Szatmár, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-06-28 / 26. szám
XXVIII. évfolyam. 26-ik szóm. Szafmár, 1902. junips 28 JA Megjelenik n inden szombaton. ^ r ? "G •*cz SZATMAR. RSADALMI É« SZÉPIRODALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁK : Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Eyyes sxam ára 20 fillér. ^Szerkesztőséig és kiadóhivatal : Deaktér 3. szám. Mind nin'wii dijak e lap k’adnhivaíalában fügten dók HIRDETÉSEK: Kés/pén 'Ti/ t‘.‘s uiel ctt a Ugjutönyosab') árban vétetnek fel. Nyilttóv sora 16 fillér <yYalasztás előtt. Most már bizonyos, bogy a, közigazgatási bíróság a megtámadott polgármesteri választást legitimálta. Még nem érkezett le ugyan a legfelsőbb bírói döntés, de biztos forrásból vett értesítés szerint a választás meg van erősítve és illetve a petiozió el van utasiva. Nem áll tehát semmi útjában a főjegyző választásnak és az ezáltal megüres- sedó többi állások betöltésének. Bár több mint két hót választ el a julius havi közgyűléstől, mindazonáltal nem lesz korai egy pár szóval hozzászokni a választás kérdéséhez. A pályázati határidő junius ö-ón lejárt, azzal tehát már tisztában vagyunk, kik a jelöltek egyik másik állásra. A főjegyzői állásra egyedül Kőrösmezei Antal városi tanácsos pályázott. Régen áll a város szolgálatában, mindenesetre érdemei megjutalmazását fogja nyerni egyhangú megválasztatásában. Az ő helyére Tankóezi Gyula h. főkapitány pályázott. Buzgó, agilis hivatalnok, s bár a közhivatali pályán még hosszú múltra vissza nem tekinthet, mégis érdeme szerint és rangsorban őt illeti ez az állás. Amennyiben Árokháti Vilmos közs. biró szintén beadta pályázatát az általa elnyerni kivánt állás megjelölése nélkül, a pályázati hirdetmény szerint pályázata a főjegyzői állás betöltésével megüresedő összes többi állásokra s igy a közigazgatási tanácsosi állásra beadottnak is tekintendő. Ekként Tankóezi Gyula nem áll rivális nélkül, Árokháti Vilmos községi bírónak a város szolgálatában eltöltött tekintélyes számú évei kitartó, szorgalmas munkásságról tesznek tanúságot, s tekintve,- hogy szolgálati idejének nagy részét szerény állásokban töltötte, méltó jutalmazását találná hosszú várakozásának a tanácsosi állásra való megválasztatásában. Tehát tagadhatatlan, hogy benne Tankóezi Gyula komoly ellenfélre talál. Annál aktuálisabb ez a kérdés, mert a főkapitányi állás mikénti betöltése nyílt kérdés és előre láthatólag még sokáig az marad. Ha tehát Tankóezi Gyula megválasztat- nók tanácsosnak, a mi a körülményeket tekintve nagyon is valószínű, ki lesz akkor helyettesíthető a főkapitányi állásra? Mint tanácsos aligha lesz ezen állasra helyettesíthető. A közszolgálat anélkül is eléggé sínyli már ezt a sok betöltetlen állásokkal járó kalamitást. Nem akarunk állást foglalni egyik jelölt mellett sem, csak rá akarunk mutatni mindazon dolgokra, melyek a választással kapcsolatosan megszívlelendők volnánakA tanácsjegyzői állás csakis Tankóezi Gyula tanácsossá való megválasztása esetére kerülne választás alá. Ezen állásra Vári Antal első aljegyző adta be pályázatát. Megválasztatása bizonyos még akkor is, ha Árokháti Tankóczival szemben elesik, s pályázata a tanácsjegyzői állásra vonatkozólag beadottnak is tekintetnék, mert a községi bíróság és a tanácsjegyzői állás rang és javadalmazás dolgában igen egyforma, igy az Árokháti pályázata erre az állasra komolynak nem tekinthető, különösen akkor, midőn Vári Antal fokozott munkásságát s azt kell figyelembe venni, hogy már idestova félévé, mióta