Szatmár, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-10-17 / 42. szám
XXIX. évfolyam. 42-ik szám. Szalmán 1903. oki 17. — SZATIBAR. TÁRSA DA I AI I ÉíS SZKPIRODA S All HETILAP. Megjelenik minden szombatén. frj ■t t i.T. <.o "V- fc h --*>■ ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. ^Szerkesztőség és kiadóhivatal : Deáktér 3. szám. Mind Mwmii dijak a kiadóhivatalban fi/ot«iidőkHIRDETÉSEK: Készpénzfizetéa mel'ett a Lgjutányosabh árban.-<$> NyiIttér sora 16 fillér. <s^ Fizessünk-e adót? Ugye milyen jól hangzó, füleinkbe csengő pár szó ez még kérdés alakjában is. Hál még aztán mennyi népszerűséget, olcsó dicsőséget lehet szerezni annak nagy- liangu hirdetésével, hogy : „ne f i z e s- sünk adót!“ Napjainkban az országban levő ex lex állapotra való tekintettel egymást érik a vármegyei és városi törvényhatóságok zöld asztalai mellett az indítványok, hogy tagadjuk meg az adófizetést, sőt tiltassanak el az elöljáróságok az önkéntesen felajánlott állami adók felvételétől is. Időszerű és érdemes dolog azért e kérdés felett higgadtan és pártpolitikai szempontok figyelembe vétele nélkül tárgyalni. Tudjuk azt jól, hogy azon esetben, ha a köteles adózást a törvónyenkivüli állapotban megtagadjuk is, a követelés csak fenn marad és esetleg egy kedvezőtlenebb időszakban kell azt megfizetni; vagy a legjobb esetben a következő évben, amikor már esedékes lesz az az évi tartozásunk is. Olyan embereknél a kik megfelelő készletekkel rendelkeznek nem képez ez semmi hátrányt, de a kiknek zsebeiből a szűkösen bejövő fillér azonnal kivándorol á nagyon is sokféle napi kiadások fedezésére, — az adófizetés halasztása nagy anyagi hátrányokkal jár. Éppen azért már eme jelzett szempont. TARCJA, Egyszerű az ének. Ina : . s ... u. Egyszerű az ének . . . Oly annyira egyszerű, kedves Uraim és hölgyeim, hogy én kezdem kétleni, miszerint érdemes lessz é meghallgatni ? . . . Pirospozsgás oláh lányok szaporán szedték lábaikat, a Csumne Alexa csűrje felé irányítva léptüket. „Dánu“ volt készülőben. A prímás javában stimolgatta hegedűjét, a kontrás homloka pedig már verejtékezett a nagy gyantázástól. Készen volt már minden, csak az első vonó rántás kellet, hogy a majd véget érni nem akaró tánc kezdetét vegye. Egy némelyik már rakta is a táncot, csak úgy fütyszóra, egyedül. A lányok soraiban ugyancsak gyakorlott fül kellet, hogy valamelyes szót meghallhasson. De azért a tánchoz még nem lehetett hozzá fogni. Hiszen máskor, ha igy össze jöttek, már azóta régen kiismerte ki ki a magáét. hói sem helyes directe, megakadályozni azt, hogy valaki jószántából adót ne fizethessen, mert sok esetben az illetőt anyagi körülményei késztetik arra, hogy e különben is esedékes tartozását mikor még van miből, biztosítsa. De eltekintve ettől, a méltányosság is követeli azt, hogy ha mi elvárjuk még ex lexben is az államtól, jhogy terheit viselje, a közbiztonság, igazságszolgáltatás és köz- igazgatás menetét a rendes mederben vezesse, — nekünk is gondoskodnunk kell, mint adó alanyoknak arról, hogy e tekintetben fennakadás ne történjék. Mert nem lehet azt elhinni, hogy volna olyan könnyelmű hazafi az országban a ki j azt óhajtaná, hogy az ex lexre való tekin- : tettel az állam oszlassa fel háztartását, bocsássa el hivatalnokait a kik husiinkból való húsok és vérünkből való vérek javaink védelmével hagyjon fel, a közbisztonsággal ne törődjék, stb., mert akkor rablók tanyájává, guerilla harezok színterévé, gyászos temetővé válnék az. Pedig az adózás megtagadásának elengedhetetlen következményeiül ilyen intézkedéseknek kellene jönniük. Ugyanezért a legnagyobb olösmeróssel kell üdvözölnünk Beregvármegye törvény- hatósági termében tett azon határozati javaslatát Bartha Ödönnek, a függetlenségi párt eme tiszta látkörü