Szatmár, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-19 / 16. szám

2 S Z A T M Á E. afrikai forgó szól, mely elporzsel mindent, a mi útjába kerül, sorvasztó lehellete előtt elfonnyad minden; és mennél gyöngébb az illető alkotás, annál gyorsabban. A nő gedig gyönge. Aztán hiába mosolyog ezen nehány nagyképü, felvilágosult modernfi. A tudományt nemcsak a holt könyvek betűiből kell szedni, néha a szivnek neve­zett dologba is be kell pillantani. Az is mond valamit. Nem vagyunk sentimentalisták. Tudjuk, hogy az élet nehéz, hogy az ember rászo­rul az anyagra. De ez az anyagias gondol­kozás teljes sivataggá teszi azt, minden vi­rágot kiirtva belőle. Hiába rázzák nehányan oly kicsinylőleg fejüket ezeken a mondatokon. A házasság szeretet nélkül csak üzlet. De hisz a modern világ csak üzletet hasznot ismer, no meg^ aztán élvezni szeret. Csakhogy a szív azt kiáltja erre: ne­kem a ti világotok nem kell. A szivet pedig meg kell hallgatni, nagy ur az. Rajta nem fognak erőt venni a po­kol kapui: super quam non praevalebunt portae in féri. Azt mondjátok felvilágosult férfiak: ti nem ábrándoztok. Feleditek, hogy ez a ko­moly, terhes élet sem egyéb ábrándnál, álomnál. Nem lehet abból kiirtani minden idealismust. Halljátok: a világ, melyet megteremtet­tetek magatoknak, nem olyan, hogy az em­beriség azt sokáig elviselhesse. A bölcsel­kedéseitekkel kiforgattátok azt valójából. Eszetekbe juttatok valamit: minden ha­tás ellenhatást szül. Halljátok tehát: Nemsokára eljön az idő, midőn egy menydörgésnél is hatalma­sabb hang fogja fületekbe dörögni ezt a szózatot: megálljatok, eddig és ne tovább! Az anyag nem sokáig fog a szellemen uralkodni, és a partidéból megint igazi há­zasság- lesz. H. V. Városi közgyűlés. Hugonnai Béla gróf főispán elnöklete mel­lett hétfőn, f. hó 14-én városunk törvényhatósága rendes havi közgyűlést tartott. Hugonnai főispán szép szavakkal emléke­zett meg a gyűlés megnyitása után az elhunyt polgármester érdemeiről, mely után a helyettes polgármester havi jelentése következett. Jelenté­sében jelezi, hogy a belügyminister Dr. Korbay és Soós János ellen foganatosított fegyelmi ha­tározatot jóváhagyta ; a dohány beváltó hivatal felállítását illetőleg pedig a pénzügyminister ré­széről meg van Ígérve a támogatás, a máté-szal- kai és bikszádi vasutak felállítása ígérettel van megpecsételve. Ezek után áttért a helyettes polgármester az elhunyt Hérmán polgármester érdemeinek mél­tatására, mely után indítványozta, hogy annak jegyzőkönyvbe iktatását a közgyűlés határozta el, az özvegyhez pedig részvét iratot intézzen. Egy­hangúlag elfogadták. Következett Dr. Keresztszeghy Lajos és társainak indítványa. Indítványozók azt kérik a közgyűléstől, „fejezze ki a közgyűlés rosszalását azért, hogy dr. Törseök Károly a „Szatmáriban meg sértette az elhunyt polgármester emlékét.“ A köz­gyűlés tagjainak nagy része azt sem akarta meg­engedni, hogy a szólásszabadság érvényesül­hessen a közgyűlés termében, amikor Törseöknek a szólás jogát megadni nem akarták, de midőn elnöklő főispán nyugodtságra kérte a közgyűlést s Törseök szólási jogával élni is akart a zaj elcsendesült, Törseök dr. beszélhetett, menthette is magát. Csomay ügyvéd itt védelmére kelt Dr. Törseöknek s nyugodt, tárgyilagos hangon kérte a közgyűlést, térjen napi rendre az indítvány fe­lett s ne tárgyalja azt. Azonban a közgyűlés szavazattöbbséggel elfogadta Dr. Keresztszeghy indítványát. Erre Dr. Törseök Károly távozott a teremből. Hosszabb vita keletkezett a városunkban felállítani szándékolt u. n. vasúti internátus kö­rül. A város atyák egymást akarták felülmúlni pro és contra dikciókban. Pedig ehhez a dologhoz nem sok szó kell. Egy ilyen internátus felállítása minden körülmé­nyek közt csak előnyös a város lakosságára nézve. Végre a szerződést a gyűlés elfogadta s utasította li. polgármestert, hogy kövessen el minden