Szatmár, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-22 / 43. szám

S Z A T M A R okt. 22. Legyen tollát a debreceni puritán tlieolo- giai tanár, Erőss Lajos a tiszántúli ev. ref. egy­házkerület egyházi főjegyzője. Legyen ez egy­szer az igazi érdemé a jutalom ! ! —y Hírek,-- Október 31. A reformáció kezdetének 387-ik évfordulóját ünnepli meg október 31-én az egész protestáns világ. Megünnepeljük mi is Szatmárnémeti szab. kir. városban lakó protestán­sok. E reformáció emlék ünnepélyek rendezésében első helyen áll a „Szatmárvármegyei Lorántffy Zsuzsámra“ egyesület, mely ez alkalommal kezdi meg felolvasó estélyeit. Az ünnepély a ref. fő- gymn. tornacsarnokában okt. 31-én d. u. 6 óra­kor veszi kezdetét. A következő műsorral: 1. Ének. Előadja a vegyes kar. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Doma- hidy István elnök. 3. Felolvasás. Tartja: Biky Ká­roly esperes. 4. Melodráma. Előadja Litteráty Erzsiké k. a., zongorán kiséri Fogarassy Juliska k. a. 5. Ének. Előadja Ózsváth Esztike k. a., zongorán kiséri Kerekes Irénke k. a. 6. Bezáró ének. Előadja a vegyes kar. A helybeli kir. kath. tanítóképző intézetbe járó ref. növendékek énekkara a németi ref. egy­ház tanács termében okt. 31-én d. e. 11 órakor tartja meg a reformáció-emlékünnepélyt a követ­kező műsorral: 1. A gályarabok éneke. Előadja az énekkar. 2. Emlékbeszéd. Tartja Gachal János segédlelkész vallástanár. 3. Óda. Szavalja Bottyán János 4. éves tanitóképezdész. 4. Luther éneke. Előadja az énekkar. Az állami elemi iskolákban szintén megün- neplik október 31-ikét. — Kinevezés. Dr. Illés Andor máramaros- szigeti kir. alügyészt a kúria a beregszászi tör­vényszékhez bíróvá nevezte ki. A kinevezés egy képzett és kiváló jogászt ért. — A nagykárolyi kir. közjegyzösógnél lel­tár melletti átadását most végzi Csics Lajos kir. alj. biró. Neinestóthi Szabó Antal az újonnan kinevezett közjegyző az esküt már le is tette s irodáját f. hó 31-én fogja megnyitni. — Rémhír Dégenfeld grófról. Dégenfeld Jó­zsef gróf a tiszántúli ev. ref. egyházkerület főgond­noka tudvalevőleg ismét Amerikába ment, hogy az ottan élő protestáns magyarokat — a mi első útja alkalmával nem sikerült — egyházi tekintet­ben egyházkerületünkhöz csatolja. Most egy bécsi távirat arról ad hirt, hogy az „Viktória“ nevű Cu nard hajó, melyen Dégenfeld gróf s pár ezer Búsultam, hogy-hogy ? manóba, Ittam és mulatoztam. Addig mulatoztam végre, Hogy füstölőm is elszállt, Mig elért a bőnyi végre A gőzösünk, s ott megállt. Kiszálltam s a falu alatt Egy nagyot lélekzettem, Hajónk csak ürült, s azalatt Tudjátok-e mit tettem ? Kérdtem, hol vehétnék szivart „Nem messze, itt és amott,“ Mentem — a pakolás eltart — Hát a gőzös ott hagyott. S látva, hogy a forspontom Tulered a malmokon, Csak ekkor lélekzettem, — Szivart is minek vettem ! ! Pakkom, passusom rajta, (akkor útlevéllel jártunk) Kérdem, hogy most mit tegyek, S szól erre egy emberfajta : Jobb, ha utána megyek. Hova menjek a mennykőbe ? Rárivalgottam én is, Lábam megütöm a kőbe, Éget még a holt szén is. A gőzösnek könnyű útja, Mert az a sik vizegyen, Azért, hogy oly könnyen futja, Ár, avagy apály legyen. De én, akinek utamat Az Isten sem seprette, És hozzá, hátaslovamat A farkas rég’ megette . . . Hejh ! ha itt volna a csikó, Mely enyém lessz valaha, De melyet még nem ellett ló, Hogy megülném hahaha ! Igyál Hoffer! ez csak a jó, Már majd el is felejtém, Hadd ballagjon az a hajó, A szivart is