Szatmár, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-05-16 / 20. szám
XXIX. évfolyam. Szalmái’, 1903. május 16. TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HÉT- \P. Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évr# 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. ^SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL ; Deáktér 3. szám. Mittel uwaniü dijak a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjatányosabh árban.-<$> Nyilttér sora 16 fillér. <a>A szatmári tengeri kígyó Van már szegény jobb sorsra érdemes Szatmár városának is egy szörnyűséges tengeri kigyója, mely pár év óta meg-meg jelenik az eddig csöndes, nyugodt közélet tisztatükrének felszínén s kavarja annak sima felületét, sőt úgy látszik minden egyes feltűnése alkalmával mint valami moloch áldozatokat is kíván. Ez a kegyetlen szörnyeteg az elemi iskolák államosításának soha befejezetté nem leendő szerencsétlen fórcz alkotása, melynek hibás kötése következtében a kijátszótokat, mint a siró gyermeket mind hiába csititják, csak nem akar az a ki ezen munkálat következtében vagy felültetve, vagy félrevezetve lett, — elhallgatni. Hiába, ilyen államositási munkálat nem történt még széles e hazában ! Mint hazafi lehetetlen hogy eme munkájában örömét találja ennek nagy alkotója; ha az illető jó katholikus, lehet hogy titkos örömmel szemléli művét. Hogy ez az egész munkálat ilyen rosz- szul ütött ki, s hogy a rossz szerződés következtében olyan nagy összeget fog még erre ráfoltozni ez a jámbor s jól beugrott város, — a milyenre előre gondolni sem mert, — mindezt köszönheti annak az önhittségnek és rátartiságnak, melylyel ez ügyet ennek helyi vezetői, a felekezetekkel szemben, ilyen gyönyörű megoldási stádiumba juttatták. Ezen államositási munkálat végzésénél a városi intézők azon téves önáinitáson alapuló indok által vezettetve jártak el, hogy ők ez ügyből kifolyólag nem tartoznak megkérdezni a többi felekezeteket, csak a róni. kath. püspököt. Ha feljajdult is egyik, vagy másik lelkész az államosítás actíójának a következtében, arra valók voltak a szép szavak, az üres Ígéretek, hogy elhallgattassák őket. Tudhatta volna pedig a város vezetősége a legelemibb logikával is, hogy ha ő a miniszteri küldött malmára hajtja a vizet, a helybeli felekezetek, — tehát a város polgárainak a rovására, — ez által magát a várost gyöngíti. Pedig azok a felekezeti lelkészek, kik gyakorlatból ismerik a tanügyi dolgokat, kik lapok utján értesülve vannak az állammal rósz szerződést kötött felekezetek meg-meg ujuló panaszairól, — tudtak volna olyan szerződést kötni a város javára azzal az állami kiküldöttel a melyen soha semmi re- perálni való nem lett volna. Most már minden olyan terhet, mely az államosítás következtében a felekezetekre nehezül a város kénytelen vállaira venni, csak azért, mert a Halász nagyságos ur jókedvét nem akarták annak idejében megrontani ilyen dolgoknak a szerződésbe iktatásával. A város társadalmát alkotó felekezeteknek mindig lesz annyi eszök, hogy minden egyes esetben a midőn az államosítás T A R C Z A. Ébredj te is fájó szivem! Tavasz szellője arezomon Zord szél nem tépi a fákat Csak szivembe dúl, — dúl egyre Mint fagyasztó szél a bánat. Minden fán uj bimbó fakad, Minden réten ezer virág; Csak a szivem sivár neki Virágot a tavasz sem ád. Kis madárka az erdőben Zengve szökdel ágról ágra.. . Ébredj te is fájó szivem Ébredj te is valahára! Dömény Zoltán. Szeretlek . . . Szeretlek én nagyon téged Édes kicsi angyalom; Ha kél a nap, vagy jön az est Imádságul mondom neved Csendesen, hallgatagon .. . Szeretlek én nagyon téged Hogy is ne szeretnélek, — Mint illat nélkül a virág — Mitsem érne ez a világ És nélküled az élet! Szeretlek én nagyon téged Mint a csillag az eget, Szellemszárnyon bolyg a lelkem. Hogy mindenütt veled legyen. Merre csak utad vezet. Szeretlek én nagyon téged Ábrándos szemed, képed, Elmerülve tengerében — Álmodozva, avagy ébren — Azt sem tudom, hogy élek . . . Szeretlek én nagyon téged Szeretem a lelkedet, Szeretem, mert örök tavasz ■Viráginak tanyája az S ott lel lelkem nyughelyét . . . következtében keletkező teherről van szó, megszavazzák egymásnak annak fizetését a város terhére. íme most ismét itt van előttünk egy jogos kérelem. Melles Emil németi gör. kath. föesperes a városhoz folyamodik, hogy adjon az fizetést az ó hitoktatójának. Indokolásában a következő nagy érdekű kinyilatkoztatást teszi: „az államosítás tárgyalásainak a vezetésével megbízott kormányközeg nagyságos Halász Ferencz miniszteri osztály- tanácsos ur, teljes határozottsággal biztosított engernet is, másokat is, hogy a hitoktatók díjazásáról az állam kielégítő módon fog gondoskodni ; és minden heti egy óra után egy tanévre 50 frtol fog utalványozni.11 A vall. ügyi miniszter mégis heti egy vallás óra után 20 forintot utalványozott. Kétségtelennek kell tartanunk, hogy Melles Emil főesperos a „Szamos“-ban közzé tett emez állítását nem a levegőből vette. Mindenesetre dicséretet érdemel érte, hogy elég bátor volt ezt a beugratást nyilvánosságra hozni. Ha hibának nevezhetjük azt, hogy valaki még a mai világban az adott szónak hisz, ha mindjárt miniszteri tanácsossal áll is szemben, neki ez ügyben csak ennyi a vétke. A főbenjáró bűnt, itt abban az esetben, ha a föntebb idézett Ígéretet Halász miniszteri tanácsos csakugyan Melles főesperesnek és másoknak is megtette, — ő maga követte el. Tudjuk azt, hogy a nevezett miniszteri Ráborulva kebeledre, Mit nekem a mennyország Ott sem álmodnék szebbeket — Élhetnék bár száz életet — Ott sincs nagyobb boldogság ! TÓTH GYÖRGY. Milota. Tőrt»»éti ©ISeBsélés. — A .Sjatiuái“ számára i>ta: Sípos József — (Folytatás.) — Ah, az én kedves feleségem nem alszik, szólt megölelve őt. Mennyire örülök, hogy a kis vadgalamb végre megszelídült. Már nem zárkózik el haza érkező párjától hanem ébren virasztva várja azt és fogadja tárt karokkal, forró csókkal, édes öleléssel, amint illik. Pedig bizony azok a liliom karok megsem mozdultak, a bezárt ajkak sem szóra, sem csókra nem nyíltak. Milota csak hagyta magát ölelni, csókolni, a kifáradt elentállás érzéketlenségével, a leszerelt küzdelem csüggedt megadásával. Mindegy már neki, akármit tesz vele ez a durva Szives figyelmébe a nagytiszteletü lelkész uraknak. Igen jutányos árak mellett készítek papi ruhákat, zsinati öltönyöket, palástokat, fövegeket szolid kiszolgálás és a legjobb kivitelben, úgyszintén készítek bárminő polgári ruhákat. Üzletem,et szolidsága és pontosságánál fogva szives figyelműkbe ajánlva, s becses pártfogásokat kérve tisztelettel CSAPÓ LAJOS, férfi-szabó Zriuyi-utcza 3°. sz.
