Szatmár, 1901 (27. évfolyam, 14-51. szám)
1901-08-17 / 33. szám
XXVIi. évfolyam. 33-ik szám Szatmár, 1901 augusztus 17. SZATMáR. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. *Sv { ./ ", / I 'ÁÁÁj', ÁL §01 K 5 í . -'2 g ] AÜV: Ví.-/ Előfizetési ár: Egészéne 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre 1 kor. Egyes szám ára 10 fillér jSzERKESZTOSÉG ÉS jílADÓHIVATAL .’ Deák-tér 3 szám. Mindennemű dijak a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénz fizetés mellett a legjiitányosabb árban vétetnek fel Nyilttér sora 16 fillér. Az iskolai év előtt. A hajó tárt vitorlák kai indul ki a biztos kikötőből. A hajósnak örömtől dagad keble, mikor latja, hogy miként szeli a hullámokat kis hajója. — Kezdetben a kormányos félénk, tartózkodó, de midőn tapasztalja, hogy utazása elég biztos : nem tartóztatja ezután a menésben, sőt gyorsabb haladásra nógatja hajóját. Midőn pedig kis hajója a viharban, zátonyok közt hányatva épen marad, neki vág a tenger végtelen síkjának, s a járatlan tájékokon felfedezésre váló szigetet keres, a melyet felfedezve elfoglaljon, s amelynek urává tegye magát. A bőszellő messze ragadja a kis hajót, a zátonyok, s a veszélyek nagyobbak, akoi- mányos gondolkozóba esik, de mégis hiszi, hogy majd csak keresztül evez azokon s hiszi, hogy az Isten, a ki eddig baj nélkül besegítette, nem a romlásra, a hajótörésre juttatta oda, De jön a tengeri vihar, mely a kis hajót dióhéjként dobálja a sik tengeren, nincs egy biztos pont, bol a tenger nyugodtan lehetne, s rajta a hajócska. Remeg, aki a hajón van, hogy léket kapva elmerül a gyenge jármű, vagy zátonyra jut. A vihar felkavarja a tengert, égig emelkedni látszanak a hullámok, s mellette a mélységben a tenger fenekét vélné látni az ember, a kis hajó az elemek kisded, törékeny játékszere, amelyek szeszélyétől függ, hogy melyik pillanatban válljék a gyenge alkotmány pozdorjává és repüljön teljesen ismeretlen tájakra az, vagy sülyedjen el teljesen nyomtalanul. A vihar még erősbödik. a félelem, a remegés nagyobb, s a veszély biztosabb, de a hajócska áll, bár ide-oda dobálva, azonban még mindig sértetlenül. A próba megtörtént, valabára megszabadult a kis hajó, mi közben mellette sok lett az ádáz elemek martalékává. A kis hajó kormányosa öröm ünnepet ül, hogy kis hajója a bősz elemek csatájából epen került ki, s hogy járatlanabb helyek bejárására is vállalkozhatik, és eljuthat azon szigethez, a melynek biztos kikötőjében kis hajójának nyugodt helyet biztosíthat. Ismét előre tör, küzd újra az elemekkel, melyek a folyton előre törekvőt még meg kímélik, mig a biztos révbe bejut, az ad is enyhet, nyugalmat, de a hajós telhetetlen, s újabb küzdelmek után vágyik, jobb és jobb menhelyet keres. A törekvést egy ideig koronázza is siker, de egyszer a sok küzdelemből diadalmasan kijutó hajó meggyengült vitorlái foszlányokká válnak, a hajó bordái sok recsegés után beroppannak, az árbocz letörik, igy hányódi k-vetődik még egy ideig mig végkép eltűnik, észrevétlenül, senki sem tudja, hova és mivé lett? Felkészülve a nagy útra minden szükségessel indul ki a biztos révből a pálya kezdő. Az egyik hajója a készültség és jellem szilárd küzdelemre látszik készítve lenni, a másik csak kéjutazásra szántnak mutatkozik, már kiindulásakor a győzelem, s diadal jelvényeivel van felékesitve ez, s mint a villám gyorsan siklik a végtelen síkságon az élet tengerén, irigylik a csinos jármüvet, s annak az élet sima tengerén a gyors és biztos haladását, de a kis vihar már megrongálja a hajót, s annak részeit, a valamivel nagyobb, teljesen harczképtelenné teszi, s végleges megpihenésre kényszeríti. A nehéz és szilárd készültségü hajó, melyet már itt-ott a vihar küzdelembe sodort, némileg edzett, s készítésénél szilárdabb anyagokat használt fel az építő, menése nehézkes, a szellő még elősegítené haladásában, de a sik, nyugodt tengeren a legkisebb szellő sem lengedez. — A jármű nehéz, evezővel csak nehezen lehet előre TÁRCZA.ll Sövény Jankó további