Szatmár, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1903-11-21 / 47. szám

2 S Z A T M Ä ß. nov. 14. fityegői között s kerüli azt, kit nem ezzel a jel­lel vettek fel az emberiség nagy társaságába. Ez a mi gyöngeségünk! A nyugati és (féli szlávok, az oláhok nem­zetiségi sikereiket kizárólag társadalmi utón ér­ték el. Óriási részük van benne a nőknek. Mit tesz e téren a mi női (társadalmunk ? Pedig ha van a földkerekségén valahol a szépért, jóért lelkesülni tudó, nagylelkű, bosszút nem ismerő, felebarátját könyörületes szívvel támogatni kész nép, az csak olyan lehet mint a magyar népünk, de külömb soha.“ ... « Majd áttér a vármegyei szervezetre s a töb­bek között ezeket Írja: „Általában megrögzött gyakorlat az a megyei életben, hogy bizottságá­nak választott részében — úgyszólván — min­den község jegyzője és bírája benn van. Ismert dolog, hogy a második napra áthúzódó gyűlése­ken majdnem mindenütt a kötelességből benntar­tott köztisztviselők határoznak gyakran nagyon is a közéletbe vágó, nagyon is lényeges dolgok­ban.“ Különösen a pestmegyei állapotokat tár­gyalva igy folytatja : „Vagy talán azt is a ma­gyar nemzeti érzület fejlesztő eszközeinek tartja a megyei törvényhatóság, hogy a lakosság 12 százalékára zsugorodott szentendrei szerb kiseb- ség még az idén is „kétfejű sasos“ zászlókkal vonult végig a város utczáin a dunaparton vég­zendő vizkereszteléshez ? Hogy templomaiban nem csupán a zászló­kat, de még a csillárt is ezzel a czimertani le­hetetlenséggel disziti, hirdetvén mindenkinek, hogy ők sem a magyar nemzet érzékenységével, sem a törvényhatóság jóhirnevével nem tö­rődnek.“ Aztán a papnevelő intézeteket illetőleg a következő figyelemre méltó dolgokat mondja el: „1898-ban. — mert csak innét kezdve bírunk e részben fölvilágosító adatokat, — az országban levő 50 papnevelő intézet között mindössze csak lo volt magyar tannyelvű. Köztük hármat az ág. hitv. evangélikus, ötöt az ev. reformált, s egyet az unitárius egy­házak tartottak fenn. Ezeken kívül magyar tan­nyelvű volt az országos rabbi képezde. mesés nagyságú volt. S mind e kincsnek jővén- j döbeli egyedüli örököse a szép Eleonora. Ugyanazért könnyen, érthető ama rendkívüli érdeklődés, határtalan rajongás, melyben része­sült a szép hajadon a házasságra lépni óhajtó ifjak részéről, kik nemcsak a közeléből, de nagy távolságból is özönlöttek a kösalyi tündér köze­lébe, kinek kegyét, szerelmét megnyerni lázas hévvel törekedtek, hogy igy kezének elnyerésé­hez reményt formálhassanak. Szép, deli, vitéz, szellemes gazdag ifjakban nem volt hiány. Alkalma nyílt a szép hölgynek válogathatni közöttük. Ám de ő sem nem válo­gatót, sem nem választott. A leglángolóbb hév­vel fülébe csengett szerelmi vallomások is hide­gen hagyták szivét; az epedő pillantások részé­ről viszonozásra nem találtak. Mintha csak szob­rász vésője alól került műremek lett volna e tün- dérszép hajadon. Mindennek dacára nem egy merészebb s önhittebb akadt az udvarlók sorában, ki mint ké­rő lépett fel, habár e lépés mindannyiszor ered­ménytelen maradt, mert a leány a legnagyobb udvariassággal bár, de következetes „üres kosár­ral“ felelt a kérőnek. így teltek nemcsak hónapok, sőt évek már s a multbani jelenetek több ízben ismétlődtek, úgy annyira, hogy a szülők kezdtek aggódni le­ányuk miatt, kinek az eljárása s magatartása Ellenbon kizárólag latin nyelvű volt 8 r. kath. tanintézet. Német nyelven oktatott az ág. hitv. evangélikusok egy tanintézete. Kizárólag oláhul tanultak a gör. kel. román egyház 4. s a szerbek karlóczai intézetében ugyanolyan egy, de szerbnyelvüsóg uralkodott. Ebben a magyar nyelv mint ismeret sem taníttatott. 