Szatmár, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-04-19 / 16. szám
2 S Z A T M Á E. afrikai forgó szól, mely elporzsel mindent, a mi útjába kerül, sorvasztó lehellete előtt elfonnyad minden; és mennél gyöngébb az illető alkotás, annál gyorsabban. A nő gedig gyönge. Aztán hiába mosolyog ezen nehány nagyképü, felvilágosult modernfi. A tudományt nemcsak a holt könyvek betűiből kell szedni, néha a szivnek nevezett dologba is be kell pillantani. Az is mond valamit. Nem vagyunk sentimentalisták. Tudjuk, hogy az élet nehéz, hogy az ember rászorul az anyagra. De ez az anyagias gondolkozás teljes sivataggá teszi azt, minden virágot kiirtva belőle. Hiába rázzák nehányan oly kicsinylőleg fejüket ezeken a mondatokon. A házasság szeretet nélkül csak üzlet. De hisz a modern világ csak üzletet hasznot ismer, no meg^ aztán élvezni szeret. Csakhogy a szív azt kiáltja erre: nekem a ti világotok nem kell. A szivet pedig meg kell hallgatni, nagy ur az. Rajta nem fognak erőt venni a pokol kapui: super quam non praevalebunt portae in féri. Azt mondjátok felvilágosult férfiak: ti nem ábrándoztok. Feleditek, hogy ez a komoly, terhes élet sem egyéb ábrándnál, álomnál. Nem lehet abból kiirtani minden idealismust. Halljátok: a világ, melyet megteremtettetek magatoknak, nem olyan, hogy az emberiség azt sokáig elviselhesse. A bölcselkedéseitekkel kiforgattátok azt valójából. Eszetekbe juttatok valamit: minden hatás ellenhatást szül. Halljátok tehát: Nemsokára eljön az idő, midőn egy menydörgésnél is hatalmasabb hang fogja fületekbe dörögni ezt a szózatot: megálljatok, eddig és ne tovább! Az anyag nem sokáig fog a szellemen uralkodni, és a partidéból megint igazi házasság- lesz. H. V. Városi közgyűlés. Hugonnai Béla gróf főispán elnöklete mellett hétfőn, f. hó 14-én városunk törvényhatósága rendes havi közgyűlést tartott. Hugonnai főispán szép szavakkal emlékezett meg a gyűlés megnyitása után az elhunyt polgármester érdemeiről, mely után a helyettes polgármester havi jelentése következett. Jelentésében jelezi, hogy a belügyminister Dr. Korbay és Soós János ellen foganatosított fegyelmi határozatot jóváhagyta ; a dohány beváltó hivatal felállítását illetőleg pedig a pénzügyminister részéről meg van Ígérve a támogatás, a máté-szal- kai és bikszádi vasutak felállítása ígérettel van megpecsételve. Ezek után áttért a helyettes polgármester az elhunyt Hérmán polgármester érdemeinek méltatására, mely után indítványozta, hogy annak jegyzőkönyvbe iktatását a közgyűlés határozta el, az özvegyhez pedig részvét iratot intézzen. Egyhangúlag elfogadták. Következett Dr. Keresztszeghy Lajos és társainak indítványa. Indítványozók azt kérik a közgyűléstől, „fejezze ki a közgyűlés rosszalását azért, hogy dr. Törseök Károly a „Szatmáriban meg sértette az elhunyt polgármester emlékét.“ A közgyűlés tagjainak nagy része azt sem akarta megengedni, hogy a szólásszabadság érvényesülhessen a közgyűlés termében, amikor Törseöknek a szólás jogát megadni nem akarták, de midőn elnöklő főispán nyugodtságra kérte a közgyűlést s Törseök szólási jogával élni is akart a zaj elcsendesült, Törseök dr. beszélhetett, menthette is magát. Csomay ügyvéd itt védelmére kelt Dr. Törseöknek s nyugodt, tárgyilagos hangon kérte a közgyűlést, térjen napi rendre az indítvány felett s ne tárgyalja azt. Azonban a közgyűlés szavazattöbbséggel elfogadta Dr. Keresztszeghy indítványát. Erre Dr. Törseök Károly távozott a teremből. Hosszabb vita keletkezett a városunkban felállítani szándékolt u. n. vasúti internátus körül. A város atyák egymást akarták felülmúlni pro és contra dikciókban. Pedig ehhez a dologhoz nem sok szó kell. Egy ilyen internátus felállítása minden körülmények közt csak előnyös a város lakosságára nézve. Végre a szerződést a gyűlés elfogadta s utasította li. polgármestert, hogy kövessen