Szatmár, 1901 (27. évfolyam, 14-51. szám)

1901-08-17 / 33. szám

XXVIi. évfolyam. 33-ik szám Szatmár, 1901 augusztus 17. SZATMáR. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. *Sv { ./ ", / I 'Á­ÁÁj', ÁL §01 K 5 í . -'2 g ] AÜV: Ví.-/ Előfizetési ár: Egészéne 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre 1 kor. Egyes szám ára 10 fillér jSzERKESZTOSÉG ÉS jílADÓHIVATAL .’ Deák-tér 3 szám. Mindennemű dijak a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénz fizetés mellett a legjiitányosabb árban vétetnek fel Nyilttér sora 16 fillér. Az iskolai év előtt. A hajó tárt vitorlák kai indul ki a biz­tos kikötőből. A hajósnak örömtől dagad keble, mikor latja, hogy miként szeli a hullámokat kis hajója. — Kezdetben a kormányos félénk, tartózkodó, de midőn tapasztalja, hogy utazása elég biztos : nem tartóztatja ezután a menésben, sőt gyor­sabb haladásra nógatja hajóját. Midőn pedig kis hajója a viharban, zátonyok közt hányatva épen marad, neki vág a tenger végtelen sík­jának, s a járatlan tájékokon felfedezésre váló szigetet keres, a melyet felfedezve el­foglaljon, s amelynek urává tegye magát. A bőszellő messze ragadja a kis hajót, a zátonyok, s a veszélyek nagyobbak, akoi- mányos gondolkozóba esik, de mégis hiszi, hogy majd csak keresztül evez azokon s hiszi, hogy az Isten, a ki eddig baj nélkül besegítette, nem a romlásra, a hajótörésre juttatta oda, De jön a tengeri vihar, mely a kis ha­jót dióhéjként dobálja a sik tengeren, nincs egy biztos pont, bol a tenger nyugodtan le­hetne, s rajta a hajócska. Remeg, aki a hajón van, hogy léket kapva elmerül a gyenge jármű, vagy zá­tonyra jut. A vihar felkavarja a tengert, égig emel­kedni látszanak a hullámok, s mellette a mélységben a tenger fenekét vélné látni az ember, a kis hajó az elemek kisded, töré­keny játékszere, amelyek szeszélyétől függ, hogy melyik pillanatban válljék a gyenge alkotmány pozdorjává és repüljön teljesen ismeretlen tájakra az, vagy sülyedjen el tel­jesen nyomtalanul. A vihar még erősbödik. a félelem, a remegés nagyobb, s a veszély biztosabb, de a hajócska áll, bár ide-oda dobálva, azonban még mindig sértetlenül. A próba megtörtént, valabára megsza­badult a kis hajó, mi közben mellette sok lett az ádáz elemek martalékává. A kis hajó kormányosa öröm ünnepet ül, hogy kis hajója a bősz elemek csatájá­ból epen került ki, s hogy járatlanabb he­lyek bejárására is vállalkozhatik, és eljuthat azon szigethez, a melynek biztos kikötőjé­ben kis hajójának nyugodt helyet bizto­síthat. Ismét előre tör, küzd újra az elemek­kel, melyek a folyton előre törekvőt még meg kímélik, mig a biztos révbe bejut, az ad is enyhet, nyugalmat, de a hajós telhe­tetlen, s újabb küzdelmek után vágyik, jobb és jobb menhelyet keres. A törekvést egy ideig koronázza is si­ker, de egyszer a sok küzdelemből diadal­masan kijutó hajó meggyengült vitorlái fosz­lányokká válnak, a hajó bordái sok recse­gés után beroppannak, az árbocz letörik, igy hányódi k-vetődik még egy ideig mig végkép eltűnik, észrevétlenül, senki sem tudja, hova és mivé lett? Felkészülve a nagy útra minden szük­ségessel indul ki a biztos révből a pálya kezdő. Az egyik hajója a készültség és jel­lem szilárd küzdelemre látszik készítve lenni, a másik csak kéjutazásra szántnak mutatkozik, már kiindulásakor a győzelem, s diadal jelvényeivel van felékesitve ez, s mint a villám gyorsan siklik a végtelen sík­ságon az élet tengerén, irigylik a csinos jár­müvet, s annak az élet sima tengerén a gyors és biztos haladását, de a kis vihar már megrongálja a hajót, s annak részeit, a va­lamivel nagyobb, teljesen harczképtelenné te­szi, s végleges megpihenésre kényszeríti. A nehéz és szilárd készültségü hajó, melyet már itt-ott a vihar küzdelembe so­dort, némileg edzett, s készítésénél szilár­dabb anyagokat használt fel az építő, me­nése nehézkes, a szellő még elősegítené ha­ladásában, de a sik, nyugodt tengeren a legkisebb szellő sem lengedez. — A jármű nehéz, evezővel csak nehezen lehet előre TÁRCZA.ll Sövény Jankó további