23 r. kath. papnevelőintézetben a latin magyar, s a gör. katholikusok 4 intézete közül egyben az oláh és magyar, kettőben a latin, oláh és magyar, egy­ben pedig kizárólag oláh volt a tannyelv. Mindezek az intézetek csak azzal a kü­lönbséggel érkeztek át napjainkba, hogy a 8 r. kath. közül 2 magyar, s a gör. katkolikusoké közül egy ruthén nyelvű lett. Róm. katholikus intézeteinknél nem annyira a vezetőkben keresem én bírálatom tárgyát, ha­nem magában a múlt század második felében meghonosult nevelési rendszerben. Egyházaink teljesen szakítottak az 184S, előtti hagyományokkal. Még nagyon sokat ismertem a 48 előtti pa­pok közül. Túlnyomóan nagyrészük igaz pap, igaz népvezér volt. Erős hittel védte egyházá­nak érdekét, de e mellett kézzel fogható tanú­ságot tett a felebaráti szerctetről más vallásuk­kal szemben bármikor. Porladnak ők ma már majdnem mindany- nyian. Az uj nemzedék nagyobb része olyan irányt követ, olyan eszméknek hódol, mely mély­séges veszedelmet hord méhében s bomlását idézheti elő éppen annak a magasztos érdeknek, melyet szolgálni vélnek. Nem katholikusok ők, hanem pápisták !“ Ezekből kifolyólag sürgeti a czikkiró igen helyesen a papnevelós állami ellenőrzését. Sok megszívlelni való van abban a füzet­ben. Az itt hozottak csak szemelvények. Azonban ez is elég arra, hogy felette gondolkozzunk s egymás megértésére, de mindenek felett pedig a haza építésére és ne meddő küzdelmekre és harezokra törekedjünk. Hírek. — Eqyhazkerületi közgyűlés. A tiszántúli ref. egyházkerület őszi közgyűlését f. hó 24, 25 mcgfejthetlen talányként nehezült lelkűkre s a szelíd rábeszélés módját is megkisérlették pár­szor, azonban eredménytelenül. Eleonora finom modora, ragyogó szépsége, derült kedélyhangulata változást nem szenvedett, de férjhezmeneteli hajlama nem nyilvánult. Mikor már messzeföldön hire futott, hogy Kősaly tündérének szive bevehetetlen vár, las­sanként gyérülni kezdet a várostromlók száma, úgy annyira, hogy mikor Eleonora a 2S-ik ta­vaszt megérte, már nem volt alkalma kosáradásra, mert hónapok óta újabb kérő nem jelentkezett, aminek azonban ő titkon örült, mig ellenben szü­lői aggódtak e miatt s ezt leányuknak is érté­sére adták . . . Ekkor eljöttnek tartotta az időt Eleonora, hogy teljes nyíltsággal lépjen szülői elé s mit éveken át mint szive édes titkát, gondosan rej­tegetett s hiven megőrzött, azt most őszintén feltárja szülei előtt s igy módot és alkalmat nyújtson azoknak az ő sorsa felett határozni; s hogy egyúttal az, mi mindeddig rejtélyként állta szüllők előtt, most teljes megviiágositást nyerjen. így szólt szülőihez egy napon : „Drága szülőim 1 Ha nem mondtátok volna is, láttam, tapasztaltam, hogy aggódva szemlél­tétek, mikor számos kérőimnek tagadó választ adtam s hogy még jóakaratu rábeszélésetek, ta­és 26-ik napjain tartja. Debreczenben 23-án es- peresi conferenczia lesz. Ez őszi közgyűlésen, melyen jelen lesz gróf Tisza István jelenlegi miniszterelnök is, — városunkból Biki Károly esperes, Borsos Benő ref. főgymn. igazgató, Uray Géza főgondnok és Kiss Bertalan egyház­megyei főjegyző fognak megjelenni. — Erzsébet ünnepély. Á helybeli protestáns nőnövelde és tanitónőképző f. hó 19-én sikerült Erzsébet emlékünnepélyt rendezett. Az ünnepélyt Veress Lajos vezetése mellett a növendékek énekkara nyitotta meg. Felolvasást tartott Posz- vók Irén tanárnő. Ügyesen szavaltak Tóth Er­zsiké, Molnár Irénke és Feldman Helén. Szaba­tos zongorajátékukkal Meskó Jolán és Nagy Er­zsiké gyönyörködtették a nagy számban megje­lent