el minden lehetőt arra nézve, hogy az előforduló munkálatokat helybeli iparosokkal végeztessék. A polgármesteri állás betöltésére vonatkozólag úgy határozott a közgyűlés, hogy az a következő; tehát a. májusi közgyűlésen fog megtörténni. A városi pénzek elhelyezésének kérdésénél a javaslatot megszavazták. A bizottsági tagok közztil csak azok szavaztak akik az illető' pénzintézeteknél érdekelve nincsenek. Özv. Kurevics Emilné, özv. Ecsedi Mária bába oklevele kihirdettetett. Az állami iskolák felállításának költségeire 525000 korona kölcsön lett felvéve, a szerződést a tiszti ügyész terjesztette elő. A szerződést vita nélkül fogadták el s meg- bízták a h. polgármestert, hogy a kötvényt megfelelő módon írja illetve írassa alá. Soós János fegyelmi eljárás alatt levő rendőrfogalmazó azon kérelme, hogy fizetése a felfüggesztés idejére háromnegyed részéről felére emeltessék fel, elutasittatott. A gazdasági szakbizottság előterjesztéseinek letárgyalása után a zugiskolákra vonatkozó szabályrendelet olvastatott fel, melyet a közgyűlés vita nélkül, egyhangúlag elfogadott. Végül pártolólag fogadta el a közgyűlés Szeged azon átiratát, hogy Kossuth Lajos érdemeit az országgyűlés törvénybe iktassa és Heves megye átiratát a Rákóczy és társai ellen hozott 1 7 15-iki törvények eltörlése tárgyában és Nagy- Várad átiratát az önálló vámterület érdekében. Hírek. — A „Lorántffy Zsuzsanna egyesület“ választmánya e hó 15-én Biki Károly esperes és Jákó Sándorné alelnöknö vezetése alatt ülést tartott, melyen köszönetét mondott azoknak a tagoknak, kik a közelebbről tartott egyesületi ünnepélyekben közreműködtek. 0 s v á t ii Elemér pénztáros bejelentette, hogy az összes bevétel 7DO K. 80 fill, volt, melyből 200 K. 44 fill, kiadást leszámítván, a tiszta jövedelem 530 K. 36 fill. A tervezendő bazár idejét a választmány szeptember hóra tette. — Meghívó. A „Szatmárvármegyei Széelie- nyi-Társulat“ évi rendes közgyűlését f. év április 23-án d. e. 1 I órakor Szatmáron, a városháza tanácstermében tartja, melyre a társulat tagjait az igazgatóság tisztelettel meghívja. Tárgysorozat: l. Elnöki megnyitó. 2. Igazgatósági jelentés a múlt évi működésről. 3. Választmányi előterjesztés a pénztár múlt évi állapotáról. 4. Jelen évi költségvetés megállapítása. 5. Az elnökséghez a közgyűlés előtti napon írásban benyújtott esetleges indítványok. — A Külcsey-szobornak az év. ref. templom előtti térre való áthelyezése munkálatai már 'néhány nap óta folynak, mert a szobor helyének kiparkirozása és rendezése volt szükséges: a szobrot magát pedig tegnap reggel kezdték bontani a- Deák-téren s estére az egészet az ev. ref. templomhoz hozták. Még a terméskő alap szétszedése és átszállítása szükséges: A szobron, tekintve a bontás folytán történt elkerülhetlen néhány apró balesetet, némi javításokat. is fognak eszközölni. Az átszállítást a .Hirscli-féle kőfaragó intézet végzi. — Kitüntetés. XIII. Leó pápa Ratkovszki Pál helybeli kir. kath. • főgymn. igazgatót a „pro Eclesiae pupae“ rendjellel tüntette ki. — Gratulálunk a népszerű igazgatónak e szép kitüntetéshez ! — Siremlek-e, vagy szobor ? A Szatinár- vármegyei függetlenségi és 48-as párt Szatmáron Luby Géza országgyűlési képviselő elnöklete alatt gyűlést tartott, amelyen elhatározták, hogy átiratot intéznek Budapest főváros tanácsához és abban tiltakozni fognak, hogy Kossutli- szobor felállítására szánt adományukat síremlék építésére fordítsák. Ehhez csatlakozik bizonyosan az egész ország. — A „Széchenyi Társulat“ a napokban igazgató választmányi ülést tartott, amelyen az elnöklő lázári Nagy Béla igazgató, miután megmit. Kávéházban nagyságos urnák szólítja a pin- ezér és három krajezár borravalót ád. Különben ugylátszik, hogy nem ideálista, hanem a legna- gyob mértékben gyakorlati ember. (Ördög vigye az ideálizmust). Ezt bizonyítja