elejtém. magyar kivándorló utazott nem ért el végső állo­mására Nev-Yorkba mert útközben borzalmas szélviharban elpusztult. A mint kisült azonban ez a távirat nem egyéb, mint reklám fogása a nyu- got-európai kivándorló társaságoknak azért, hogy feltüntetve a Cunárd hajók közlekedésének ve­szedelmes voltát a magyarországi kivándorlókat elrémitse Fiúmétól s saját kikötőikbe csábítgassák. Degenfeld gróf, mint egyik debreceni barátjához intézett táviratából tudjuk küldetésének eleget tett, hogy milyen eredménynyel, az még kétsé­ges. Az „Viktória“ nevű hajó tegnapelőtt indult el New-Yorkból Fiumébe, valószinüleg ezen uta zik gróf Dégenfeld is. — A közigazgatási bizottság üj tagja. Dr. Várady Sándor kir. ügyész a vármegye és Szat- márváros közigazgatási bizottság tagjának kiren­deltetett. —• Eljegyzés. Dutka Mihály gör. kath. vég­zett theológus, Dutka Mihály iparos társunk fia f. hó 15-én tartotta eljegyzését Volosin Laura kisasszonynyal özv. Volosin Gusztávné kedves leányával Kövesligeten. Esküvőjük november hó 3-án lesz. — Vasút megnyitás. A nagybánya—felsőbá­nyái vasút felülvizsgálata czéljából Tolnav Kornél máv. üzletvezető, Ericz és Berényi főfelügyelők, Czinner és Kis Béla mérnökök a napokban Nagy­bányáról egy géppel és egv szalonkocsival Felső­bányára mentek. — Minthogy a kiküldött mű­szaki személyek a felülvizsgálat alkalmával kons­tatáltak, hogy a pálya teljesen rendben van s a forgalomnak átadható, elhatároztatott, hogy az uj vonalnak ünnepélyes megnyitása f. hó 31-én lesz. Ekkor külön vonattal mennek Szatmárról Nagy­bányára, innen d. e. 10 órakor indulnak Felső­bányára, a hol délben bankett lesz s este 5 óra­kor indulnak vissza. November 1-én pedig a pálya a forgalomnak teljesen átadatik. — Eljegyzés. Dr. Roóz Elemér vármegj^ei tb. t. járásorvos jegyet váltott Szcpessi Paulával Dr. Szepessi Arnold sátoraljaújhelyi városi főorvos leányával. — Agarász verseny. A szatmármegyei gaz­dasági egyesület f. hó 29-én Mátészalkán aga­rász versenyt tart. — Zsinati tagok vasúti jegyei. Báró Bánffy Dezső, mint az egyetemes Konvent világi elnöke okt. lió 20-án 280—904. sz. a. küldte le Sass Béla debreceni ref. theologiai tanárhoz, mint az egyetemes Konvent jegyzőjéhez a f. év novem­ber 10-én Budapesten megnyitandó zsinati összes rendes tagjai számára kiállított féláru vasúti ked­vezményes jegyeket, melyek f. év nov. G-tól de­cember 6-ig korlátlan számú utazásra jogosít. Ejtém ördög, haragomba’ Úgy a Tiszába dobtam, Hogy egy ködmönös goromba Azt mondta rá : tán loptam. Nem tudta, hogy még nagyon is Megfizettem az árát, Azért nyitá ily lakonis Beszédekre a száját. Elmondám hát panaszomat Nekie hamarjába’, S megszánván árva sorsomat, Befogott kocsijába. S két pengőért vitt, mint madár, A közel állomásra, Arra vélték, jön a Tatár, (Vrót y " ^em másra. Ellí-A. zágot, An»5Py . .. . zyott, S ha nem hallott igazságot, Mondtam én neki nagyot. És ha nem siet, meghagytam: Mint ő, úgy én sem várom, S azzal továbh hajtattam A roffi szép határon. (Tisza-Bönyhöz Tisza-Roff az első állomás, mely közt egy jó nagyot kanyarodik a Tisza). Fél óráig várakoztam, Addig keltem és jártam, Igaz, szakramentiroztam, De azért csak bevártam Hanem adtam is enni Annak a rossz kocsisnak (a hajókapitánynak) Mint a gazda szokott tenni, Ha a lovak nem isznak. Most már tovább mendegéltünk A gyors Tiszával szembe, Hogy Patakra mikor értünk (Tokajtól a Bodrogon) Alig jut már eszembe. Ezt hát tőlém ne kérdjétek, Hanem most jön a java, De itt nem inni már vétek, Ez mindennek a sava.