közönséget. A jól sikerült emlékünnepélyt az énekkar zárta be. A Lórántffy Zs. egyesület magas színvona­lon álló második felolvasó estélyét szombaton tartotta meg a ref. főgymn. tornacsarokában óri­ási közönség jelenlétében. A műsor első száma németii énekkar precziz éneke volt, mely után dr. Hantz Jenő tartott élvezetes felolvasást. Ez után Veress Ilonka k. a. jól iskolázott, csengő hangjával előadott dalaival gyönyörködtette a közönséget. Veréczy Margit k. a. szavalata is nagy hatást ért el. Á minden tekintetben fénye­sen sikerült estélyt a németi énekkar zárta be „Szent vagy örökké Atya Ur Isten“ kezdetű szép énekkel. A Lorántffy Zs. egyesület 3-ik felolvasó estélye f. hó 28-án lesz ugyanott. — A vármegyéről. A közigazgatási bizott­ság fegyelmi választmánya a csengeni és gyar­mati járás központi tisztviselőinek, a külföldi út­levelek ügyében előfordult szabálytalanságok következtében rég húzódó fegyelmi ügyében a következőleg határozott. Boros György csengeri szolgabirői írnokot hivatalvesztésre, Balika Endre f.-gyarmati szolgabirői írnokot 500 korona bir­ságra. Dr. Kópesi László volt csengeri szolga- birót 1"0 korona, Jeney Sándor f.-gyarmati fő­szolgabírót 200 kor., Böszörményi Endre csen­geri főszolgabírót 400 korona birságra ítélte s egyben a két utóbbit állásába vissza is helyezte. — Adomány. A nagykárolyi egyházmegye a helybeli református tanitónőképző részére 234 korona évi segélyt küldött. Vajha e nemes tettet követhetnék a szomszédos egymázmegyék is. — Segély. Az ev. ref. vallásu elemi iskolai szegény tanulók felruházására a városi tanács too koronát utalványozott az egyháztanács el­nökségének. — Hangverseny. A nőegylet hangverseny- nyel egybekötött tánczestélyét a Társaskör ter­meiben ma este tartja meg. Közreműködnek Szilágyi Erzsiké k. a., Veréczy Margit k. a., Szentiványi Sándor és dr. Havas Miklós urak. Az estélyiránt, mely tombolával lesz összekötve, nagy az érdeklődés és bizonyára sikerülni is fog. nácsadásotok is mindannyiszor eredménytelen maradt. Megvallom, minden ily alkalommal, mint nehézkő nyomta lelkemet, hogy el kellett rejte­nem még előttetek is az igazi okot, mely alapját képezte elhatározásomnak, de időelőttinek s cél­szerűnek véltem inog akkor, hogy elétek tárjam szivemet, mert remegtem azon gondolattól, hogy ez által az engem éltető remény legott megsem­misül Vártam türelemmel, hogy majd ha a kérők elmaradnak s én mint itt felejtett „vénülő leány“ maradok veletek, egy alkalmas pillanatban min­dent elmondok tinektek s a multbani titkolózáso­mért jó szivetek bocsánatát s talán a jövőre egyetlen gyermeketek óhajtott boldogságának el­érésére a módot is megadjátok . . . Most tehát tudjatok meg mindent s halljátok meg, hogy le­ányotok nem márványszivü hölgy, miként hiszik felőlem számosán, mert ón évek óta lekeni egész hevével, szivem lángoló érzelmével szeretek egy ifjút s általa viszont szerettetem s vagy az övé leszek, vagy senkié soha. Ti rajtattok áll, hogy boldoggá tegyétek gyermeketeket s egyesítsetek két egymásért hiven és hévvel dabogó szivet, vagy pedig két ifjú életet űzzetek a kétségbeesés sötét éjjelébe. Az a nemes szivü, derék ifjú, kit rajongva szeretek, Sámson Botond, apám tit­kárja . . .“ (folyt, köv.) * Megbízható czógektól = jutányos arban kaphatók HZ ATM A It. Weizer Györgynél .. a ki mint szakértő a venni szándékozók kényelmére jótállás mellett készletben tart uj zongorákat, nem kell Becs, vagy Budapestre menni. — Zongorák javítása és ■ ■■ ■ ......... hangolását úgy helyben, mint vidéken elfogadok. ...:'"t.........

Next

/
Thumbnails
Contents