Szatmár, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-03-21 / 12. szám
XXIX. évfolyam. 12-ik: szám. Szatmár,-Ó'í ín XD* te < TÁRSADALMI ÉiS SZÉPIRODALMI Megjelenik minden szombatén. HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Eg yes szám ára 20 fillér. __•---------------------------------ír,-----L .—..I .....I.li,li.»á /O SEG ES KIADÓHIVATAL : \ i)^ktér 3. szám. ja^ a kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabli árban.-e> Nyilttér sora 16 fillér. ■S'Zsinat előtt. Az egyetemes magyar reformált egyház nagy munkához készül, még ez óv folyamán zsinatot akar tartani. A zsinat pres- byteri rendszer alapján kormányozható reformált egyház törvényeit csak az egyes presbyteriumok által választott képviselőkből álló egyetemes zsinat módosíthatja. Az 1894 évi vallásügyi törvények, a néptanítók fizetés rendezése, a lelkészek kongnia törvénye, mind égetően szükségessé tették azt, hogy a XX. század elején zsinat tartassók. Az elmúlt században az i 882 és 1892- iki zsinatok tartattak volt, az ezeken hozott törvények fektették le azon elveket, a melyek szerint ma az egyetemes magyar reformált egyházat kormányozzák. Ha bár voltak azon zsinatoknak életrevaló alkotásai, de voltak téves irányú intézkedései, mint például a szabad lelkész választás eltörlése, a mely meg szorítás merő ellentétben áll a magyar reformált egyház szellemével s a kálvinista szabadsággal. Hibás intézkedése volt a legközelebbi zsinatnak a közigazgatási biróság felállítása, mert ez által kizárta az egyházak lelkészeit és képviselőit a tanácskozásból s igy az egyházmegyék minden ügyét a bíróságok elé terelte. A mostani zsinatra készített tövóny javaslat 574 §-ból áll, mig a legközelebbi zsinat által hozott törvények még 495 §-t foglalnak magukban. így tehát annyi haladás bizonyosan lesz az uj törvényben, hogy 79 §-al több lesz a réginél. §§-aink tehát nőnek, híveink számban és vagyonban fogynak. Sajátságos ingadozás a magyar reformátusoknál az, hogy jzimöket minden zsinaton változtatják, és 2j agnagyobb szerencsétlenség, hogy ez a minden izében magyar felekezet nem tud magának egy jó hangzású magyar nevet találni. Legújabban teljes czimünk ez volt: e v a n g y é 1 i u m szerint reformál t, most e helyett tervbe véve ez van : evan- g ó 1 i k us r e f o r m á t u s. Miért nem csak ennyi: r e f o r m á 11, vagy bővebben ! m a gyár refo r m á 11. A házasságok megkötésénél szigorúan figyelmébe ajánlja a tervezet a lelkészeknek, hogy vegyes házasság létre jövetele esetén mindent kövessenek el, hogy egyházunk érdekei megóvassanak, azonban eredménytelenség esetére semmiféle megtorló intézkedésétől nem gondoskodik. Nagy hibája az is a javaslatnak, hogy presbyterségből, egyházmegyei és kerületi tisztségekből még azokat sem zárja ki, a kik gyermekeiket más vallásban nevelik. Azonban remélem lehet, hogy az egyházak és egyházmegyék hozzászólása után a többség módosítása még érvényesülhet. Legjobban érdekli a javaslat a működésben levő és leendő segédlelkószeket, mert igen helytelenül most már ezeknek elhelyezését egy a püspök elnöklete allatt álló bizottság fogná végezni, mely bizottság tagjai az összes kerületi esperesek lennének. Ezen törekvés bizonyos hierarehicus színezetet visel magán. Méltánytalanság ez a segédlelkószekkel szemben, a mennyiben úgy, ezek választási szabadsága korlátozva van. Már pedig, ha a lelkész, tanító, sőt még akármelyik segéd tanító is oda pályázhatik a hova akar, miért akkor épen a segédlelkószeket egy vaskalapos bizottság hatalmától függővé tenni. Kegyetlenül szigorítva vannak a lelkész választási törvények is. Pedig a múlt zsinatnak az az intézkedése is méltánytalan, hogy a pályázó lelkész nem mehet el a gyülekezetbe vagy legalább valamelyik szomszédos egyházba próba szónoklatra; pedig ez által alkalom adatnék az egész gyülekezetnek látni, hallani jelöltjét és saját meggyőződése alapján választhatna ki-ki. Azonban a törvények értelmében sokszor, az ország