-4 4f Ezejc a jegyek legközelebb szét fognak küldetni a zsinati képviselőknek. .. , -» Nyilvánossági jog. A nagyméltóságu val­lás és közoktatásügyi miniszter f. évi október hó 14-ről 80584—904. szám alatt értesítette a tiszán­túli J5£f. püspöki hivatal utján a helybeli ev. reí. esperesi hivatalt, hogy a Szatmárnémeti ev. ref. ' tanitőnőképző részére az 1904—905. évre a nyil­vánossági jogot ismét megadta. — Erdő eladás. A munkácsi uradalom el­adta Alsó-Szarvas, Felső-Erdő s környékén lévő még fennálló tölgyfáit Neuschloss ős Társa gyá­rosoknak előre fizetendő 750000 koronáért, A nevezett vevőknek városunkban van fűrészgyára s ezen anyagokat itten fogja feldolgoztatni. — Tanítónő választás. A kékesi ev. ref. egyház tanítónőül Pongrátz Róza oki. tanítónőt egyhangúlag megválasztotta. — Esküvő. Manasszes Dániel e hó 23-án tartja esküvőjét Polcnyi Mátyás leányával Jo- lánkával. — A közönség nyugalma. Eddig, ha va­lahol tűz ütött ki városunkban, lett légyen az egyszerű kémény tűz is, az összes harangok vészes zúgása verte fel a közönség csendes nyugalmát. Ezen állapotot megváltoztatandó, a tűzoltó parancsnokság a közönség nyugalmáért átiratban kereste meg a lelkészi hivatalokat, hogy — miután a tűzoltó őrtorony rendeltetésének már átadatott -— a harangok félre verését ne engedélyezzék. — Elevenen eltemetve. Érkörtvélyesea a napokban egy szegény sármunkás gyomoké, a kis Fazekas Teréz kint játszadozott a vályog- vető gödörben, s ott egy mélyen aláásott helyen az esőzéstől megindult föltömeg a kis leánykára szakadt s a szó teljes értelmében eltemette. Az orvos rendőri hulla szemle megejtésénél kiderült, hogy mulasztás senkit sem terhel, igy a kisza­badított hulla eltemetése megengedtetett, de az iratok a nagy-károlyi királyi járásbíróság bünfenyitő osztályához, onnan pedig az ügyész­séghoz tétetett át. •— Táncmulatság. A szatmárnémeti-i ének­kar szokásos karácsonyi táncmulatságát az idén is megtartja. Mint minden alkalommal úgy most is azon buzgólkodik hogy élvezetes műsorral is mulattassa a táncolni szerető fiatalságot — Bucsuzás. Dr. Kérészy Zoltán debreceni jogakadémiai tanár, kit nemrég neveztek ki a kassai kir. kath. jogakadémia nyilvános rendes tanárává szerdán búcsúzott el Debrecenben Kiss Áron püspöktől, tanártársaitól s az ifjúságtól. Ál­Igyál Bajó, király te is, Szánthó, Szép és Gyenise, Kinályatok meg engem is, Nem inna már senki se! ? Rajta hát, Patakon vagytok, Ez áll a veremben is, Itt terem ez, hát ihattok, De bár hol teremne is ? Igyunk fiuk, igy élünk, Ki az kitől mi félünk ! ? [írják, hogy ők úgy tudják a hébert, hogy már az ó-testamentomot fordítják, — erre irom :) Nem tudjuk mi itt a zsidót, De fordítjuk a lányát. Bálterem és vásáros bolt Érték grammatikáját. Tanításon kétszer voltam (költőileg mondva) •Egész fél esztendőbe, Annál többet bebotoltam A jó bortemetőbe. Egyszer, mig igy temetkezénk, — A holtak elpihennek — Hát két zsandár od’ áll mellénk, Hogy ránk gongot viselnek.“ „Viseltek az apátokra, Ebadta bitangjai! “ Hát csak belép az átokra Még egy más sehonnai. Káplár volt ez talán, lehet, Mert hamar komendiroz, Az ember ekkor mit tehet Mást, minthogy attakhoz ? Attakiroztam tüzesen Két szurony közt egyedül, A többiek nagy fülesen Nézték az asztal mögül. Haragomban fegyvereket Megmarkolám emberül, Megtáncoltatni' gyereket Nem nagy erőmbe kerül. *

Next

/
Thumbnails
Contents