önképzése. Sövény Jankó, a falusi elemi és az ipar iskolában is kiváló szolgalmat fejtett ki; a minek következménye az volt, hogy szépen olvasott irt és rajzolt. Midőn felkerült a fővárosba, nem hanyagolta el tudományának bővítését, ízlésének fejlesztését, hanem tudakozódott ismerőseitől olyan könyvek és szaklapok után, amelyekből ismereteit gyarapíthatja és Ízlését fejlesztheti Ezeket a könyveket megtakarított pénzéből megszerezte, s a szaklapokat megrendelte, de mily rosszul esett neki, midőn a magyar könyvek és szaklapok csak csekély mennyiségben voltak könyvei és lapjai között, a nagyobbrész pedig idegen nyelvű volt és ezek közt voltak leginkább olyanok, amelyeket különösen ajánlottak neki. Sövény Jankó azért hozzá kezdett üres óráiban az idegen nyelvek tanulmányozásához is, s inkább azoknak tanulmányozására fordította idejét, mint a lustálkodásra. — Később keresett magának oly nyelvmestert, a ki ötét az idegen nyelvekbe alaposan bevezette, s azokban gyakorolta. így aztán kezdetben bár nehezen, de utóbb elég folyékonyan olvashatta idegen nyelvű szak- könyveit és lapjait. Üzletében miután másoknak szívesen adott felvilágosítást, főnökének pedig, mivel lelkiismeretesen és csinosan, s Ízlésesen készítette el a rábizottakat, — később pedig, mint előmunkás, a felügyelete alatt álló munkások felett gyakorolt szigorú, de emberies bánásmódért mindenki részéről kiváló tiszteletben és szeretetheti részesült, társai részéről azért is, mivel azok irányában gyakran tett apró szivessegeket. Már évek óta dolgozott ugyauazon üzletben, amely a fővárosban a legelőkelőbb asztalos üzlet volt, s azóta szép összeget takarított meg, Szakmáiban olyan tárgyakat és oly kivitelben látott, a minőt hazai gyárban nem látott készíteni. Másoktól, a kik külföldi gyárakban is megfordultak, hallotta Sövény Jankó, hogy mily köny- nyen készíthetők a neki feltűnt tárgyak, a tökéletesített ízlés, képzettség és műszerek segélyével. Nagy volt tehát Jankónak a kedve a külföldi vándorlásra, s ismereteinek gyarapítására, Ízlése fejlesztésére és mivel semmi akadály nem volt, főnökét czéljáról értesítette, s megkérte, hogy bocsássa el ötét állásából. Főnöke mindenáron igyekezett visszatartani, mivel régóta nem volt sok száz alkalmazottja közt oly ügyes és lelkiismeretes segédje, midőn azonban semmi Ígérettel sem volt képes visszatartani Jankót, azt az ajánlatot tette neki, hogy két évi vándorlása alatt ötét a netalán szükséges pénzzel is segíti, ba annak elteltével az üzletbe tér ismét vissza, utóbb pedig ötét társul fogadja Jankó ezt az ajánlatot elfogadta és a gyárból főnökének és társainak szives jó kívánságai után útra kelt. Vándorlásában a külföldi legnagyobb és leghíresebb gyárakat kereste fel Jankó, s égj ben csak addig maradt, mig a gyárban levő eszközök működésével megismerkedett, s az azokkal való bánásba belegyakorolta magát és mig elsajátította azt, amit érdemesnek tartott, azután tovább utazott, s folytatta tanulmányait. — Ahol ipariskolát talált, ott menten beiratkozott tanulóul. így gyarapította elméletileg és gyakorlatilag ismereteit. A térszüke nem engedi meg, hogy felsoroljam, mi mindent tapasztalt, tanult Sövény Jankó, továbbá, kikkel ismerkedett meg, minő elismerésben részesült mindenütt, mily dijjakat nyert a kiállításokon és mily nevet szerzett a magyarnak ? Végre letelt a két év, s a fővárosi főnökével kötött megállapodásához képest, Sövény Jankó főnökéhez ment vissza, de tapasztalta külföldön, hogy kellemetlenségek kikerülése végett legjobb, ha a szerződés minden pontjára és feltételére nézve megállapodnak. Meg is kötötlék a szerződést, még pedig úgy, hogy Jankó félévig marad főnöke üzletében próbaidőre, amelynek eltelte után főnöke tartozik társul fogadni, vagy elbocsájtani. Jankó ismét belépvén az üzletbe, javaslatba hozta főnökénél a régi, s több munkás kezet igénylő szerszámok helyett, könnyebb kezelésű, A valódi LIPÁlíIN u±±. ixiixii tesre Horvath Béla fűszer és csemege kereskedésében kapható.