Szatmár, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-03-01 / 9. szám
XXVIII. évfolyam. 9-ik szám. Szalmái*, 11)02. m.iiczius 1 SZATMAR. TÁRSADALMI Éö SZÉPIRODALMI HETILAP. Y?&,v i Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI AB : Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. —----------- - ■ Ti sztogatás vagy porhintés? ..A Szatmár-néineti" ls99. augusztus 9-éu megjelent ^2. számában ..Adatok Szatmárnémeti sz. kir. város tönkre jutásához " czimü czikkemben kifejezést adtam annak, hogy az ott felsorolt ínaiiipulátiók „a felügyelet, az ellenőrzés teljes hiánya folytán történhetnek meg." Czikkem további részében a következőket adtam elő: „Ezt a hiányt én a főtisztviselök hanyagságában, fölsem vevésében keresem és abban hogy a főbb tisztviselők igyekeznek mentül több tiszteletijeii és fizetéses állásokat elnyerni és megtartani, igy aztán a város ügyeit nem láthatják el rendesen már csak azért sem. mert a város ügyei tűrik az elhanyagolást“ stb. Felhoztam továbbá azt hogy a polgármester egyúttal a szatmári ev. ref. népes egyház főgondnoka, a kinek állása sok tevékenységet igényel. Ezen czikk azon kifejezéseiben: „a felügyelet, az ellenőrzés teljes hiánya" egy önérzetes fő tisztviselőnek határozottan becsületsértést kell látnia, ’ annál inkább kell a következőkben: „ezt a hiányt én a főtiszt- viselők hanyagságában, fölsem vevésében keresem a város ügyei tűrik az elhanyagolást. "" Ezen czikkemet azonban Farkas Béla villám világítási igazgató kivételével agyonhallgatták, de ez is megelégedett azzal a nyilatkozattal, amelyben kijelentettem, hogy nem lopott és hogy a becsületében sérteni nem akartam. Hogy miért tartották tanácsosnak agyon ^SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL ; Deaktér 3. szám. Mind nnemii dijak e lap kiadóhivatalában fizetendőkhallgatni, a városnál e hóban felmerült vizsgálatok szépen kiderítették. Kipattant ugyanis, hogy a rendőrségnél sikkasztás történt. Elővették mindjárt a rendőrség főnökét, a főkapitányt, hogy miért mulasztotta el az ellenőrzést? Es történt vele ugyanaz, ami történi azzal, aki a sikkasztást elkövette, vagyis felfüggesztették mindegyiket, s a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot elrendelték mindegyik ellen. Nekem meggyőződésem volt mindig, hogy a közvagyon ellenőrzése, megvédése végett helyes a drákói s/Jgor alkalmazása. Így helyeslem a drákói szigort a jelen esetben is, de -csak akkor, ha az a hatásköréhez tartozó ügyek elmülasztása, elhanyagolása, vagy súlyosabb beszámítás alá eső cselekményei folytán történik az illetőnek, de felelősségre senki nem vonható olyan ügyben, amelyért az illető felelősséggel nem tartozik, annál kevésbbé alkalmazható az ellenében szigor. Hogy kinek mi a teendője, kötelessége, azt városunkban: „Szatm.ár-Xénieti sz. kir. város törvényhataságának szervezeti szabályrendelete tartalmazza.“ Ezen szabályrendelet >17 12!) £§-ai foglalkoznak a főkapitány hatásköréhez tartozó ügyekkel és teendőkkel. Ennek 1 2f> §-a a következőképen hangzik: „A rendőrfőkapitány s összes segédszemélyzete mindazon összegről, melyeket a felektől beszedett 24 óra alatt a letéti pénztárba helyezi s mindezekről nemenként elkülönített jegyzékei vezet.“ A pénzbeszedést és a pénztárba szolHIRDET E S E K: Készpénzfizetés me! élt a I. gjittányosab'i ál ban*'vétetne fel.