Szatmár, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-07-30 / 31. szám
XXX. évfolyam. 31-ik sz. Szatmár, 904. jul. 30. Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Köteles óvatosság. Városunk békés lakóit a múlt héten többször riasztotta föl a tűzi lárma. A város különböző részein nagyobb károkat is okozott a tűz, néhányszor keletkezésében sikerült azt elfojtani. A hatósági vizsgálat pozitív adatot arra nézve, hogy a tűz bűnös kezektől támadt volna, hogy szándékos gyújtogatások történtek volna, megállapítani nem tudott, csupán a véletlenségeknek oly gyakori találkozása tette gyanússá a tüzeseteket, a minek következtében á közönség maga is izgatottá vált. Minden szerencsétlenség fokozottan inti az emberi társadalmat óvatosságra, védekezésre, — és megbocsáthatatlan, ha a társadalom, vagy az intézkedésre hivatott hatósági közegek közönynyel, hanyagsággal vi- | seltetnénok. A most bekövetkezett tüzeseteknek, a nagy szárazság, — mely leperzselte a mező minden zöld növényzetét, és fölhevítette a lakó házak minden anyagát volt legnagyobb részben az okozója. — Egy eldobott szivar vég, vagy gyufa szál elegendő volt arra, hogy a közeli éghető tárgyakat lángra lobbantsa, -- a gyufa szál magától a nap hevétől képes volt meggyuladni. Ily körülmények között a hatóságnak állott kötelességében jó előre a lakosokat az óvaraaraijBBinEBBBaaKnaMBEGiwsawKiifiüwn&Be^^ ^ZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL ; Deáktér 3. szám. MiridenMomii dijak a kiad«',hivatalban fizetendők. tosságra inteni — de o mellett a tűzbiztonsági szabályok betartását ellenőrizni. Azok a hirdetmények egy magokban nem sokat érnek, — hordót, csákányt és létrát csak a tizedik háznál fognak készen tartani, vagy ha majd a tűz esetek pár hétre szünetelni fognak azt is elfelejtik a lakosok, a rendőrség, -— de talán maga a főkapitány is, hogy pár hét előtt kibocsátott hirdetményekben minő feltételek teljesítését kívánták. A valódi köteles óvatosság parancsolja, hogy a legközelebb felmerült tüzesetekből okulva, a városi tanács vegye fontolóra az ügyet és a gyakori tűz rendőri vizsgálatok megtartását szigorúan követelje. Meg kell tekinteni, megvizsgálni minden padlást, raktárt, és a gyúlékony anyagoktól meg kell azt szabadittatni. Azokat pedig a kik ilyen hibában találtatnak, megbüntetni. Erre nem volt eddig soha sem elóg gond, — mert ez bizonyos fáradtsággal járt, és a háztulajdonosoknál némi visszatetszést szült. Csak is ott volt vizsgálat tartva, a hol vagy maga a házi gazda, vagy valamelyik lakó feljelentést tett. Mennyi iparos, kereskedő ember van e városban, a kik az ipari készítményhez szükséges gyúlékony anyagokat a padláson tartják, úgyszintén a kereskedők felesleges pappir dobozaikat. A padlás tűz azért a leggyakoribb, HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a hgjutányosabb árban.-$> Nyilttér sora 16 fillér. <$— mert oda járnak föl estenként is valamely szükséges tárgyért a mostanihoz hasonló szárazságban, — midőn minden olyan gyúlékony, egy hajszálon függ a szerencsétlenség. Nem kevésbé veszedelmes a város közbiztonságára az is, hogy a házi asszonyok künn a nyílt udvarban mosatás alkalmával katlanokban tüzelnek. A katlan csöven egy láthatatlan szikra ha kipattan, elég arra, hogy a veszedelem bekövetkezzék, Maga a villanyvilágítás is annyira elhi- bázottan van az egyes házakba bevezetve, hogy isteni csoda az eddigi tüzek elkerülése. A padlásokon alkalmazták a léces vezetékeket — a melyek szövet szallagon vezették tovább az áramot. A léc megrongálása, vagy a padláson a vezetéknek össze érése pillanat alatt képes lángra gyújtani a tetőzetet. Hogy mennyire veszélyes, bizonyltja azon körülmény, miszerint külföldön olyan ház biztosítását, a melynek a padlásán van a villany vezeték, a társaságok el sem fogadják. Ezen vezetékek átalakítása tárgyában is még ideje