Szatmár, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-04-19 / 16. szám
XXVili. évfolyam. Szál már, 1902. apiillis 19. 16-iU szám. SZATHHAR. Megjelenik minden aombaton. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre 1 kor. Egyes szóm ára 20 fillér. ER KÉSZ TŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL I Oeáktér 3. szám. Mind •niiiMiiü dijuk e lap kiadxliivatalabau fi /.eteti dók HIRDETÉSEK: Kóaípíinfii.'tés inel ett a Ifgjntnnjrosa 1>I> álban véirine fal-$> Nyilttér sora 16 fillér <3-Parthie. Jellemző vonása a mai embereknek, hogy szeretnek felvilágosultságukkal kérkedni ; elfeledve, hogy egy bizonyos lejtőn, melyet talán az erkölcstelenség lejtőjének nevezhetnénk, mindinkább sülyednek. A tudományosság fokmérőjének feljebb szállásánál az erkölcstelenség fokmérője mindinkább lejebb szállani látszik. Mindazok az intézmények, melyekhez a szívnek, kedélynek, szellemhez van köze, eredeti jellegükből ki lettek vetkőzve és teljesen elanyagiasodtak. Egy ilyen elfajult intézményre, a házasságra akarok rámutatni, melyet a mostani kor fiai műnyelven parthie név alatt ismernek. Parthie! Földig boruljon minden térd előtte! Ez a mai világ egyik nagyhatalmas- sága lett. Ez képezi minden 19 éves lány vágyának netovábbját. Jó partidéról álmodoznak a nagy lányos mamák és családapák. Nézzük közelebbről mi az a parthie ? Egy oly szerződés, melyet hajdan a mennyországban, most a telekkönyvben kötnek. Valamikor régén házasságnak nevezték. A század végének módéin, felvilágosult emberei partidénak nevezik. Egy partidéhoz nem szükséges csak két, anyagi javakban bővelkedő egyed. Az egyedek bárminők lehetnek, csak egyneműek nem. Hajdan az úgynevezett házassághoz a két fél kölcsönös szeretőiére volt szükség, a század végének modern embereinél ez mellékes. Ellenben elengedhetetlen, első, középső és utolsó feltétele a jó partidénak : pénz, becsületes nevén hozomány. Nem baj az a parthiestáknál, hogy a házasfelek alig ismerik egymást, hisz majd megismerik egymást a házasságban, A szeretet, mely hajdan a házasfelek összekötő kapcsa volt, nem létezik többé, elszállt mint a pára. A modern felvilágosult kor emberei, kik a dübörgő vasutak zakatolásának megfigyelésével vannak elfoglalva, nem érnek rá arra, hogy e zajban a szív halk lüktetését észrevegyék. Szeretet, szerelem, ezt a parthiesták már régen a lomtárba dobták, amelyet legfeljebb gúnyos mosolyra méltatnak. Az se baj, ha a parthie nőnemű része, nem azt szereti, kivel az ügylet megköttetik. Azt kell szeretnie, a kit kijelölnek számára. Mást nem szabad. A férfiról nem is szolok. Annak minden szabad. A társadalom felmenti őt mindazoktól az erkölcsi ballépésektől, melyeket a házasságra lépésig, sőt még azontúl is elkövet. Ez szerintem nagy igazságtalanság. Azért, mert — és ezt másutt is hangsúlyoztam morális felelősség dolgában a férfi egyenlő a nővel; mindegyik hibája ugyanazon erkölcsi beszámítás alá esik. Különben ez az igazságtalan felfogás még akkor is uralkodott, midőn a társadalom nem annyira az anyag uralma alatt állott mint most. Ez anyagias társadalom előtt, mely szereti magát modernnek nevezni, a házasság elvesztette isteni eredetét, kereset forrássá sülvedt, melyet vagy kegyelem konezórt dobnak a nőnek, vagy mely legfeljebb arra- való,' hogy egynéhány tönkremenő félben levő modern existentiának horgonyt adjon az el merülés ellen. Azért oly .sivárak, oly boldogtalanok a mostani házasságok. Hogyne, hisz