-<$> Nyilttér sora 16 fillér <3— gáltatást egyedül ez a szakasz szabályozza. De a legszorgosabb kutatás daczára sem találtam oly intézkedést, amely a rendőrfőkapitánynak meghagyja, hogy a segédszemélyzetét, a pénzbeszedés, a pénztárba szolgáltatás és a jegyzék vezetés tekintetében ellenőrizni tartozik. Ezeket nem rendeli a hivatok szakasz sem. a mit különben csak úgy lehet érteni, hogy a főkapitány által beszedett pénzeket a főkapitány, a segédszemélyzete által beszedetteket pedig a segédszemélyzet 'tartozik a közpénztárba beszolgáltatni, s azokról jegyzéket vezetni. Ha a főkapitányt mulasztás terheli, az nem az ellenőrzés hiánya, hanem csak az lehet, hogy ha ő pénzeket szedett be, azokat nem 24 óra alatt szolgáltatta be, hanem később és jegyzéket azokról nem vezetett. Most már csak az a kérdés, szedett-e be a főkapitány pénzeket és ha igen nem szolgáltatta-e be 24 óra alatt és hogy , nemenkint elkülönített jegyzéket vezetett-e ? Ha pénzt nem szedett be, s nem a szabályrendelet szerint járt el: akkor helyes a szigor alkalmazása. De ez a szigor alkalmazandó mindazok ellen, akik nem jártak el a szabályrendelet értelmében, hanem 24 órán túl a szokásos egy hónap alatt szolgáltatták be a pénzt a pénztárba. Azt pedig, hogy csak hónaponkint szokták a beszedett pénzeket a pénztárba beszolgáltatni, az legalább is 1867-ig vihető vissza. De most az kérdés nem lehet, hogy volt-e ilyen gyakorlat vagy sem ? Sors. Nemesi ház csendes parkja Egy ifjú párt láthatott, Minden reggel, minden este, Amint ott sétálgatott. Nemes urfi volt az ifjú És csak zsellér a leány. Nem lehettek egymáséi S hogy miért, az nem talány. Elhatározók az ifjak, Hogy egymásért meghalnak S igy egymástól ők ezután Soha el nem maradnak. Holtan lelték meg egy reggel A szép leányt egyedid. A lőtt sebből vérzett keble S azon levél volt felül. E levélben le volt Írva, Hogy meghalnak közösen, Mert nem tudnak egyesülni. Sem feledni sohasem. De az inti gyáva nyűiként A lövés után futott, S hosszú éltén át ö neki Gy ötre lines jövő jutott. Fehér hajú lett, az ifjú * Hosszú negyven év után S az egykori golyo helyett Kötél könyörült sorsán. Csodálatos az Fristen Sújtó, hatalmas karja, Eléri az a bűnöst ott S akkor, mikor akarja. Sz. E, Álomkép Kis szobámban egyedül ülök. A téli délutánok homálya ül szobámban, az a homály, mely oly csábító ingerrel hívja, csalogatja az embert egy szebb, jobb világ rejtelmes kapuja elé. A kályha egyhangú mormogósa töri meg a néma csendet, mely kis szobámban körülvesz. A fel-feí villanó parázs egy-egy pillanatra megvilágítja a körülöttem levő tárgyakat s ez. valamint az édes magány, mely körülvesz, különös gondolatokat, édes sejtelmeket, álomképeket, álmokat ébreszt fel lelkemben . . . s úgy érzem, hogy jobb volna az életet igy átálmodni. Az édes sejtelmek, a forrongó gondolatok rabjává leszek s érzem, mint szabadul lelkem, hogy egy más, talán esalékonyabb álomvilágot teremtsen számomra ............................................... I. A lig hallhatólag nyílik ajtóm s egy lenge alak suhan be rajta. Alakja, mintha a hold sugarainak összeolvadása volna. Nem látom, de sejtem, hogy közelemben van, érzem közelségét, hallani vélem szivem minden izét megreszkedtetö hangját . . . ha ugyan hangnak mondhatók iieolhárfa hangjához hasonló édes sejtelmek . . . Mellém ül s hosszan, merően néz szemembe s e tekintetben vau valami lebilincselő, valami megmagyarázhatatlan . . . valami olyas, melyet érezni igen, de szavakba önteni nem lehet. Szólald akarok, de ö ajkára téve ujját, némaságra int. Végre megszólal. Es c hang. ajkának e dallamos zenéje megbúvói, rabjává tesz s e rabság oly kellemes, oly boldogító . . . Tudom — kezűé kérdezni akarod, hogy ki vagyok s mi jogon merlek magányodban zavarni ? Hiába kérdeznéd, úgysem tudnád meg tólem soha,, hogy ki vagyok, azt magadnak kell eltalálnod s ha eltalálni nem tudod, úgy nem vagy méltó reá. hogy téged a földön nő szeressen. Ismerem szivvi.lágodat. Ne bámulj eme szavaimon, ne ess kétségbe, titkodat én bírom s e titkot megtartom, inig csak szerelmes szív lesz e világon. . . .