önkép­zése. Sövény Jankó, a falusi elemi és az ipar iskolában is kiváló szolgalmat fejtett ki; a mi­nek következménye az volt, hogy szépen olvasott irt és rajzolt. Midőn felkerült a fővárosba, nem hanya­golta el tudományának bővítését, ízlésének fej­lesztését, hanem tudakozódott ismerőseitől olyan könyvek és szaklapok után, amelyekből ismereteit gyarapíthatja és Ízlését fejlesztheti Ezeket a könyveket megtakarított pénzéből megszerezte, s a szaklapokat megrendelte, de mily rosszul esett neki, midőn a magyar könyvek és szaklapok csak csekély mennyiségben voltak könyvei és lapjai között, a nagyobbrész pedig idegen nyelvű volt és ezek közt voltak leginkább olyanok, amelye­ket különösen ajánlottak neki. Sövény Jankó azért hozzá kezdett üres óráiban az idegen nyelvek tanulmányozásához is, s inkább azoknak tanulmányozására fordította idejét, mint a lustálkodásra. — Később keresett magának oly nyelvmestert, a ki ötét az idegen nyelvekbe alaposan bevezette, s azokban gyako­rolta. így aztán kezdetben bár nehezen, de utóbb elég folyékonyan olvashatta idegen nyelvű szak- könyveit és lapjait. Üzletében miután másoknak szívesen adott felvilágosítást, főnökének pedig, mivel lelkiisme­retesen és csinosan, s Ízlésesen készítette el a rábizottakat, — később pedig, mint előmunkás, a felügyelete alatt álló munkások felett gyako­rolt szigorú, de emberies bánásmódért mindenki részéről kiváló tiszteletben és szeretetheti része­sült, társai részéről azért is, mivel azok irányá­ban gyakran tett apró szivessegeket. Már évek óta dolgozott ugyauazon üzletben, amely a fővárosban a legelőkelőbb asztalos üzlet volt, s azóta szép összeget takarított meg, Szakmáiban olyan tárgyakat és oly kivitel­ben látott, a minőt hazai gyárban nem látott ké­szíteni. Másoktól, a kik külföldi gyárakban is meg­fordultak, hallotta Sövény Jankó, hogy mily köny- nyen készíthetők a neki feltűnt tárgyak, a töké­letesített ízlés, képzettség és műszerek segé­lyével. Nagy volt tehát Jankónak a kedve a kül­földi vándorlásra, s ismereteinek gyarapítására, Ízlése fejlesztésére és mivel semmi akadály nem volt, főnökét czéljáról értesítette, s megkérte, hogy bocsássa el ötét állásából. Főnöke mindenáron igyekezett visszatartani, mivel régóta nem volt sok száz alkalmazottja közt oly ügyes és lelkiismeretes segédje, midőn azonban semmi Ígérettel sem volt képes vissza­tartani Jankót, azt az ajánlatot tette neki, hogy két évi vándorlása alatt ötét a netalán szükséges pénzzel is segíti, ba annak elteltével az üzletbe tér ismét vissza, utóbb pedig ötét társul fogadja Jankó ezt az ajánlatot elfogadta és a gyár­ból főnökének és társainak szives jó kívánságai után útra kelt. Vándorlásában a külföldi legnagyobb és leg­híresebb gyárakat kereste fel Jankó, s égj ben csak addig maradt, mig a gyárban levő eszközök mű­ködésével megismerkedett, s az azokkal való bá­násba belegyakorolta magát és mig elsajátította azt, amit érdemesnek tartott, azután tovább uta­zott, s folytatta tanulmányait. — Ahol iparisko­lát talált, ott menten beiratkozott tanulóul. így gyarapította elméletileg és gyakorlatilag ismereteit. A térszüke nem engedi meg, hogy felsorol­jam, mi mindent tapasztalt, tanult Sövény Jankó, továbbá, kikkel ismerkedett meg, minő elisme­résben részesült mindenütt, mily dijjakat nyert a kiállításokon és mily nevet szerzett a ma­gyarnak ? Végre letelt a két év, s a fővárosi főnöké­vel kötött megállapodásához képest, Sövény Jankó főnökéhez ment vissza, de tapasztalta külföldön, hogy kellemetlenségek kikerülése végett legjobb, ha a szerződés minden pontjára és feltételére nézve megállapodnak. Meg is kötötlék a szerződést, még pedig úgy, hogy Jankó félévig marad főnöke üzletében próbaidőre, amelynek eltelte után főnöke tarto­zik társul fogadni, vagy elbocsájtani. Jankó ismét belépvén az üzletbe, javaslatba hozta főnökénél a régi, s több munkás kezet igénylő szerszámok helyett, könnyebb kezelésű, A valódi LIPÁlíIN u±±. ixiixii tesre Horvath Béla fűszer és csemege kereskedésében kapható.

Next

/
Thumbnails
Contents