másik széléről pályázó lelkészt csak 1—2 ember hallgathatja meg s ezek jó vagy rósz irányú informátiója alapján választ a többség, ennek eredménye aztán sokszor a későbbi keserű kiábrándulás. Az uj törvénytervezet értelmében azonban már oly pontok jönnek be a választást meg semmisítő okok közé, a melyek alapján mindenkor azt a választást lehet megsemi- sithetővé tenni, a melyiket akarják a gyülekezeti tagok. Milota. Torttncii elibesssélis — A .Szaunát* számúra iit«: Sipos József — I. A kárpátok óriás bérczkarjai, ujjaikkal a magyar Duna két végpontjába markolva, — mint ha attól félnének, hogy e halványkék, eziistha- bos szalagot kiebb találják húzni a szomszédok, — nagy darab földet ölelnek körül. Sok, ősemlékekben gazdag vidéket rejtenek szikláik, de gazdagabbat alig, mint Beregvármegye. A szent rajongás, melylyel a musulmáu Mekka szent földét csókolja, a mély áhitat, melylyel a keresztyén vallásának bölcsőjére gondol, párosulva nemzeti büszkeséggel, dobogtatja a honfi keblet e táj szemlélésénél, A vidék természeti szépsége magában is megkapó. A kanyargó Tisza jobb partján erdős lapály terül, mely délen a nagy alföld végtelen sikjába vész, mig északon a kárpátok kéklő nyúlványai övezik, mint lelógó hajfürtök a sik homlokot, felékesitve egy csillogó ezüst koronával, a Beszkidek havas ormaival. De mégsem ebben áll e táj fő érdekessége, j hanem a mondákban, melyek hozzá fűződnek. A bércek, erdők és rónák panorámáját eszedbe sem | jut bámulni, ha beszédüket érteni tudod. Mert beszélnek ám azok! Regélnek nagy és szép dolgokat a régi dicsőségről, hősi mondákat, csodatetteket, miket talán el sem hinnénk, ha birtokába nem lennénk ezer év múlva is ama kősük szerzeményének : e tejjel-mézzel folyó szép hazának. Minden halom, minden berek és patak egy dicsőséges emlék hangos hirdetője. Azt a hatalmas sziklakaput talán Hadúr maga nyitotta meg, hogy rajta a hétvezér népe Bendegúz fiának ősi földére lépjen ? Itt vannak a szirtek, melyek legelőször visszhangozák a harci kürt diadalmas zengését. Amott csillámlik szö- kellve, kanyarogva a Latorcza jvize, melynek habjaiból legelőször itatták az uj honba ért ősök paripáikat. Partjain árnyas ligetek terülnek, ezek egyike rejti az oltár helyét, melyen az első áldozati mén vére kiomlott. E síkon állt a fejedelmi sátor, tetején a honi szellőtől duzzadó győzelmi lobogóval. Itt a várdomb körül nyüzs- gött a sürgő sokaság, épitve Munkács falait. Amott a Szernye nádasaiból kihangzó bibickiáltás talán az odamenekült s odaveszett szláv sereg halószava. A fák lombjait zúgva ringató szél talán a hadvezető Turul madár szárnycsattogása. Lent a Tisza partján a Borsa torkolata mellett széles és mély árokkal körülvett domb emelkedik. Messziről meglátni, hogy emberi kéz műve. A gyűrű alakú árkot, — mely ma is 20—25 lábnyi mély (milyen lehetett 1000 év előtt ?) — minden áradáskor körülfutja a Borsa vize. A domb teteje és oldala most temető. Mélyében pedig fal-omladványokat, boltozatokat, piuczóket találhatunk, rég letűnt korszak maradványait, a hajdani Borsávár romjait. Ez is temető, hősi emlékek, világraszóló események temetője. Idézzük fel kissé csendesen nyugvó lakóit s e czélból tegyünk egy gondolatugrást visszafelé. Keletre száz mérfölddel s a múltba ezer esztendővel. H. A Don partjairól honkeresésre indult magyarok már Halicsba érkeztek. Telebes halicsi fejedelem hadai egy napig sem állhatták ellent a párduczos leventék erejének. Mint Jericho falai Józsue előtt, úgy mállottak szét az erős seregek Lehel kürtjének szavára. Szerte futottakt Szives figyelmébe a nagytiszteletü lelkész uraknak. Igen jutányos árak mellett készítek papi ruhákat, zsinati öltönyöket, palástokat, fövegeket szolid kiszolgálás és a legjobb kivitelben, úgyszintén készítek bárminő polgári ruhákat. Üzletemet szolidsága és pontosságánál fogva szives figyelmükbe ajánlva, s becses pártfogásokat kérve tisztelettel CSAPÓ LAJOS, férfi-szabö Zrinyi-utcza 30. gz. J A Ä frHr-,
