Szatmár, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-23 / 30. szám

julius 23. S Z A T M Á R 3 — Eljegyzés. Hodossy Lajos volt szatmári ev\ ref. s. lelkész a napokban jegyezte el Ma­gyar Rózsika kisasszonyt. — Halálos szerelem. Királyházán történt az alábbi regénybe illő eset, mely a hihetetlenséggel határos. Az eset a következő: Jánosé Sándor mozdonyvezető évekkel előbb, mint özvegyember nősült s nálánál 11 évvel idősebb özvegy asszonyt vett el. Az asszonynak gyermekei sőt 2 unokája is volt. A két unoka mostoha nagyapja házánál élt egy ideig a legnagyobb békességben, mig leg­közelebb a mostoha nagyapa szerelmével kezdte üldözni unokáját. A 15 éves Bánhalmi Berta ele­inte tiltakozott ellene a szerelmes nagyapa azon­ban nem tágított. A viszony, melyet csakhamar kifejtett — feltűnt az ismerősöknek, de senki sem hitte azért teljesen. F. hó 16-án este 9 órakor Jánosé és unokája kisétáltak az állomás­hoz azzal, hogy várják a lány bátyát. Velők ment Berta 9 éves liu testvére is. Jancsó a gye­reket cigarettáért küldte s addig a szerelmesek eltűntek. Jancsónénak feltűnt a nagy késedelem s elindult keresni férjét és — unokáját. A sze­gény asszony előtt egyszerre az eddig nem hitt viszony létele bizonyossá vált, a késő éjszaka miatt azonban a keresésre nem gondolhatott, fel­dúlt Jelki állapotban tért haza, s a kis szobába egy levelet talált. A férj minden megszóllitás nélkül intézte azt a feleségéhez. Intézkedik 2 frt. 80 kr. adóság kifizetése felől; végül azt Írja hogy temetésén kerüljenek minden nagyobb ki­adást. Az időközben értesített csendőrök reggel 3 órakor Jancsót és unokáját a kertben egymás mellett feküdve átlőtt lialantókkal találták meg. A lány még élt, alig fél óra alatt azonban ő is kiszenvedett. Az orvos rendőri vizsgálat mindjárt az nap megállapította, hogy Jancsó ölte meg a lányt s aztán magát. A leány nagy szenvedése­ken ment keresztül, mig meghalt, a férfinél gyor­san beállott a halál. A megejtett orvosi rendőri vizsgálat után mind a két halottat azonnal kite­rítették egymás mellé két ravatalon, Királyházán óriási a felháborodás ; azonban a szegény asszony fájdalma mégis a legszánalomgerjesztöbb : nem csak hogy férje és unokája bűnös viszonyára, hanem mindkettőnek gyászos végére egyszerre kellett felébrednie. — Magyar Lányok. Az a fontos kulturális hivatás, melyet a Magyar Lányok a leányneve­lés terén teljesít, az a szeretet és elismerés, melyben az olvasói, a szülök és tanítók része­sítik, a legfényesebb bizonytékai a Magyar lá­nyok nagy népszerűségének. Változatos, szóra­koztató és mulattató olvasmányok mellett a ta­nulságos komoly cikkek a háztartás, nevelés, kertészet, konyha, nőifoglalkozások, illenti cik­kek gazdag tárházát nyújtotta minden száma. Magyarország íróinak, festőinek színe java közre­működik, hogy a lap minél gazdagabb és tartal­masabb legyen. Fiatal lányoknak alig ajánlható kedvesebb olvasmány a szünidőre, a Magyar lá­nyoknál. Mutatványszámot ingyen küld a kiadó- hivatal Budapest, Andrássy-út 10, Előfizetési ára negyedévre 3. — korona, — Ingük József elsőrangú polgári, papi és egyenruházati üzlete Szatmár, Vá­férfiember itt legyen az udvaron, ha nem akarja, hogy vason hozzam ide. Majd megmondom miért. Urambátyám is hivassa elő a cselédeit. Köncs Lázár ur nagyot bámult erre az in­tézkedésre. — Mi a tüzes menykőt akarsz ? Rostát vetsz, vagy sorra kérdezel mindenkit: „nem te loptad el a dohányt ?