Szatmár, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-07-02 / 27. szám
XXX. évfolyam. 27-ik sz. Szatmár, 1904. jul. 2. SZATMÄR Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. ^SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Deaktér 3. szám. Mindennemű dijak a kiadnh'vatalban fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árbau.-<S> Nyilttér sora 16 fillér. <$Hol nyaraljunk? A városi élet szokásainál fogva úgy van berendezve, hogy a legmelegebb időszakban július augusztus hóban, a ki csak teheti, hüsülni megy. Az úri közönség idejéből a nyaralás — mely alatt a pihenést, szórakozást értjük — kifutja. A gazda és munkás nép olyankor izzad legjobban a mezőn, — miután a gazdálkodó ember adja a legtöbb munkát birónak, ügyvédnek, nyáron ügyes-bajos dolgával nem ér rá foglalkozni, természetes, hogy szabad idő van I elegendő. A tanári és tanitói karnak pedig teljes két havi szabad ideje van, még ha akarna sem tudna mit dolgozni, — igy csak egy kis mód kell hozzá, a társadalom nagy része a rendes foglalkozásból kizökkenve, utazhat, fürdőzhet, szórakozhat. A fürdő évad tehát most kezdődik, sajnos azonban, hogy ez leginkább a pénzintézetek pénztárából kamatos kölcsönből szokott nagy részben kikerülni. Az emberi természet megkívánja a szórakozást és az üdülést, hogy uj erőt gyűjtve a pár hónapon, a szellemi munkás is uj erővel folytathassa munkáját, és azok, a kik kellő anyagi erővel rendelkeznek, — vagy áldozatok árán is, a kik betegségben szenvednek, gyógyulást remélnek jól teszik, ha TÁR C_ Z A. A bátor ember. — Irta: Herczeg Ferencz. — Elbeszéli : egy kis fiú. Tavaly nagyon kellemetlen volt Puszta-Ta- tárin a nyár. Az időjárás ugyan szép volt és dinnyénk is volt bőven, de én megbuktam németből és számtanból és ezért úgy bántak velem a szüleim, mintha én feszitettem volna keresztre a Jézust. Az édesanyáin, akárhányszor csak rám nézett, mindig úgy megsajnált, hogy sirva fakadt, az édes apám pedig mindig megakart ölni, mert megbecstelenitettem a családot. Mikór pedig az első napon megettem három kis dinnyét és hozzáfogtam a negyedikhez, megint pofon akart ütni. Én ezért többnyire az istállóbau tartózkodtam a kocsisoknál. Hanem ebből is baj lett. Az édesanyám ugyanis minden szombaton maga fésült meg a sürü fésűvel. Addig fésült, mig aztán egyszer hangosan elsikoltotta magát és azt mondta, hogy most már végleg elzüllöt- tem és az édesapám beszaladt és megnézte a fésűt és mogint megakart ölni. a nyári munka szünetet' pihenésre, gyógyulásra használják fel. Sajnos azonban a tapasztalat legalább- azt bizonyltja, hogy nem csak a módos és beteg emberek, hanem a szükségben szenvedők és egészségesek is tömegesen utaznak íürdőkbe szórakozást keresni, s az itthon megtakarított, vagy felkölcsönzött pón- zöket nem sajnálják elfecsérelni. A mai korban gyökeret vert már ez a szokás, úgy annyira, hogy társadalmi betegségé fajult, igen sok ember boldogtalannak érzi magát, ha fürdőben nem nyaralhat, hogy e célt elérhesse, az a bizonyos idegesség beteggé teszi az egyébként egészségest is — és orvosi segítséggel kieszközli a jogcímet váltóval és kezesekkel a pénzt. Pedig a mai világban, — a midőn a létért való küzdelemben, ember-ember útjában ál, minden drágább a mi kell, mindennek olcsóbb ára van a mi eladó. Nem egy családnak, hanem számtalan sok embernek emészti fel és teszi nehézkessé évi szükségletének fedezését. Szükséges tehát a célszerű beosztás, mert van kishivatalnok, a ki csekély fizetéséből télre tud tenni, a magas rangban, nagy fizetésben levő egyének pedig rohannak a bukás fele. Szóval mind az, a ki egészségi okokból a fürdőzést vagy költséges nyaralást elkerülheti, igen okosan teszi, ha itthon marad Van nekünk jó nyaralási helyünk, Akkor jött a házunkba Dúsa. Dúsa a nagybátyám leánya, a Pista bácsié, aki Eszéken lakik és másképp veti a keresztet mint mi, mert ö szerb. Azért küldték hozzánk, mert az édesanyja összeveszett az édesapjával és hirtelen elcsapta