tagjának, melyszo- rint ő elfogadásra ajánlotta bár azon inditAz ám, másutt és közös bálon, hát úgy is lett volna, de most tisztelet ám a gazdának kinek jóvoltából a mai délután víggá tétetett. Úgy bizony, az ő jóvoltából, s még pálinkáról is a gazda részéről lett gondoskodva. Vájjon miért ? Eladó lány van a háznál. A bogár szemű Marinka. Ő érte van a várakozás. Végtére ki lép. Egészséges arcára a nap, barna fátyolt varázsolt, s mintha csak azért tette volna hogy annak üdeségét megvédje égető sugarai ellen, melynek aratás idején ugyancsak ki van téve a tündéri ovál. Formás testén morzsolin melényke feszül, alászoritva a százráncu szoknyának, a csípőjén megkötve, melynek karcsúságát sok pingált képű úri dáma megirigyelné, kiktől a természet megvonván ez áldást, mesterséges présekkel igyekeznek azt elérni, de olyan is az, préselt és mesterséges, melyek egy időre képesek is elnyo- moritani a szegény áldozatot, de erőt nem kölcsönöznek. És Marinka ebben sem szűkölködik, az áldásos mezei munka az ő tesdedző sportja. A ő rakottya, a favilla, a melylyel kezében, ruganyos léptekkel szokott járkálni a szénabogják között. Majd mint egy gladiátor hirtelen lehajlik, a villát a bogja alá szúrja, aztán villám gyorsan felványt, hogy ne fizessünk adót, de megtoldotta azt .ogy . másik határozati javaslattal, nevezetesen: „ű-;A fogadjon el a vármegye az államtól se semmiféle dotátiót; mivel azonban az administrate nah fennakadni nem lehet, mondja ki a vármegye, hogy mindennemű szükségleteit önadóz tatás utján fedezi. “ Bartli^ Ödpnnek eme javaslatát Be regvármegye nem fogadta el, sőt elejtette ennek kedvéért a másikat is. Ilyen indítvány pedig még törvényhozás termében nem hangzott el az ex lex idején. Ha Beregvármegye ezt magáévá tette volna, akkor a tiszta, szenvtelen magyar hazafiságnak tüzpróbáját állotta volna ki. Ez egy olyan nagyszerű határozat lett volna, a mely előtt minden magyar embernek földig kellett volna kalapját emelni. Ez több lett volna, mint szó hazafiság 1 Mert hiába, be kell azt vallanunk, hogy addig mig csak kiabálunk a honért, még kézzel fogható jelét nem adtuk Izzadságunknak ; hiszen „szó hazafi, száj hazafi !“ Hanem a mikor a legnagyobb áldozatokat is készek vagyunk hozni a haza érdekében, itt kezdődik már a honszeretet igazi nyilvá- nulása. Nincs tehát egyébb megoldás az adózást illetőleg, mint a törvénykivüli állapotban is leróni kötelezettségeinket, hiszen : »«dói fizetni és meghalni, minden embernek kötelessége; “ a jelen helyzetben annyi előpattan, s a nehéz súly, süvöltve siklik az a ez él izmoktól hajítva, egyenesen a készülő boglya elé. S ismerik is a legények, az ő dolgos kis kezecskéit s bezzeg van veszekedés. A mint Marinka kilép, elcsendesednek a lányok és egysorba állanak. A cigányok pedig, rázendítenek a szapora „bötutára“. Kezdődik a tánc. A legények még szorítanak egyet tüszőjükön, s aztán magukhoz integetik párjukat. Némelyik hangos leereszkedéssol, még a nevit is elkiáltja választottjának, persze erre a kitüntetésre, csak a kiválóbbak számíthatnak. De nem úgy ám Marinka. Jöjjön az a legény elibe ha azt akarja, hogy véle táncoljon. S azt hiszik talán, hogy a szépségere büszke ? Nem. Ő talán nem is tudja hogy szép, s ha tudja is, nem érezteti senkivel, épp oly nyájasan fogadja a köszönését, a pásztornak, mint a falu első gazdája fiának. S bár mindenki tndja, hogy van egy kivétel, azt ő csak szivében érzi. Most két legény közeledik feléje. Bura Tó- gyer, meg a Zbona Yaszi. El!*®BRAUN MÓR férfi-szabó műhelyéből kerülnek ki a legelegánsabb férfiöltönyök, papi és polgári ruhák, melyekhez ugyanott a legjobb minőségű szövetek is nagy raktáron tartatnak. Elismert pontos .- és előnyös kiszolgálás Üzlethelyiség: Deäk-ler 2. szám, a Bossin patika közelében.