egyszemólyben két állást kell betöltenie, amire csak a legnagyobb erőmegfeszitóssel képes. Az ilyen embert nem lehet, nem szabad megjutalma- zatlanul hagyni. Végül az első aljegyzőségre két pályázat érkezett be. Ferencz Ágoston helyettes fogalmazó és Joó Károly végzett joghallgatótól. Tudtunkkal Ferencz Ágoston a hivatalos jelölt. Mint már említettük is, állást foglalni senki mellett nem akarunk, inkább csak figyelmeztetni kívánjuk a tisztelt választókat az esélyekre és elérhető eredményekre. A pályázatok csekély számából az tűnik ki, hogy a közigazgatási pálya nem igen, kecsegteti az annak szolgálatán kívül állókat. Játék-tér létesítése. A „Szamos“ czimü laptársunk egyik számában egy pár héttel ezelőtt Regóczy Sándor főgymn. tanártól egy czikk jelent meg, melyben a nevezett tanár, Szatmár városához azon kérelemmel járul, hogy játék teret létesítsen, még pedig azért mert a játék délutánok, hogy tartassanak a közép iskolába az ellett rendelve és mivel ilyen alkalmas játék-tér mind ez ideig nincs; annak daczára, hogy itt ilyen két, népes főgymn. van. Leirja czikkében, hogy milyenAz én lakásom. Üres az én házam Magam lakom benne Pedig egy pár ember Úgy elférne benne ... Puszta a házam tája Nincs virágos kertje Pedig az udvarom Egy mező lehetne ... Gyümölcsös kertem is Oly csendes, hangtalan, Madárdal nem űzi Elfásult unalmam. — Jöjj leányka jöjj el, Népesítsd be házam Puszta táját, hogy Ne egyedül járjam Légy kedves dalnoka Az én kis kertemnek Meglátod a madarak Ide sereglenek .. . Majd amerre te jársz Virág nyílik ottan S lesz virágos kertem, Nem járok unottan A csöndes estéken El-elbeszélgetünk Mint paradicsomban Telik el életünk .. . m TÓTH GYÖRGY. Theoria és Praxis. Egykor élt egy tudományos Doktora a böcsészetnek, Gyűlölt minden, mi gyakorlat, Hódolt minden elméletnek. Lelkesülten irt ö gyakran : Hosszú értekezéseket, Hogy az ember elméletben, Itt e földön, boldog lehet. Nemsokára megváltozott, Bölcsész uram ám egészen : Midőn szivét meglepte a Mindenható nagy szerelem. — Nem hitt többé doktor uram, Semmi féle elméletben. Mert belátta, a gyakorlat Mily fontos a szerelemben Linezer Elek. Egy falusi önképzö társaság keletkezésének története. A nagyobb városok polgárai száz alkalmat találnak a szórakoztatás és önképzésre. — A városi élet társadalma összetételében is alkalmasabb már a társulásra, mivel mindenki köny- nyebben megtalálhatja benne szellemi téren a magához illőket: de kisebb falvakban, hol az emberi létszám is kevesebb, nehezebben megy a társulás; mert a társadalmi élet sokkal egyszerűbb s szellemileg ellentétesebb emberek között mozog, mintsem nagyobb akadály nélkül összehozhatnék az egy lelki nívón álló s önmüvelődé- ,sokét szemelött tartó egyéneket. A városi ember az ottani gyakori társasestélyeken könnyebben kiképezheti magát a neki megfelelő szereplésben és képességeit — melyek talán csiraként szunnyadtak eddig lelkében — a gyakrabban előforduló példák által inkább kiművelheti. — Ott vannak például: a sok egymást felváltó felolvasási estélyek, konczert, énekkari önképzö, színházi és más szórakoztató üsz- szejövetelek, melyek mindmegannyi iskolái az önképzésnek. — Ezekben a társadalmilag fontos képzőkben önkéntelenül felébred a tettvágy, de a falusi összejövetelek más természetüak és ritkábban történnek, mert a falusi ember nem érkezvén az év több havában a társas összejöve- telekbeni részvételre, mindinkább inkább elszokik attól, sok esetben lemond annak kereséséről ; mi által a csendes magánosságot megszokván, nem
