Szatmár, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-02-27 / 9. szám
XXX. évfolyam. 9-ik széni. Szatmár, 1904. felír 27. _ SZATMAR. TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETIEAP. Megjelenik. mindin szombaton. — 'ELŐFIZETÉSI ÁR : "Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Szer K ESZTy;S#G es kiadóhivatal: Deáktér 3. szám. Mindenwrniíi cl íjak a kiadóhivatalban fizetőn .Jók HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mel ett a Lgjutányosabii árban.-<$> Nyilttér sora 16 fillér. Népünk. Sokan jajgatnak, hogy a nép kivándorol az országból. Különösen a magyar nép. ijjesztő számok bizonyítják ezt, — melyek a kivándorlottakról szólnak. Azt mondják némelyek, hogy az Amerikába kivándorolt magyarokat puszta kapzsiság vezeti. Meg kell őket védeni e vád ellen. Az ország gazdasági viszonyai idézték föl ez állapotot. Köznyomor ütött tanyát a nép körében. Hát bizony szerintem ez a look. Lehet, hogy egyesek nagyobb mérvű *‘%öldogulása az uj világban, ösztökél ugyan némelyeket a kivándorlásra. De ezek sem jókedvvel teszik. Szomorú híreket hallunk Amerikából, véreink tömeges szerencsétlen végéről. A munkást ott jól fizetik ugyan ; de élete biztonságára kevés gondot fordítanak. Világosan látható ez a legutóbbi nagy bányaszerencsétlenség esetéből. Az ilyen eseteket felhasználják nálunk a nép rémitésóre azok az elemek, akik közvetve vagy közvetlen okai a nép kivándorlásának; hogy visszariadjanak az emberek a kimeneteltől s a számok ne kiáltsanak s a figyelem ne forduljon mindjobban és fenyegetőleg az okok felé. Bizony mi is jobb szeretnénk, ha szegény véreink itt maradnának. De úgy, hogy első sorban az okok szűnnének meg. Alig mernek egyesek e kérdéssel foglalkozni ; annyira szét van loholva az, hogy a kapzsiság vezeti első pan kivándorlóinkat. Úgy látszik van oj£uk rá az ilyesmi terjesztőinek. Pedig habárki figyelmesen széttokint, lehetetlen, hogy mind alaposabban ne lássa a helyzet igazi részleteit. Ha vizsgáljuk a nép ethikai és gazdasági életét, észlelni fogjuk a lassú átalakulási, hanyatlást és pusztulást. Legyünk már egyszer népünk igaz gondozói. Gazdasági intézményekkel védjük i meg. érdekeit; jó törvényekkel biztosítsuk jólétét. Ez a legfontosabb--hazafias kérdés. Alkotmányos életünk ezer és,> ezer módot nyújt nekünk arra, hogy üdvös ■ formákban biztosítsuk népünk haspiát. 8 szigorúan őrködjünk a fölött, hogy a népnek biztosítottakat büntetlenül senki meg ne zavarhatna. Nem tagadjuk, hogy vannak eszmónyies gondolkozásu közfóiiiaink, akik hazafiban éreznek s azt tettekkel is kifejezésu^píjut- tatni készek. Az ideális gondolkozás közügyekben — egyesítve a reális tényekkel: ez alapja nemzetünk boldogságának:. Együtt működjék ideálizmus és reálizmus. Tiszta erkölcsökre van szükségünk a közéletben. Es üdvös cselekedetekre. Az ideálizmus lángoló fáklyája vezessen. Szolgálatába helyezzük a reális ténykedést. Amit az első jónak tart; a másodikkal valósítsuk. Nem vezet engem e kijelentésekre semmiféle avas rp A R C l A. Virrasztó. Ejfélt ütött. Pihenni vágyom, De a szememre nem jön álom. Köriilszálldosnak égi szellemek, Hogy hirtelenül összerezzenek ? Koránsem ők. Te érintéd csupán Borús homlokomat, szelíd Múzsám! Fényed bár messze nem világot, S babérokért sohase vágyói: Meglátogatsz magányomban liiven, Midőn sziniiltig tele van szivem, Hogy megszülessen egy-egy bús dalom, A Telkemből a zsongó fájdalom. Megint kondult a toronyóra. Térjünk mindketten nyugovóra, Mert dalba öntenem úgysem lehet, Amért titokban annyit könyezek. — Ki távol vagy, kiért nem alkatom: Gondolsz most rám, beteg, hű' angyalom ? ! LEVENTE. Jurátus-csíny, — A „Szatmár“ számára irta: Tóth Lajos, -rDe mortuis nil, nisi bene ! Hasztalanul zengedezte előttem latin idézetükkel ékeskedő középiskolai tanárom ezt a holtak iránt való kíméletre intő mondatát: valami titkos vágy késztet a megszegésére. Igaz, hogy szebb, jobb, nemesebb a halottról semmit sem szólni, mint rosszat hiresztelni. Kétszeres lesz ugyan a bűnöm, hogy mindennek ellenére véteni fogok most eme magasztos erkölcsi tilalom ellen. Enyhíti tudatos vétkezésemet most azonban az a kivételes állapot, hogy jelen esetben olyan holtakról kottyantom ki az igazságot, akiknek javarésze ép erőben élvezi az élet örömeit, avagy tudom is én minő világmegvető fájdalommal hurczolja e csalfa lét igazságtalanságából származott keserves terheit. Nem papolok tovább. Alig néhány hete, értesültem a debreczeni hires kollégiumban véghezvitt újításokról. Megvallom nein az keserített el, hogy diákuraimék ezentúl kénytelen-kelletlen nagyobb gondot fognak fordítani a cétusokban létesítendő rendre, tisztaságra: hanem, hogy vége, örökre vége két ősi intézménynek, vagyis a jurátusságnak és — a dárdáskodásnak. Célom egészen más lévén, semhogy fejtegessem, miért búslakodtam el any- nyira ezeknek megszüntetése mia't, mégis kinyilvánítom, hogy sok-sok üdvös haszna volt e nem minden árnyék nélkül fénylett eredetiségeknek. Talán akadnak, akik már sejtik, hogy a jurátusdiák az az élő halott, akiről olyan rettentő (?) rosszat akarok elpletykálni, amin még az azóta esperessé lett jurátus is végtelen piros sziliben tündöklő arccal fog — mosolyogni. Nem voltam, esküdtfelügyelő soha. Ámbár akkora alapossággal ismertem meg főiskolai ház- nagyi főskriba koromban a jurátusáig minden csiuját-binját, hogy ha lettem volna, se tudhatnám tökéletesebben: mégsem hozhatnám napvilágra az alább irt, derűs-hangulatra keltett fur- fangot, ha szülőföldem egyik, lelkileg-testileg derék, ifjú káplánja, aki annakidejében, mikor még „bagoly“ voltam, az én szememben is nagy pont volt (mert egyidőben jurátus és könyvtárnok lett), el nem árulja előttem. Tüstént kitártam jómagam is előtte abbeli titkos tervemet, hogy ezt szintén belefüzöm a „Debreceni diákélet“ cim alatt összegyiijtendő cikksorozatomba. Hiába! hiába ! Kalandozó természetemnél fogva ismét eltérek a tárgytól. E merészségemért, tudom, megbocsát az, LJ * bíróim A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer : tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamár-hurut és különösen lábbadozóknal in-j Q} __.... r~ fluenza után ajánl tátik. ZZZZZZZZZZ——--ZZZ-. Em eli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kel-, lemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint l k.-ért kapható. Figyeljünk,* .hogy minden üveg alanti czéggcl legyen eilátva : F. Hoffman-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel Svájcz.
