Szatmár, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-22 / 43. szám

XXX. évfolyam. 43-ik sz. Szatmár 1904 okt. 22. TÁRSAItÁÉidl ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. ELÖFIZB1TÉSI ÁR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Ejjyes szám ára 20 fillér. Ki legyen a tiszántúli ev. ref. egy­házkerület egyházi főjegyzője?! A jövő hó végén tartja a tiszántúli ev. ref. egyházkerület őszi rendes közgyűlését. Szomorúbb közgyűlés elé még nem nézett az egyházkerület, mint épen ez elé. Ekkor fogja ugyanis bejelen­teni Főtisztelctü H. Kiss Áron püspök ur a volt egyházkerületi főjegyző lemondását; ugyanak­kor rendeli el a közgyűlés az uj főjegyzőre tör­ténő szavazást. Tehát mondhatni a tiszántúli ev. ref. egyházkerület legfontosabb állásának, a fő­jegyzői állásnak betöltése küszöbén állunk. Kit helyez e nagyfontosságu bizalmi állásra a köz­bizalom, a jövő titka. E kérdés eldöntésénél vessünk fátyolt a múltra, s nézzünk a jövőbe !! Az állásáról lemondott főjegyzőt temessük el, s könnyezzük meg botlásáért. Ő meghalt!! Nincs többé, de vigyázó szemeink a messze jövőbe te­kintsenek Nézzük meg, vizsgáljuk meg, kit ül­tessen a közbizalom arra a polcra, amelyen egy Révész Bálint, egy Tóth Sámuel örökké ragyogó emlékei tündökölnek. Nem is csodálkozhatunk, hogy oly általános az érdeklődés a főjegyzői ál­lás betöltése iránt. Nem lehet csodálkozni, ha az állás betöl­tésekor ugyancsak megválogatják, megmérlege­lik az egyéneket. Igen, mert egyháza fejlődését előmozdítani szerető, a tiszántúli egyházkerület­hez tartozó minden egyházközségi tag előtt nem jSzERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL ; Deáktér 3. szám. MindeiiNRmü dijak a kiadóhivatalban fizetendők. lehet közönyös dolog ez a választás. Nem lehet azért, mert ugyszólva e választástól függ a ti­szántúli nagy egyházkerületnek közjóléte, előlia- ladása és boldogulása. Ennek a magyarországi legnagyobb, egy milliónál több lelket számláló egyházkerületnek főjegyzői tollára egy oly avatott, buzgó, tudományosan képzett, erélyes és gya­korlatilag kipróbált lelkészt kell választani, ki mindenkor az igaz meggyőződés, tudomány és élőszóhatalmával úgy hirdesse az Isten igéjét, hogy az „a sziveknek és velőknek megoszlásáig behasson!“ de minden körülmények között képviselje egyházkerületét, inegvédelmozhesse bárkivel szemben is annak érdekeit, nemcsak a szó és ész erejével, hanem a tudomány és irodalom fegyvereivel is ; ki egy­házkerületének földi szabadságát, önkormányza­tának örök jogait előmozdítsa és fel ne adja, hanem annak minden legkisebb mozzanatát is figyelemmel kisérje, szivén viselje és érte él­jen s ha kell, meg is haljon ! A tiszántúli egyházkerület főjegyzői tollára egy olyan ember méltó, ki már eddig is megmu­tatta a gyakorlati élet terén, hogy tud is, akar is jót tenni, áldozni annak az egyházkerületnek igaz boldogságáért, fölvirágzásáért, mely őt méltónak ítéli arra a tolira. Egy olyan embert illet meg az afőjegyezői toll, a ki mint egyházkormányzó no­csak a legszükségesebb kivánalmaknak feleljen HIEDETÉ . ■ - j. —-ÍS Készpénzfizetés mellett a l^g^utgiiyosäbU-a^banl RJ ni I-f--f* A»* IC AIIÁ*. meg, de ténykedésének fényével messze vidéke­ket bevilágoljon s irányt jelöljön !! Magyar református egyházközségeink lel­készei, lclkészjcllegü tanárai között nagyon sok kiváló ember van, ki méltó volna a tiszántúli egyházkerület egyházi főjegyzői tollára. De a kiválók legkiválóbbika E r ő s s La­jos a debreceni puritán theologiai tanár, a „Debreceni Protestáns Lap“ felelős szerkesztője. A kik szerencsések ismerni Eröss Lajost, tudják munkálkodását, méltán mondják, hogy ő