“ — Bízza csak rám Urambátyám, Majd megmondja az azt, aki tette, anélkül, hogy kér­dezném. Még el sem telt a kiszabott óra, már ott volt az egész falu, Kíváncsian várta mindenki a történendőket; félénk suttogással az ifjabb nem­zedék, csodálkozó szem- és vállrángatással az éltesebbek, titkos szorongással pedig azok, kik­nek valamelyes alkalomszülte malacz- vagy bá­ránypecsenye feküdte meg a — lelkiismeretűket. A dohányhistóriát még nem tudta senki. De az utca sem maradt néptelen. Sopántó anyókák, viháncoló hajadonok és menyecskék, lármázó gyerkőcök sokasága lepte el a Lázár ur háza tájékát. Bezzeg mcgcsendesültek mind­ezek, mikor a futár utján előszólitott négy nyalka lovas pandúr elényargala és elállá az udvar ki­járásait. Komiszárus uram pedig elővett egy hatal­mas furkósbotot és megáliván a biró előtt, amúgy kanászosan úgy megforgatta azt a feje fölött, rosház épület. E megbízható ezéget ajánljuk a nagyérdemű közönség becses pártfogásába, hol mindennemű polgári öltönyök, papi reverendák s teljes katonai felszerelések a legelegánsabb kivitelben beszerezhetők, bármely csapattesthez tartozó egy éves önkéntesek jutányos árban fölszereltetnek. Fülelő.s szerkesztő : Dr. Nagy Barna. Főmunkatárs: Inozédy Márton Laptulajdonosok Kálik és Szeremy. Használt tankönyveket a legmagasabb árban vásárol Weisz Izsák, könyv- és papirkereskedése Szatmáron. — Ugyanott: Egyes müvek, valamint egész könyvtárak a legmagasabb árban megvételnek. Nyi Ittér.*) Csütörtökön este hazaérkezvén, asztalomon találtam egy szürke félivre nyomtatott hirdet­ményt. Fölveszem s látom, hogy a „hirdetmény“ fölirat felett a baloldalon 5570—1904 fksz. van felírva, tehát ennek hivatalosnak kell lenni. Valóban az volt. Nem hagyhatja egy jó lelkiismerettel biró polgár sem szó nélkül ezen „hirdetmény“ czime alatt kibocsátott főkapitányi rendeletet. A „hirdetmény“ harmadik sorában olvasom e szót: „elrendelem.“ Miután ezen hirdetmény a háztulajdonosok­nak szól, tehát adófizető polgároknak, kérdem a tek. Főkapitány urat, hogy honnan merítette azt a jogát, hogy a szabad polgárság felett rendel­kezzék ? Olvasom továbbá: a Németi részen levő ut- czákon f. évi aug. hó végéig minden tizedik ház- tulajdonos, illetve megbízottja éjjelenként felváltva este 9 órától legalább éjfélután 3 óráig őrségi szolgálatot teljesítsen. Hát Főkapitány ur kérem, mióta szegődte­tek be minket hatáskörébe őröknek, hogy most bennünket egyszerűen őrszolgálatra rendel ki ? Hogy a Főkapitány ur mennyire nincsen tisztában a polgári szabadság jogaival, ezt ezen fenti számú hirdetménye napnál fényesebben iga­zolja. Node térjünk által most már a tényállás má­sik részére t. i. a tüzesetekre vonatkozólag: A Főkapitány urnák ama vélelme nem áll­hat meg, mintha a tüzek keletkezése gyújtoga­tásból eredne. Nem pedig azért, mert tudomás­sal bírok arról, hogy a Honvéd-utczán, a hol az éjjeli tűz kiütött, egy nagy kemencze volt fel­állítva, amelyben a zsidóság sütötte pászkáját. Ezen közös kemencéből, melyet egyik-másik zsidó cseléd melegitgetett, nincs kizárva, hogy a kike­rült pernyével tüzes szikrák is ne dobattak vol­na ki. A rendőrségnek arról is biztos tudoinásá­*) E rovat alatt közlőitekért nem felelős a Szerk. csakúgy zúgott bele. Azután átnyújtotta a bí­rónak. — Biró uram forgassa meg ilyenformán ezt a botot. — Meginstálom — szerénykedett a biró — nem vagyok én tudós ebben a mesterségben. — Ahogy tudja kigye’med, úgy csinálja. De már ennek meg kell lenni. Mit volt mit tenni, biró uram — amint Is­ten tudnia engedte, meglóditotta egy párszor jobbjával a fütyköst, önkény télén derültséget keltve a szájtátó sokaság sorai között. — Elég 1 — hangzott most a vezényszó ; — adja tovább. így került a fütykös a főesküdt kezébe, onnan ismét tovább-tovább, kézről-kézre; min­denki megforgatta jól, avagy rosszul, anélkül, hogy egy teremtett lélek is sejtené, mi leszen ebből. Mikor aztán a Parászka Gyuri kezébe ke­rült a vándorló bot, komiszárus uram megelé­gelte a mulatságot, elvette a botot és szólt:-— Fiam, te itt maradsz, biró uraimék is itt maradnak, a többiek menjenek haza. Kiürülvén az udvar, Kondor László uram minden bevezetés nélkül azt kérdező Parászka Gyuritól:-— Mondjad csak, kivel loptad el a do­hányt ? A legény arca háromféle szint váltott e vá­nak kellett lenni, hogy ott