoz valami kö­zünk volna. Magamat is elragadott a rossz kedély hangulat, zegemyés voltam egész nap, úgy éreztem, hogy va­lami olyan szórakozásra van szükségem, melylyel sza­badulhatok a más bajától, Mi lett volna alkalmasabb erre, mint Révész Ilona jutalomjátéka a Babának a Baba kitűnő szerep, ezt fé­nyesen bebizonyította. Alig jutottam jegyhez is, de há­nyán voltak, a kik kün rekedtek a jó Isten a meg­mondhatója. A színház zsuffolásig megtelt, mert hát Révész Ilonka egyik kedves primadonnája a szatmári színtársulatnak, — a ki sok kedélyes estélyt szerzett a színházlátogató közönségének érdemes volt a jutal­mazásra, az elismerésből neki bőven kijutott. Hát bizony nehéz is a primadonnái állás, —- baj ha szolid, komolynak lenni nem szabad, elhalmozzák roszszal, jóval, és ilyen körülmények között meg kell hódítania a város ifjúságát, — be kell hízelegni magát játéIcával, énekével az öregek, — de a mi fő a fiatal asszonyok szivébe is, mert hiszen a direktor sorsa is leginkább a primadonna tetszésétől függ. Révész Ilonka már azon az utón jár, hogy ne­vét szívesen veszik a szinlapon és érette szívesen men­nek a szinházba. Jutalomjátéka kitünően sikerült, úgy hogy a di­rektor saját érdekében is adna neki még egy jutalom­játékot. Az előadás mindvégig helyes és korrekt volt, a művésznőnek kijutott az óvácziókból, a mire kellő­leg érdemeket is szerzett, mert betöltött szerepe nehéz fáradságos, — mégis megfelelt. A színésznő is, ha látja az érdeklődést, a tehet­ség elismerését, elragadja a jó kedv, kedvvel játszik a mely fűszere minden szerepnek Révész Ilonka pedig oly határtalan jó kedvben volt, úgy áthatotta az iránta megnyilvánult szeretet, hogy szivét lelkének minden # g @ Simul A legkiválóbb tanárok és or­vosoktól mint hathatos szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis szamár-hurut és különösen labbadozóknál in­fluenza után ajánltatik. ——------------------­Emel i az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kel­lemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 1 K-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva: F. Hoffmaira-La Roclie & Co vegyészeti gyár Basel Svájc. 1 1

Next

/
Thumbnails
Contents