reá nagy jövő vár. Eröss Lajos jellemzésére, — ki a berlini, bázeli, német és francia egyetemek látogatása után haza jött gyakorlati lelkésznek — elég le­gyen idézni volt híveinek és tanítványainak nyi­latkozatait, „Eröss Lajos, mint lelkész : atyáskodó jóságával, okosan használt erélyességével, mély tudományával, gazdag tapasztalataival; mint egy­házi hivatalnok ős tanár pontosságával, szorgal­mával, lelkiismeretes buzgóságával, igazságos­ságával, puritán egyszerűségével; mint ember: magas társadalmi műveltségével nyerte meg hí­vei és hallgatói osztatlan szeretőiét és becsü­lését.“ Ilyennek ismerjük Eröss Lajost!! Azt az Eröss Lajost, ki az egyház-, iskola-, és a köz­élet terén folytatott munkálkodásaival érdemessé és méltóvá tette magát arra az állásra, melyre hivatva van. m ARC Z A. Levél-válasz.*) — pesti diákbarátimnak — Szentpéteri, Szép, Szikszay, Szántó Odönn, Rulifay, Bajó, Hoffer, Gyenise, — mindnyájan az esthősei . . . és mind az én barátaim ! Egy levéllel mostanában Hozzám botorkásztatok ; Áldjon meg az Isten fiuk ! Semmit sem hibáztatok. Hogy mindjárt nem válaszoltam, Higyjétek nem tehettem, A gazdasszony volt az oka, Hogy az nap lencsét ettem (A pataki diákokat a többiek lencséseknek hivják mert egy napon minden héten lencse van az asztalon). S ha a metség tovább megyen Épp akkor cenzúráztam, És azon a meleg helyen, Fiuk ! én úgy megfáztam, Hogy a kezem elgimberedt És azóta meg nem eredt Akárhogy melengetőm. Node fiuk! ez már semmi, *) Az öreg lelkipásztor ifjúkori emlékeiből. Szerk. Ma galuskát fogunk enni, Erre öntjük majd a bort. Vizsgáinkat eltemettük, (az 1-ső félévieket) Méltó leszek, hogy felettük Üljünk egy halotti tort. Gyertek fiuk! ti is gyertek, Megtanultok bort nyelni. Higyjétek meg többet nyertek, Nem jó Pesten telelni. Kávé, sör és limonádé . . . Hallod Kosciuskó Tádé, Mivel él a szolgaság?! Gyertek fiuk! igyatok bort, Abból, mely a Hegyalján fort, Hol a szabadság (jasáb — la'- Palkó te meg hajtogasd (konj- Ezt a rerMgtlen igét, .j Adok, .ifeiTCm jól csináld el, Égy krajcár ára figét. Jól van biz’ az te megtetted, Nesze, itt a jutalom, Talán borral öntözgetted, Hogy el nem állt a malom. Öntözgessük fiuk, mi is, Majd igy folyik a beszéd; De szóljunk már okosat is, Necsak amúgy szanaszét. Mit is kérdeztetek imént, Hogyhogy értem el ide, Hol a korcsmáros, tán kiment, V Hogy bort nem hozott ide ? Lelkem úgy csüng a poháron, Azt sem tudom, hogy élek. Bort, bort ide hamar, Áron ! Mert mindjárt nem beszélek. Körbe fiuk! igyál Elek, Igyál Pali barátom, Mienk lesz most minden telek Mindjárt a tiszaháton. Mondjam, hogy-hogy utaztam hát, Az előbb azt kérditek, Adjátok csak poharam át. Majd mindjárt megértitek. A pestit nem is beszélem, Pedig az is emberi, De elmondták azt, úgy vélem, Szikszay, Szentpéteri. (Sárospatakra utaztamban elmulatván velők, ezek kisértek ki az állomásra, hol folytattuk a murit). Hanem meddig is tudjátok? Majd én tovább folytatom, Igen, addig hallottátok, Mig kocsin utazgatám. (t. i. gőzkocsin.) Hajtattam hát nagy sebesen A tisza partja felé, S odaértünk hűségesen, — Kutya sem mozdult elé. Szónokom a gőzhajóba Szépen bekvártiroztam, f* é g® SiroUn vosoktól mint hathat.)* Z.íT; tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainalj úgymint idült bronchitis szamár-hurut ós különösen lábbadozóknal in­fluenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kel-|L lemos szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban iivegeiikint l Iv-ért kapható. Figyeljünk,® hogy miuden üveg alanti czéggel legyen ellátva: F. Hoffmann-L i Roche & Co vegyészeti gyár B.isol Svájc.

Next

/
Thumbnails
Contents