egy ilyen kemencze van, s arról is tudomással bírt, hogy ezen 3 tel­ken sok kis apróbb épület volt s közöttük sok istálló, a melyben tudjuk, hogy rendesen gyúlé­kony anyagok kisebb-nagyobb mennyiségben van­nak elhelyezve. Kérdem a Főkapitány urat miért nem til­tották be azt a kemencét, amely egy olyan tűz­fészekben használtatott ? Ha pedig erről a tek. Főkapitány ur tudomással nem bírt, mire való akkor a rendőrség ? Jól tudjuk továbbá azt is, hogy ezen udva­rok egyikében füszerkereskedés és italmérés volt, hát nem meg történhetett-e az, hegy a mezőről hazaérkezett napszámosok, a kik a háztulajdo­nosnál voltak kapálni, egy kevés szeszt a nap- számosi adaghoz abban az italmérési üzletben még ittak, s ezután félittasan pipára gyújtottak s vagy az égő pipától, vagy az eldobott gyufá­tól keletkezett a tűz ? Ezek a feltevések talán a legméitányosabbak, de hogy ez szándékos gyúj­togatásnak lenne nevezhető, az nem áll. Hallomásból értesültem, hogy a Fésüsné háza is az udvaron volt kemence tiizétől gyu- ladt ki. Tehát itt sem forog fenn a szándékos gyújtogatás esete. A szőlőtelepen fényes nappal ütött ki a tűz, tehát abban az időszakban, a mikor a gyujtoga- tónak ezen tényének végrehajtására valami ked­vező alkalom nem kínálkozott. De maga a sző- lőtelcp is, — bár ha egy külön álló épület is, — nem közelíthető meg senki által úgy, hogy azt meg ne lássák, ha valaki fel akarja gyújtani, mert az épülettel szemben ott vannak a major­beli házak, a honnan észre lehet venni, ha va­laki ott tüzet akar kelteni. A honvéd utcai tűz színhelyén a Mátyás-köz 7 száma alatt a tűz alkalmával láttam, hogy nem kevesebb mint 8—10 szekér trágya pirította otromba alakját a tűz mellett. Azt hiszem, hogy ez is egy alapos hanyagság, mert jól tudjuk, hogy az összehalmozott trágya csomó nem csak egészségünknek árt, hanem még tűz fészeknek is egyik legalkalmasabb anyag. Hát ezt miért tűrte meg a rendőrség ? Szabály rendeleteink kimondják, hagy : az udvarokon felgyűlt szemét és trágya-dombok leg­később minden év május hó l-sö napjáig feltét­lenül kihordandók s hogy ez megtörténjék rende­sen, ezért a rendőrség a felelős, s ha pedig a rendőrség nem teljesiti híven kötelességét, ezért a Főkapitány ur a felelős. Nincs kellő felügyelet fordítva arra sem, kogy több kis szűk udvarban a régi s roskadozó patics vagy deszkából épült s már nagyon ala­csonyra sülyedt épületek lehuzassanak, ügyelni kellene továbbá arra is, hogy bizonyos területű udvarokra a terület arányához képest zsúfolásig ne építkezzenek, mert az ilyen kis szűk udva­rokban a veszedelem esetén a mentés a legna­gyobb veszéllyel és nehézséggel jár. Meg kellene a Főkapitány urnák magának néha napján győződni arról, hogy vájjon egyes udvarokban nincsenek-e olyan épületek, amelye­ratlan kérdésre. Mindazáltal közönyt erőltetve kérdezte vissza ! — Miféle dohányt ? — Hát a tekintetem ur dohányát az éjjel. Ennek a többijét la. És felmutató László ur a talált fonatot. A legény csak nem akart emlékezni sem­mire, De mikor a komiszárus kezdte leoldani a derekára övezett korbácsot, hirtelen megélese- dett a memóriája és szépen megnevezte a cim­boráit. Ezek hamarosan előállittattak, a dohányt is előadták, sőt az árát is nyomban megkapták ropogós mogyorófa-valutában. Ebéd közben aztán Lázár ur ..megkérdezte öcscsétől, hogy ha nem cimborái az ördögökkel, miképen árulta el a bűnöst az a botforgatás.-> Nagyon egyszerűen bátyám. íme látni­való, hogy ez a dohány sutára van fonva. Ezt balkezes ember fonta, s ilyen alig van egy kettő egy faluban. Az előhivottak mind jobb kéz­zel forgatták a botot, csak egy nyúlt hozzá bal­kézzel s a mint ennek a szemébe néztem, mind­járt kiolvastam belőle, hogy ludasnak érzi ma­gát. A többi aztán magától jött. Lám, milyen egyszerű ez a dolog, mikor már megcsinálta valaki. Valóságos Kolumbus tojása.

Next

/
Thumbnails
Contents