lehetőt arra nézve, hogy az előforduló munkálatokat helybeli iparosokkal végeztessék. A polgármesteri állás betöltésére vonatko­zólag úgy határozott a közgyűlés, hogy az a következő; tehát a. májusi közgyűlésen fog meg­történni. A városi pénzek elhelyezésének kérdésénél a javaslatot megszavazták. A bizottsági tagok közztil csak azok szavaztak akik az illető' pénz­intézeteknél érdekelve nincsenek. Özv. Kurevics Emilné, özv. Ecsedi Mária bába oklevele kihirdettetett. Az állami iskolák felállításának költségeire 525000 korona kölcsön lett felvéve, a szerződést a tiszti ügyész terjesztette elő. A szerződést vita nélkül fogadták el s meg- bízták a h. polgármes­tert, hogy a kötvényt megfelelő módon írja illetve írassa alá. Soós János fegyelmi eljárás alatt levő ren­dőrfogalmazó azon kérelme, hogy fizetése a fel­függesztés idejére háromnegyed részéről felére emeltessék fel, elutasittatott. A gazdasági szakbizottság előterjesztései­nek letárgyalása után a zugiskolákra vonatkozó szabályrendelet olvastatott fel, melyet a közgyű­lés vita nélkül, egyhangúlag elfogadott. Végül pártolólag fogadta el a közgyűlés Szeged azon átiratát, hogy Kossuth Lajos érde­meit az országgyűlés törvénybe iktassa és Heves megye átiratát a Rákóczy és társai ellen hozott 1 7 15-iki törvények eltörlése tárgyában és Nagy- Várad átiratát az önálló vámterület érdekében. Hírek. — A „Lorántffy Zsuzsanna egyesület“ vá­lasztmánya e hó 15-én Biki Károly esperes és Jákó Sándorné alelnöknö vezetése alatt ülést tartott, melyen köszönetét mondott azoknak a tagoknak, kik a közelebbről tartott egyesületi ünnepélyekben közreműködtek. 0 s v á t ii Ele­mér pénztáros bejelentette, hogy az összes be­vétel 7DO K. 80 fill, volt, melyből 200 K. 44 fill, kiadást leszámítván, a tiszta jövedelem 530 K. 36 fill. A tervezendő bazár idejét a választmány szeptember hóra tette. — Meghívó. A „Szatmárvármegyei Széelie- nyi-Társulat“ évi rendes közgyűlését f. év áp­rilis 23-án d. e. 1 I órakor Szatmáron, a város­háza tanácstermében tartja, melyre a társulat tagjait az igazgatóság tisztelettel meghívja. Tárgysorozat: l. Elnöki megnyitó. 2. Igazga­tósági jelentés a múlt évi működésről. 3. Vá­lasztmányi előterjesztés a pénztár múlt évi ál­lapotáról. 4. Jelen évi költségvetés megállapí­tása. 5. Az elnökséghez a közgyűlés előtti napon írásban benyújtott esetleges indítványok. — A Külcsey-szobornak az év. ref. templom előtti térre való áthelyezése munkálatai már 'né­hány nap óta folynak, mert a szobor helyének kiparkirozása és rendezése volt szükséges: a szobrot magát pedig tegnap reggel kezdték bon­tani a- Deák-téren s estére az egészet az ev. ref. templomhoz hozták. Még a terméskő alap szét­szedése és átszállítása szükséges: A szobron, te­kintve a bontás folytán történt elkerülhetlen né­hány apró balesetet, némi javításokat. is fognak eszközölni. Az átszállítást a .Hirscli-féle kőfa­ragó intézet végzi. — Kitüntetés. XIII. Leó pápa Ratkovszki Pál helybeli kir. kath. • főgymn. igazgatót a „pro Eclesiae pupae“ rendjellel tüntette ki. — Gra­tulálunk a népszerű igazgatónak e szép kitünte­téshez ! — Siremlek-e, vagy szobor ? A Szatinár- vármegyei függetlenségi és 48-as párt Szatmá­ron Luby Géza országgyűlési képviselő elnök­lete alatt gyűlést tartott, amelyen elhatározták, hogy átiratot intéznek Budapest főváros taná­csához és abban tiltakozni fognak, hogy Kossutli- szobor felállítására szánt adományukat síremlék építésére fordítsák. Ehhez csatlakozik bizonyo­san az egész ország. — A „Széchenyi Társulat“ a napokban igazgató választmányi ülést tartott, amelyen az elnöklő lázári Nagy Béla igazgató, miután meg­mit. Kávéházban nagyságos urnák szólítja a pin- ezér és három krajezár borravalót ád. Különben ugylátszik, hogy nem ideálista, hanem a legna- gyob mértékben gyakorlati ember. (Ördög vigye az ideálizmust). Ezt bizonyítja Palua is. Mert, ha