Szatmár, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1903-11-21 / 47. szám

XXIX. évfolyam.

47-ik szám.

Szaluiéi*, 1903. nov. 21.

SZATMáR

%5»'

rs

y»

M2£

%äMß

TÁRSADALMI KiS SZÉPIRODALMI HETILAP.

ELŐFIZETÉSI ÁR :

Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér.

Tükör előtt.

Ennek, — a némelyek szerint egyedül csak — a hiúság czéljait szolgáló tárgynak a tükörnek is igen nagy és fontos szerepe van, t. i. elősegíti az embert abban, hogy magát megismerje.

Nem czéltalan dolog volt tehát az, mikor a régi Egypitomiak templomaikat nagy éreztükrök- kel aggatták tele, hogy e szenthelyre belépő halandó önismeretre indittassék.

így szükség van a társadalmi életben is, hogy olykor-olykor ennek vezetői, előre látó tehetséges tagjai ilyen tükröket tartsanak a többnyire gondolkodás nélkül, nagyhangú jelszavak után futkosó elvakult tömeg elé.

Szükség van ilyen tükörre éppen napjainkban is, midőn, — az egymás megrontását a bel- viszályok által munkálni mindig hajlandó jó magyar népünk, kaszinókban, társaságokban, utczán és korcsmában egymás fejét mindig hajlandó beverni azért, hogy kettöjök közül melyiknek pártja a honboldogitó és melyiknek vallása az üdvözítő.

Bizony nem azok az igaz hazafiak mindenkor, a kik méteres kortestollakkal kalapjuk mellett, kiabálják magukat rekedtre a honért, hanem sokkal inkább azok, kik pártoktól elfogulatlanul mutatják meg azokat a nagy tévelyedéseket, a melyeknek következtében sokszor szédületes lejtőre jut maga az egész társadalom.

Ilyen hasznos munkásságot végzett az a

Megjelenik minden szom baten. "'-' '---U

^SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL :

Deaktér 3. szám.

Mind nn< mü dijak a kiadóhivatalban fizet* n Jók.

széles látkörü és magas politikai niveaun álló férfiú, ki „T a p i n t a 11 a n s á g o k“ cziinen, a magyar nemzeti állameszme 'érdekében Gerje- szegi E. Gyenes név alatt „Szentendre és Vidéke“ könyvnyomdájában adott ki egy füzetet, amelyből imé egyes részleteket közzé teszünk.

A magyar társadalomról szerző többek között igy ir: „Ez a magyar társadalom ma már darabokra tördelve, idegen érdekeknek, hamis bálványoknak hordja áldozatát.

Lassankint kihaltak a régi iskola emberei s hazánk mai vezető nemzedéke legtöbbnyire olyan korban növekedett föl, mikor a hazaszeretet, a nemzeti összetartozás érzetének ápolása ellenkezett az okszerű alkalmazkodással.

Iskoláink mai szervezete a sokatmarkolás alapelvére van fektetve. Rohanó haladásukban nincsen idejük kitérésekkel foglalkozni.

De vezetőik szintén magukkal hordják a kor újabb irányát: hiszen annak: elveiben növekedtek föl.

A felebaráti szeretet ápolása ; az igazi vallásos és erkölcsi irány háttérbe szorulva, helyet adott a külsőségekben nyilvánuló képmutatásnak.

Férfiak, kiket hivatásuk a türelem apostolaként állított az ifjúság valláserkölcsi nevelésére, hol elburkoltan, hol leplezetlenül mérgezik meg akárhány esetben az ifjúság' lelkületét, mert bele oltják abba a más vallásuak, a politikában más nézetiiek gyűlöletét majd mindenik felekezetnél.

HIRDETÉSEK:

Készpénzfizetés mel'ett a Lgjutányosabb árban.

_ -<$• Nyilttér sora 16 fillér. <^Meghasonlásba terelik a fiút az apával s ezt a fiúval. Ott láthatók1 nyomai egyetemeink mozgalmaiban. Lélekemelő csak elmélkedni is ama kérdés fölött, hogy mit tehetne a magyar nemzeti állameszme javára egy olyan magyar társadalmi tevékenység, melyet a tervszerű cselekvésben nemzet és hazaszerető vezérek tántoríthat!anul irányítanának.

Mit tehetne, mire lenne képes egy olyan magyar társadalom, melynek hatalmas befolyású r. k. papsága már születésénél fogva is elsősorban magyarnak vallaná magát és e fogalom keretében összpontosítaná minden cselekvését. S a helyett, hogy mint ma, egy soha el nem érhető, meg nem valósítható elméletet üz, a magyar nemzeti állam oltárán áldozna.