legtöbbször a leglényegesebb kelléket, a szeretetet nélkülözik. Az igaz, mélyre, nagyon messzire kellene visszanyúlnunk, hogy ez anyagias kornak a házasságra való lealacsonyító hatását kimutathassuk. Mondom: a mostani társadalom erkölcsi niveauja nagyon alászállt, a mostani társadalom csalfa jelszavakat ural, csak hasznot, érdeket, önzést ismer. A balgák be nem látják, hogy ilyen jelszavak mellett e sárteke lényei el fognak csenevészodni. Azért fajult el annyira a házasság intézménye is. Azért váltotta fel helyét a parthie, melynek árfolyama úgy változik, mint a börze minden más áruezikke. Azért tartanak most úgyszólván hajtóvadászatot férjekre, áruezikké sülyesztvén a szegény nőt. Ez az anyagias áramlat olyan mint az Különös * . . Különös is az a szerelem! A szivekben mily gyorsan terem. Élet tavaszán eső sem kell, Fénylő sugár fénylő szemekből S a szerelem már életet nyer. Az a kis lány, hogy rám pillantott, Elvette az eszemet legott. Különös is az a szerelem! Csak egy sugár szép, kék szemedből S szivemben már szerelem terem. Apáti, 1902. márezius 27. NÉMETH F ERENCZ KI szeretnék messze menni El szeretnék messze menni innen, Kedves hazám egy rejtett zugába, Patak partján fekvő kicsiny falu Nyugtot adó, csendes magányába ! Egy kis hajlék ott a faluvógen Mit várhatok, mindent betültene . . . Éldegélnék zavartalan csendben Mindenkitől régen elfeledve. Ha bús lennék, nem kérdeznék mi bánt, Fájó szívvel nem kén‘ mosolyogni, Érzelmemet más előtt takarva, Hazugsággal bűnt bűnre halmozni. A távolban enyhülne bánatom, Felejteném lassacskán a múltat, — S nem keresve itt lent boldogságot -— Megtalálnám a jobb s helyesbb utat. Kicsiny házam körül kertet vonnék, Televetném szebbnél szebb virággal. Dolgozgatva, munkálkodva benne Nem törődném fényűvel, gazdagsággal. Eljárnék az Ur szent Egyházába Életadó igéjét hallgatni, Erősítő szent kegyelmét kérve Lebortilnék buzgón imádkozni. N É M E T H G I Z E L 1, A. Paula. Ismeritek Paulát ? Paula a bűbáj angyala. Kijelentem, hogy a mit ide az első sorba leírtam, a Kaméliás hölgyből egy vidám tásaság még vidámabb nótája. A ki pedig a „Kaméliás hölgy“-et esetleg nem ismerné, megmondhatom, hogy ott az a bizonyos hölgy rendesen rosszul, néha jól, meg szokott halni, a mi nagyon mulatságos. Különösen az előbbi. Paulát pedig mindenki ismeri. Mert ez a mi társadalmi életünknek annyira ismert alakja, hogy szinte típussá vált. Alacsony termet; vékony, kedves arcz, apró láb, a melyet nem mindig formás czipőbe bujtat; kéz, a melyről a modern iró azt mondaná : zongorára termett; ilyen Paula. Hogy miért a böbáj angyala? Erről ezidő szerint nem szólok, mivel lehet azzal máskor is foglalkozni. Ha úgy a délutáni poros levegőben szétnézünk a szélesre hagyott aszfalt gyalogjárón: ott látjuk őt, a kiről érdemes valamit elfecsegni. Mindegy, akár szerda, akár szombat délután. — Azaz, hogy jobbanmondva, alkalmasabb a szerda a szemlélődésre, mert ekkor az emberek többé- kevésbé vasárnapi kabátot húznak a karjaikra s valami izgalmas arczkifejezéssel nézik, lesz-e eső, vagy nem. Ma Paula a papája karján sétál. Ez az ur egy kissé őszes úri ember, különben hatalmas arany láucza van és kedvesen beszél. Határozottan nem tudom, merkantil-e, vagy agrár, de az mindegy, mert nem változtat a helyzeten sémii/ uj, feltűnést keltő, s/,é|> és elegáns angol gyapjúszövetek logvalogatottabb kivitelben * nrK mmw* «m w'uäa szövet, divat üzíeleben Szatmár. Deók-tér 21. Freuiul-ház.