a nevelőt. Erről nekünk gyerekeknek nem szóltak semmit, de azért mi rögtön tudtuk. Dúsa szintén tizenkét esztendős, de nagyobb mint én, olyan szép, mint egy angyal, a szeme pedig olyan, mint a fekete macskánké. Mindjárt elsó nap megakartam czibálni a hosszú haj át — a húgaim haját mindig megszoktam czibálni — de ő olyan kemény pofont adott nekem, hogy szikrát hányt a szemem. Ezen nagyon csodálkoztam és dühbejöttem, mert nálunk a leányok nem mernek vissza ütni, hanem pityeregni szoktak, ha megverem őket és ennélfogva nekimentem Dúsának, hogy földhöz vágjam. Ekkor egy ökölcsapást kaptam a karomra, úgy, hogy egészen elzsibbadt, aztán egy másikat a gyomromra, úgy, hogy émelyegni kezdtem, egy harmadikat pedig az oromra kaptam, úgy, hogy megeredt az orrom vére, éu még akkor hozzá se üidtam nyúlni. Ezt pedig boxolásnak nevezik. Én nem sejthettem, hogy egy fehérruhás kisleány boxolni is tud. Dúsa azonban tud, sőt vivni is tud, meg lovagolni, mert Pista bácsi, aki egy kicsit fuzsi- tos ember, megtanította mindenre, mert nagyon maga a város, a hűsítő Szamos folyó fürdőjével, mely egészségesebb, üdébb és élvezetesebb, mint sok világhírű fürdő, a hol az alkalmazottak nagy serege utazik a vidéki ember pónztárezájára. A Szamos folyóban nyáron megtaláljuk a legjobb üdülést, ezt a mit sok nagyváros drága pénzen megvásárolna, mi nem becsüljük meg, nem használjuk ki eléggé. Az idegen a ki nyáron városunkban megfordul, ritkán mulasztja el a Szamosban a fürdést, és a nem mindennapi élvezettel távozva azt sokáig meg emlegeti. Az is be van bizonyítva, hogy a Szamos enyhe vize, mint hidegvíz ^fürdő, az egészség gyarapítására felette alkalmas. Városunkban is igen sok ember nyerte vissza egészségét a Szamostól. A közönség rendelkezésére elég kényelmesen berendezett két uszoda áll, a Szamos partján pedigkónyelmes séta tér terül el. A szatmári ember tehát nem szorul arra, hogy feltétlenül hideg gyógyvíz fürdőket keressen fel, megtalálja azt idehaza. Ez a Szamos folyó, a mely néha rakoncátlan- ságával kellemetlenséget is csinál, — üde habjaival de ezen felül a földeket termékenyítő iszapolásával sok hasznot ad városunknak. A Szamos fürdőn kivül kitűnő szórakozási hely a Szatmárhegy is és ha már minden áron nyaralni akarunk, vegyük fájt neki, hogy Dúsa uem lett fiú, hanem leány. Én tehát a kúthoz mentem és megmostam a véres orromat, Dúsa meg bement a házba, a szeme pedig igazán úgy fénylett, mint a fekete macskánké. Én aztán egy hegyes vasdarabot tettem a zsebembe és elhatároztam, hogy betöröm a fejét, mert ha annyiban hagynám a dolgot, szégyen volna az egész osztályunkra. Nem bánom, ha édesapa megint agyon is üt érte, legföleb megszököm hazulról: különben is régi tervem egyszer megszökni. Délután elmentem halászni; Nálunk nem szokás horoggal, vagy hálóval halászni, mert nálunk csak Peeze-árok van. Az ember leveti a csizmáját és fölgyüri a nadrágját, aztán térdig gázol a vízben és keresgél a kimosott part alatt. A halat, ha ugyan fog az ember, a nadrágja zsebébe teszi az ember. Hát amint megyek a vízben, hát egyszerre a másik oldalon szembejön velem Dúsa. Ő is mezítláb volt s ruháját föl- türte térdig és ő is halászott. Én nem fogtam semmit, de ő egy igen szép csikhalat fogott. Kivettem a zsebemből a hegyes vasdarabot és azt mondtam neki: No, most meghalsz 1 Dúsa azonban nem ijedt meg, hanem kidobta a halat a partra, aztán fölkapott egy nagy kerek követ és azt mondta: Legyen szerencsém ! A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatos szer tüdőbetege gekuel, légzőszervek hűi utos bajainalf úgymint idült bronchitis szamár-hurut és különösen lábbadozóknal influenza után ajanltatik. Emali- az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kel-5 lemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A. gyógyszertárakban üvegenkint 1 K-ért kapható.-Figyeljüuk, j hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva: F. Hotfmann-La Roche & Co vegyészeti gysr Basel Svájc, j