korán kellene intézkedni, vagy legalább időnként minden ilyen vezetéket hivatalból megvizsgáltatni. Felette veszélyes továbbá a tűzbiztonságra, hogy különösen a mellék utczákon igen sok háznak közönséges deszkából van a tűz fala nem csak az egy udvarban levő m A R C Z AAmit a holnap hoz. Lenn az utczán hideg szél süvít, itt fenn a szobában nyájas, marasztó meleg pattog. Ülök a tűz előtt, s ahogy szitom. azon tűnődöm, mennyire tökéletlen szerszám a kályha. Hogy nem alakult inég meg a Vulkáni Hőkiaknázó Részvénytársaság, mely a told méhének izzó tüzeit enyhe meleggé lohasztva, csőrendszeren vezetné lakásunkba, mint a vizet s a gázt A Gellérthegynek vulkáni magjával, ártézi kútfejeik kőjével fütni lehetne az egész ország városait, falvait és tanyáit, s a tavaszi virulásra serkenteni a fagy alatt megridegült földet; sőt narancs-erdőt fakasztani, mirtuscsejét támasztani ott, ahol a szívós akácz küzd a sivó homokkal és bocsát le e gy-egv fanyar gyökérszálat az amerikai jövevény, a bogárálló venyige. Csak a maga silány valójában mutatkozik ez a hivalkodó csodakorszak, midőn nem ott s nem akkor bir kedvére ereszteni esőt s szelet, hűvöst, ahol s amikor arra szükség van. Bizony tökéletlen szerszám ez a kályha s megérdemelné, kogy a rég elfelejtett koppantó ne fogja el a helyet a kondignácziós tea-asztal vagy ama bálvány elől, melynek neve buffet. (Magyarul kredencz.) Ebben a pillanatban valami megrezzenti az elmémet. Az a kicsi démon, amely önmagunkkal vcszejt össze bennünket: az ellenmondás. Hogy mit is kivánom én mindezeket a dolgokat ? Megváltotta-e a küzdő embert a gőz, a gáz, a villám ? A tudomány magasára emelkedett hygiene nem győzi számon tartani az ezerféle baczillust, mely azóta ficzánkol csak igazában s mételyezi meg milliók vérét, amióta fölfedezték. Mert hogy soha azelőtt nem volt annyi nyavalya a világon, mint a mióta felismertük a gerjesztőit. Sivatag oroszlána, dzsungel tigrise, a Brazília ősrongete- geinek forró zsombékjaikból kinyilaló vipera nem irtott ki annyi embert,mintáz a parányiság, amely«Kaw*** iXmiMit íanjrxe,mitat:ixsuívtf >•» bői százezer tér el akkora helyen, mint a mekkora az én bajuszom szálának az átmetszete. Gőz-daru és kimarjult váll. Villamos vasút s a fáradság miatt sajgó láb. S még egy csomó ilyen ellentét. S valamenyi meghazudtolja annak a bizonyos haladásnak u. n, áldásait. Sem Edison sem Cuorie meg nem váltották az emberiséget. Miért hal meg éhen ugyan-egy pillanatban épp annyi ember, mint amennyi inegzabál ? Miért hogy ma még sűrűbben, mint ezelőtt; akkor ül asztalhoz a tiszta erkölcs midőn a bűn már okádott. S mindezt a fonnákságot betetőzi a nekiszabadult asszony, aki abban keresi igazságát, hogy elrúgja magától női voltát s beáll a férfiember vetélytársáaak, holott őt az alkotó természet a férfi segítőjének rendelő. S közben egymás hegyin-hátán rohannak előre a legcsodálatosabb találmányok és fölfedezések : a kőfalat átvilágító Röntgen-sugár, a villamos távlátás, a szurok-ércből kicsiholt radium az ő kifogyhatatlan világító és melegítő energiájával, az örök mozdony és a — halhatatlanság, az Andrenin, amely uj életre költi a merev haltat. Már most még csak a Marsbeliekkel értsük meg egymást — azután se biblia, se miatyánk, a magunk Ízlése szerint rendezzük be örökéietünkot, ami nem lesz egyéb mint a vég■ ';e<nonfi'MKKT .•cnnt.-v- -tjníxzhiitttriinrnun A le«kivá!r»)’b tanárok és orvosuktól mint hatható líószér: tüdőbeiegsegokítél, légzőszervek huruLos bajainál] úgymint idült bronchitis szamár-hurut és különösen lábba do/.óknál influenza után ajanítatik. Emali az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kel-|L lemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkiut 1 K-ért kapható. Figyeljünk, jl| hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva: F. Hoffmann-Li Roche & Co vegyészeti gys-- Basel Svájc.||