Palua is. Mert, ha nem igy állna a dolog, ma énnekem nem lehetne tárczát írni. Nem lenne tárgy. A papa igy gondolkodott: „Nekem leányom van és pénzem. A leányomnak is és a pénzemnek is szép alakja van. A hangja mindkettőt művészi pályára utalná. Ám, amig szeretem a leányomat, nem szeretem a művésznőket. Ebből pedig kettő következik, az egyik az, hogy a leányom vagy megvénül, vagy férjhez megy; a másik pedig, hogy a pénz elfogy. Mert ina minden megtörténhetik. így a leányomnak tanulni kell akármit, legyen tanítónő, óvónő, könyvelőim, vagy akármi más. Egy szerencsétlen házasság, egy rossz Ízlésű fiatal generáczió, egy krach mindent elronthat és a leány, esetleg az asszony megmarad anélkül, hogy tudnák, miből fog megélni. Uraim és hölgyeim, (már amennyiben az urak és hölgyek divatosnak tartják a mai világban az olvasást) ezek a gondolatok nagyon praktikus gondolatok. Ha agrár, úgy is jó, ha kereskedő, akkor meg épen. Mert nagyon romlott a társadalmi élet, az egyes ember, a fiatalság, sőt mondhatom, á vasárnapi korzó az ő sürgőforgó ember tömegével is. Házasság ? De hát van-e most valódi, igazi, házasság ? Ahol nemcsak a kezet köti össze a világi törvény és a tisztelendő ur, hanem a sziveket is. Erre nagyon nehéz felelni. Nem azért, mintha nem lehetne mondani, hogy ki lenézvén százaléka a házasságoknak nem sikerül, hanem azért, mert. az urak és hölgyek lelkivilágába gyökerezett az a felfogás, mutassuk a jót, hogy elrejtsük a rosszat. Epen mint menyasszony, vagy vőlegény korukban. Egy feltűnően szép és kellemes hölgygyel ismerkedtem meg. Mi természetesebb, hogy alig vártuk, mit a szerelemről beszélhessünk. Sok érdekes dologról mondhatnék olyan frázisokat, amiről mint exiómáról beszéltünk. Es ez a hölgy, aki szép volt, szellemes és csinos., egy kellemetlen dologgal lepett meg. Igen. Ö nyolez évig volt szerelmes egy fiatal emberbe az is szerette öt s amikor egymásé lettek, nyolez nap alatt kiábrándultak. Régi dal — fogják mondani azok, a kik ezt a firkát olvasni fogják. Ám igaz. De ha igy van a dolog, nem praktikus ember a Paula papája ? Biztosítja a megélhetését annak a leánynak, a ki még boldogtalan lehet.; a kinek lehet, hogy nem sikerül a házassága s a ki maradhat — pártában — vén leánynak is. Lében und lében. Beleegyezem. Bár ma már ez nemcsak nem üzleti elv, de egyáltalán nem elv. Mit törődjem én mással akkor, amikor arról van szó, hogy nekem kenyerem legyen. Élek — más meg éljen úgy, amint akar. De csak kerüljön elémbe! Igazsága van a Paula papájának. Ebben az ember avatatlan, a kenyér utáni hajszában annyian buknak el, hogy akiből még nem veszett ki az emberszeretet, megborzad a látásától. Es cinbe r bukásának eiii b o r az oka. Akarja-e az olvasó, hogy példákat . czitáljak ? Gondolom, szükségtelén. Naponkint látunk kisirt szemeket s leri az arczról a fájdalom. Megkérdezzük-e ekkor, miért sírsz jámbor, "miért fáj a lelked? Nem Csak rohanunk élni, mert kevés arra az idő. Hova tévedtem ? Én arról a gyöngéd apai gondoskodásról, akartam beszélni s' az embert sírni hallani. Én Paula kedves arczát akartam látni, amint könnye mellett egy csinos fiúról álmodozik s látom mint taszítja félre utjából az ember az embert. Igaz, miudenik éhes és kenyeret kér. Mint válik az egy, a sok egy tömeggé, hogy dobálta meg a szentet, a szentet . . . És én csöndesen álmodozom egy boldogabb időről. Amikor Paulinának nem kell tanulni, hogy kenyere legyen. Megálmodom azt a nagy, azt a szent időt, amikor az a vastag arariyláncz ott, annak az alacsony, szürke urnák az oldalán a szeretet lánczává válik. Megalkotom magamnak a tiszta vonzalom bűbájos képét s oda képzelem magamat az oltár elé Paulával . . . Addig is pedig álmodjunk tovább, inig ez beteljesedik. Mert a szerkesztőm jó ember. Megengedi, csak meglegyen rendes időre a czikk. Már vár a szedögyerek. Styx.
