Szatmár, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-12-27 / 52. szám
XXVIII. évfolyam. 52-ik szám. Szalmái*, 1902. decz. 25. SZATMAR * i ; c TÁRSADALMI Etí SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI ÁH : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Eyyes szám ára 20 fillér. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb álban. ~^> Nyilitér sora 16 fillér. <5— TARCZÁ. j Karácsonyi ima. Uram ! szálljon ma nagy kegyelmed Vigasztalón az emberekre ; Ha e napon együnk se szenved, Mert gondjaink terhét levetted : A szent karácsonyt ünnepelve Dicsőbb lesz hálánk zengedelme. Bocsáss szivünkbe egy sugárt ma, Melynek derűt hirdessen fénye ; Gazdag, szegény, busongó árva A világból csupán azt lássa, Mitől megenyhül szenvedése, Mi hitre serkent s szebb reményre. Adj emlékéül e szép napnak Vigaszt a kinban tespedönek. Kinek kegye bimbót fakaszthat, Egy csöpp gyönyört oh, juttass annak, Ki gyógyulását várja tőled Lankadtán emberi erőnek. Karácsony ünnepén. „Dicsőség a magasságos.menyekben az Istennek és e földön békesség, és az embe- berekhez jóakarat“ - e szent zsoloma zeng ma a kér. templomokban mindenütt a földtekén! Bezárja ma az iparos műhelyét, a j kereskedő üzletét, a tiszviselő irodáját . . . a gépek zakatolása megszűnik ma a gyárak kéményei nem füsölögnek . . . azok helyett megnyílnak a templomok szárnyas ajtai, inegzendülnek a tornyok harangjai s a szivek oltáráról az* áldozat füstje zsáll az égre fel! Mindenki siet e napot otthon \ tölteni el a családi enyhe fészekben, a szerető meleg szivek körében. A szegény ember alacsony kunyhója karácsony estéjén templommá változik. Ha egyébkor nem volna is, de ez estére gondoskodott a szegény családapa, hogy legyen meleg szobája, meleg vacsorája övéinek, hogy ők is örülhessenek ez estén a keresztények millióival. Még az elhagyott árvának, beteg özvegynek is derültté teszi ez estét, ez önnepet a részvét a kér. szeretet! A gazdagok szőnyeges termei ez estén vidám gyermekzajtól csengenek, a karácsonyfa gyertyáitól s fényes aranyos dióitól ragyognak . . . s azok a holló ártatlan gyermekek reszkető örömmel fogadják a kis Józuska ajándékát, mig a szülők szemében ott rezeg a szeretet örömkönnye ! Mindenütt, fent és alant örömnap a karácsony ünnepe! Örömnapja a kér. családnak, a társadalomnak, a kér, egyháznak! Az a kis gyermek, ki egy ily napon Bethlehembe született, lelki örömöt, békességet, emberbaráti jóakaratot hozott magával földre. A kér. vallás, mely a gyermek Jézussal egy ily napon lépett be a világba fundamentoma lett az emberi művelődésnek, a czivilizátiónak, emeltyűje a családi és társadalmi erónyneknek, legerősebb támasza az erkölcsi világrendnek, Mindenütt, hova a kér. vallás világa behatolt, oszlott a sötétség, hátrált a bűn ; világosodtak az elmék, lágyultak a szivek, tisztultak az erkölcsök ! A legszentebb, legmagasztosabb esz mék és életelvek a ke; vallás mellében születtek. A szabadság egyenlőség, testvériség szent igéit Krisztus ajkairól hallotta legelsőben az emberiség, Ő mondá hogy: ne legyetek embereknek szolgái! Ő mondá, hogy szeressétek embertársaitokat, sőt ellenségeiteket is! Ez eszmék lelkesítik ma is a kér. társadalmakat. A lobogón, melyet az emberiség hős bajnokai lobogtatnak, ma is a szabadság, egyenlőség és testvériség igéi olvashatók. Sajnos, hogy ezen eszmék ma is csak eszmények, mint voltak kétezer óv előtt! Hiszen a születés, a rang, vagyon, hitvallás, nyelv és nemzetiség ma is elválaszt belliinket embereket egymástól, elválaszt még ugyanazon egy hazában is. Vajha a karácsony ünnepe erősítené bennünk jobban-jobban a felebarati szeretet és testvériség érzetét! Vajha a kér. vallás magasztos tana —- az emberi egyenlőség — mielőbb valósulhatna meg a társadalmakban, hogy ne a születés és a vagyon, hanem a képzett eleme és az erényes szív a maga tiszta erkölcsével és jó cselekedeteivel lenne vágya és törekvése mindnyájunknak ! Szivünk mélyéből ezeket óhajtva, boldog karácsony ünnepet kívánunk városunk minden nyelvű és felekezetű tagjainak, boldog ünneplést olvasóinknak és munkatársainknak ! Legyen ez ünnep mindnyájokra nézve áldás és békesség napja ! It. Légy gondozója a szegénynek, Kinek búsan inul’ napja napra. Ha bánatából ma fölébred, Számára is szép lesz az élet S szivében örömrügy fakadva, Feledi tán, mi úgy aggasztja. Ha mást nem adsz, add, hogy tanyáját A tél fagya ma ne dermeszsze, Kétségbeejtő nyomorán át Ne érezze a hideg átkát S ha máskép nem: álomba esve Tegyen szert egy kicsi melegre. S a ki már olyan nagyon árva, Hogy párját sem találni itt lenn, Kinek egy talpalat tanyája, Hol szemét nyugovóra zárja, E széles, nagy világon nincsen : Adj neki örök álmot, Isten! SZABADOS EDE. j Karácsony estélye. Az vagy nekem, mi voltál reges—régen, Egy édes gyermek álom: Fogva tartasz, az ébredés után is Szépségedet csodálom. Az vagy, mit rólad régen s mindörökkön Az angyal — ajkak zengnek: Béke vagy itt a földi nagy nyomorban S dicsőség az Istennek. A jó öreg pap csendes kis lakában, Aranyszállal bevonva, Tündéri fényben, rakva annyi jóval, Nem égett karácsonyfa. Zengett az ének . . . fejemet fáradtan Anyám ölébe hajtva, Kincs volt az én kezemben a karácson Kalácsának darabja. Jöjj ünnep-est és csillagsugaraddal Áradj szét a világra. Az éhező, a kolduló léleknek, Te légy a gazdagsága. Nézz a szegényre s a nyomornak zajgó Hullámát csendesítsed, A boldogoknak féltett boldogságát Még jobban édesitsd meg ! Az légy mi voltál réges—régen S ne csak múlandó álom. Czigus György kárpitos és diNzitö Szatraár, Kazinczi-u, 7. sz. özv. Baloghnó úrnő házában. Elvállal mindennemű szalongarniturák, ebédlő-díványok és mat- raczok készítését. Ócska bútorok áthúzását, bútor-csomagolást helyben és vidéken bizalommal és legpontosabban. ^Szerkesztőse kiadóhivatal: Deákrsr szám. Miud m/emu d’jak a '■... ' \atalábaii fizetendők.