nem igy állna a dolog, ma énnekem nem lehetne tárczát írni. Nem lenne tárgy. A papa igy gondolkodott: „Nekem leányom van és pénzem. A leányomnak is és a pénzemnek is szép alakja van. A hangja mindkettőt művészi pályára utalná. Ám, amig szeretem a leányomat, nem szeretem a művésznőket. Ebből pedig kettő következik, az egyik az, hogy a leányom vagy megvénül, vagy férjhez megy; a másik pedig, hogy a pénz elfogy. Mert ina minden megtörtén­hetik. így a leányomnak tanulni kell akármit, legyen tanítónő, óvónő, könyvelőim, vagy akármi más. Egy szerencsétlen házasság, egy rossz Íz­lésű fiatal generáczió, egy krach mindent elront­hat és a leány, esetleg az asszony megmarad anélkül, hogy tudnák, miből fog megélni. Uraim és hölgyeim, (már amennyiben az urak és hölgyek divatosnak tartják a mai világ­ban az olvasást) ezek a gondolatok nagyon prak­tikus gondolatok. Ha agrár, úgy is jó, ha ke­reskedő, akkor meg épen. Mert nagyon romlott a társadalmi élet, az egyes ember, a fiatalság, sőt mondhatom, á vasárnapi korzó az ő sürgő­forgó ember tömegével is. Házasság ? De hát van-e most valódi, igazi, házasság ? Ahol nemcsak a kezet köti össze a vi­lági törvény és a tisztelendő ur, hanem a sziveket is. Erre nagyon nehéz felelni. Nem azért, mintha nem lehetne mondani, hogy ki lenézvén százaléka a házasságoknak nem sikerül, hanem azért, mert. az urak és hölgyek lelkivilágába gyökerezett az a felfogás, mutassuk a jót, hogy elrejtsük a rosszat. Epen mint menyasszony, vagy vőlegény korukban. Egy feltűnően szép és kellemes hölgygyel ismerkedtem meg. Mi természetesebb, hogy alig vártuk, mit a szerelemről beszélhessünk. Sok érdekes dologról mondhatnék olyan frázisokat, amiről mint exiómáról beszéltünk. Es ez a hölgy, aki szép volt, szellemes és csinos., egy kellemetlen dologgal lepett meg. Igen. Ö nyolez évig volt szerelmes egy fiatal emberbe az is szerette öt s amikor egymásé lettek, nyolez nap alatt kiábrán­dultak. Régi dal — fogják mondani azok, a kik ezt a firkát olvasni fogják. Ám igaz. De ha igy van a dolog, nem praktikus ember a Paula pa­pája ? Biztosítja a megélhetését annak a leány­nak, a ki még boldogtalan lehet.; a kinek lehet, hogy nem sikerül a házassága s a ki maradhat — pártában — vén leánynak is. Lében und lében. Beleegyezem. Bár ma már ez nemcsak nem üzleti elv, de egyáltalán nem elv. Mit törődjem én mással akkor, amikor arról van szó, hogy nekem kenyerem legyen. Élek — más meg éljen úgy, amint akar. De csak kerüljön elémbe! Igazsága van a Paula papájá­nak. Ebben az ember avatatlan, a kenyér utáni hajszában annyian buknak el, hogy akiből még nem veszett ki az emberszeretet, megborzad a látásától. Es cinbe r bukásának eiii b o r az oka. Akarja-e az olvasó, hogy példákat . czitáljak ? Gondolom, szükségtelén. Naponkint látunk kisirt szemeket s leri az arczról a fájdalom. Megkér­dezzük-e ekkor, miért sírsz jámbor, "miért fáj a lelked? Nem Csak rohanunk élni, mert kevés arra az idő. Hova tévedtem ? Én arról a gyöngéd apai gondoskodásról, akartam beszélni s' az embert sírni hallani. Én Paula kedves arczát akartam látni, amint könnye mellett egy csinos fiúról ál­modozik s látom mint taszítja félre utjából az ember az embert. Igaz, miudenik éhes és kenye­ret kér. Mint válik az egy, a sok egy tömeggé, hogy dobálta meg a szentet, a szentet . . . És én csöndesen álmodozom egy boldogabb időről. Amikor Paulinának nem kell tanulni, hogy kenyere legyen. Megálmodom azt a nagy, azt a szent időt, amikor az a vastag arariyláncz ott, annak az alacsony, szürke urnák az oldalán a szeretet lánczává válik. Megalkotom magamnak a tiszta vonzalom bűbájos képét s oda képzelem magamat az oltár elé Paulával . . . Addig is pedig álmodjunk tovább, inig ez beteljesedik. Mert a szerkesztőm jó ember. Meg­engedi, csak meglegyen rendes időre a czikk. Már vár a szedögyerek. Styx.

Next

/
Thumbnails
Contents