Hova fejlődnék e szép haza sorsa, ha érdekében a közös egyistenimádás magasztos eszméjének alapján egyesülnének nemzeti munkára keresztyének, zsidók ?

Az ilyen magyar társadalom viharként seperné ki e földről azokat, kik sötét érdekből, elfogult, egyoldalú rajongásból, vagy a mi még gonoszabb, egyéni előnyök érdekében marczangol- ják a nemzet testét; kik felejtik, hogy a haza minden előtt !

A mi társadalmunk ifjúsága, a jövő időkben nemzetünk vezetői, ellenben aként van nevelve, hogy elsősorban is a szent kereszt jelét keresi embertársai gomblyukában, vagy óralánczának

m

ARCÚ.

Ha madárka volnék.

Ha madárka volnék Ablakodra szállnék.

Reggeltől napestig Ottan Sirdogálnók.

Addig dalolgatnék,

Addig sirdogálnók . . .

Míg csak a szivedhez Utat nem találnék.

Ablakod kinyitnád,

Szavadat hallatnád . . .

S reszkető dalnokod Kebledre fogadnád:

Ott lelkem kisírnám Az utolsó dalba,

S szived közelében Szivem meghasadna.

BAJA MIHÁLY.

Kősaly Tündére.

Irta : Dombi Lajos esperes.

Erdély egyik megyéjében, kies völgy ölében fekszik egy kis község, melynek neve Kusaly, lakosainak összes száma az egyezeret sem éri el s ezek is úgy vallási, mint nemzetiségi tekintetben kétfélék, kálvinista magyarok és gör. kath. oláhok. A népet szorgalom és becsületesség jellemzi : mind egymás közt, mind pedig' a szomszédos lakókkal jó békében, csendben élnek.

E község, a néprege szerint, a közelében levő „hegyes“ nevű erdő magas bérezén épült egykori erősség, de már rég elporladozott Kősaly várról vette nevét, mely vár — állítólag — a pogányság hanyatló korában, egy Jaksi nevű birtokosnak volt tulajdona. E vár elpusztulása után képződött a bérez lábánál elterülő völgyben Kusaly, melynek első lakói az elpusztult várból idetelepült várnép soraiból kerültek.

Kősaly vára, illetőleg Jaksi családja képezi elbeszélésein tárgyát.

Azonban tartozom az igazságnak azon őszinte kijelentéssel, hogy miként maga a jelzett vár s annak ura felőli kétségtelen történelmi adatokkal nem rendelkezem s e tekintetben csakis a szájhagyomány utjáni értesülésemre I s azon tényre vagyok utalva, hogy évtizedekkel I ezelőtt még porladozó kőhalmokat magam is lát- | tam azon helyen, hol a szájhagyomány szerint j hajdan Kősaly vára állott volt; úgy különösen J az ezen — történelmi szempontból — nagyon I ingatag alapra épitett regényes elbeszélésem teljesen költői szülemény, képzeletem alkotása, ugyan azért történelmi értékre igényt nem tarthat.

Ezeknek az előrebocsátása után, ime az elbeszélés.

Mértföldekre terjedő, erdőséggel borított, sziklás bércek egyik kimagasló ormán, a „hegyes“ legmagasabb csúcsán épült hajdan Kősaly vára, mely e környéket teljesen uralta. Nemcsak fekvésénél fogva volt a vár természetes erősség, de szilárd falai s egész berendezése is oly fontos erőditményuyó tették.

Kősaly várában lakott Jaksi Bendegúz, pogány főur, kinek jóságteljes nején kivid egyetlen, a szülök reménye, büszkesége, a tündérszépségü Eleonora képezte kicsiny családját.

Jaksi, ha harcolni kellett, vitéz, bátor ; családja körében engedékeny, megtestesült szeretet: testben lélekben egyaránt erőteljes, javakorabeli férfi volt. Birtoka messze kiterjedt, gazdasága

■HB

I Siroíin

A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer :

2

tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainal úgymint idült bronchitis, szamár-hurut és különösen labbadozóknál in-f

fluenza után ajánl tátik.

Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kel-’ lemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 k.-ért kapható. Figyeljünk,*j |hogy minden üveg alanti czéggel legyen eilátva: F. Hoű'man-La Roebe & Co vegyészeti gyár Basel Svájcz.|