Szatmár, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-13 / 33. szám

33-ik sz. XXX. évfolyam. Szatmár 1904 aug. 13. SZATMAR. i " 7, TÁRSADALMI Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. jSzERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL ; Deáktér 3. szám. Mindennemű dijak a kiadóhivatalban fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban.-<S> Nyilttér sora 16 fillér. <§*­Iskoláink érdekében. A mai kor nagymérvű haladásaival lé­pést tartott városunk fejlődése, sőt talán jobban haladt, mint vagyoni viszonyai meg­erőltetés nélkül engedték volna. Három évtized folytonos munkája egy uj, szép ruhába öltöztette a város külső alakját, emellett óriásilag haladt közintéz­ményeiben, annyira, hogy a vezető törvény­hatósági joggal biró városok között előkellő helyet foglal el. Városunk mai napság ámbár teljesen magára van hagyatva, mindent önerejéből nagy áldozatokkal végez, itt megtalálható minden olyan intézmény, amely lakosainak megélhetésére, szórakozására szükséges, a mit a modern kultúra megkíván, a mik a I nagyobb városok tulajdonságait képezik. Különösen tanügyi tekintetben dicse­kedhetünk, hogy iskoláink az országban első helyen állanak. Már ez idő szerint annyi jelentkező van úgy az ev. ref., mint a kir kath. gymna- siumokba, hogy valamennyinek az intézet­ben hely nem fog jutni. A tanintézetek a közintézményekben fe­lette fontosak, az iskolák megnyitását már több száz család — az iparos és kereskedő várja, kik a szeptember hónap első felét úgy tekintik, mint az őszi évad legjobb napjait. A város lakosságának egy jó részét az iskoláknak köszönheti, erről tanúbizonyságot teszen minden óv augusztus és szeptember hava, a midőn gyerekeik neveltetése végett több család költözik be. — Az ilyen csalá­dok rendesen az intelligencziához tartoznak és vagyoni viszonyaik is rendezett. A beköltözéssel aztán a városi háztu­lajdonosok is abban a vagyoni előnyben ré­szesülnek, miszerint kiadó lakásaik könyeb- ben értékesíthetők, sőt elmondhatjuk, hogy a tapasztalás bizonyltja, miként a jól épitett magán lakásokra jóvevő és bérlő leginkább az iskoláztatás végett beköltöző családok kö­zött találtatik. Innen magyarázható, hogy még min­dég igen erőss az építkezési kedv és a vá­rosban üres lakás alig található. Ennek oka pedig főleg abban rejlik, hogy tanintézeteink, cultur egyesületeink egyre szaporodnak, a melyek aztán váró- i sunk nagyvárosias jellegét kissé. hiuan bo­rítják, 3 a forgalom emelésére s a népese­dés előmozdítására nagy befolyással vannak. Legutóbb is örömmel fogadtuk és nem tudunk elég hálásak lenni a dalárda veze­tősége iránt, a kik hosszas kitartó fáradság után a zeneiskolát fölállították, miáltal ujabbi anyagi támogatást nyert sok inteligens csa­lád, A zene tanulhatás céljából messze vi­dékről kívánkoznak ide a gymnaziumi nő* : :,y vendékek és ezen körülmény növeli a ta­nulók számát. Az ev. ref. egyházak által létesített ta­nító-nőképző iskolának második osztálya szeptember hóban megnyílik, ahova a zene iskola miatt szintén tömegesen jelent­keznek, Az iskolák fölállítása került a városnak legkevesebb anyagi áldozatába és nemcsak itt, de mindenütt a világon a legfontosabb anyagi támogatást hordja magával a város lakossaira nézve. Éppen azért a város legintenzivebb ér­dekében cselekszik a ki anyagi erejéhez képest a kezdő és kellő anyagi erővel biró iskolákat támogatja, ki cselekedhetne jobbat, ki követhet el nemesebb cselekedetet, mint a ki felesleges vagyonából az iskolákat tá­mogatja, vagy alapítványokat lótesit. Nyílt levél a t. olvasóhoz. Irta Nagy Elek ev. ref. lelkész. E lap 26-ik számában Bagothai S. ev. ref, vallástanárnak „Felvilágosítás a másik részről“ cimü cikke jelent meg ellenem oly célból, hogy a lapot olvasó közönség, tekintsen mindkét oldalra és lásson. Én t, olvasó, B. S. viselkedése ellen fellépve, mindig kerültem a rut személyes­kedést, annyival is inkább, mert nekem az ő személyiségével legkisebb bajom sem T Á R C Z A . ^ Felhők fölött. Irta : L—gy. A Vénusz ismét utrakészen várt bennünket n reggeli sétára, mert nagyobb kirándulástól el­vette kedvét a szélcsend, a miért is némán, moz­dulatlanul tűrte bilincseit a reggeli szürkülettől csak halványan megvilágított és különben a leg­kisebb szellőcske iránt is oly érzékeny urliölgy. A színes zászlócskák sem kacérkodhattak a szel­lővel, csöndes komolysággal csüngtek le a Vénusz liarmatáztatta sárga testéről. Ha a léghajó csöndes, csöndes a gazdája is és mert a különben változatos és kalanddal járó légi ut szél hiányában csak egyhangú és sima lehet, csak kedvetlenül indul neki a lég­tengernek. Igaz, hogy a magasra szállásra a szélcsend legalkalmasabb, de a tölünk állandóan óhajtott nagy távolságra való utazásra annál kevésbbé való. És ma éppen rám kerül a sor, hogy B, társammal fülszálljak. Eddig elfeledtem megemlíteni, hogy nem passzionatus, de hivatásos léghajósok vagyunk és mindenkor be kell ülnünk a kosárba, ha pa­rancsolják, és igy ma sem szabadkozhattunk a fölszállás ellen. Meg kellett róla győződnünk, hogy Fortuna ma mostohán bánik Vénusz kol­legája kegyeltjeivel, hisz’ e mellett beszólt az a körülmény is, hogy az öt nap előtt gömbölyűre töltött hajó már megnyúlt és ráncosodott, úgy hogy a hatszáz köbméter hidrogénből szemmel láthatóan alig maradt meg kétharmada benne, így hát emelőereje lényegesen megcsökkent és mi biztosra vettük, hogy egy-két hitvány zsá­kocskánál több homokot nem vihetünk föl* kirán­dulásunkra. De mi a homok? A katona patronja, a gőzhajó szene, az ut csak akkora lehet, a inig homokunk van, mert ha az ennek hiányában lévő léghajót ellensége, a vihar meglepi, tönkre kell mennie, menthetetlenül el kell pusztulnia. Tehát mi ketten, a soron levő utasok, a fanyar remény miatt társaink élceinek céltáblái valánk és ezek halmazától mielőbb szabadulni akarván, közeledtünk a léghajó felé, ki-ki helyét elfoglalandó. Egy ugrással mind a ketten a kosárban termünk, a negyven embertől zsinegen tartott léghajót a föl kommandóra eleresztik és — hi­hető-e ő nagysága ily határtalan szeszélyessége ? — könnyedén elrugaszkodik a földtől és méltó- ságosan emelkedik a csak csúfságból a kosárba tett nógy és fél zsák homokkal együtt a még homályos égbolt felé. Merőlegesen, gyönyörű ki­mértséggel szállt föl Vénusz velem a vezetővel és a nálam öregebb léghajós társamal, a felügye­lővel. A földön maradottak utolsó szerencse le-je is elhangzott és mi pár perc alatt 300 méter magasságban lebegtünk, hol a kiegyenlített állás­pontra érkezvén hajónk mozdulatlanul egy hely­ben vesztegelve maradt. Ebben a helyzetben az első percet tájéko­zással és a szokott első ihletségtől, elfogulva töltöttük, aöután mintegy felébredve az alattunk elterülő panoráma gyönyörűségétől, a legszük­ségesebb munka elvégzéséhez láttunk. Az auaeroid-ot az egyik a hőmérőt a másik kosárkötél­re erősítettük és a térképcsomagot is kibontottuk. Mint mondottam, én voltam a vezető, va­gyis az lettem volna, de ott főni még csak annyira terjedt az ember hatalma,! hogy csupán azt lehet vezetni, aki erre haj andó, a mire azonban a mi asszonyságunknak ma éppen nem volt kedve és eddig csak tétlenségben telt kedve. Végre mégis megindult és a nyugati irányt választván, azzal a reménynyel kecsegtetett ben­Sirolin vasoktól mim tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idillt bronchitis szamár-hurut ős különösen lábbadozóknál iu­aj .1 ni tat ik. fluenza után Emali az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kel-y* lemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkiut 1 K-ért kapható. Figyeljünk, ?’| hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva: F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gysr Basel Svájc.öf

Next

/
Thumbnails
Contents